A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

Bányász Attila | 2020. szeptember 24. |
Matt ruff
Lovecraft földjén
Ford.: Huszár András, Agave, 2020, 397 oldal

H. P. Lovecraft új dimenziót adott a gótikus horrorirodalomnak: egyedi hangulatú, borongós történeteit mindent átfogó kozmikus mítoszba csomagolta. És hát igen, a kiváló tollú író kvázi mindenkit – az afro-amerikaiaktól kezdve a zsidókon át az ázsiaiakig – utált, akiben nem angol vér csörgedezett. Rasszista nézetei miatt mindenképp elítélendő, íróként azonban korszakalkotó remekműveket alkotott. E kettősség nem mindenki számára teszi műveit „emészthetővé”, nem véletlenül cserélték le pár éve a mellszobrát a World Fantasy-díj kapcsán. Lovecraft ambivalens megítélése, a magánember és a művész szétválasztása párhuzamba állítható a homofób Orson Scott Carddal vagy a pedofíliával vádolt Roman Polanskival.

Matt Ruffnak esze ágában sincs Lovecraft-et másolni. Az író pusztán a földöntúli borzalom motívumait házasította a rasszizmussal a fantasy égisze alatt, amelynek eredményeképp megszületett a Lovecraft földjén. Amerika faji alapú szegregációjának nézőpontjából bemutatott kozmikus horror sajátos lenyomatot hagy a kötet lapjain. Ruff zsenije, hogy a horror és a rasszizmus határait elmosva egy kalap alá veszi a kettőt (az áldozat számára a fajgyűlölet maga a horror).

A Lovecraft földjén feketebőrű hőseire minden benzinkútnál, vegyesboltnál, de még a rendőrautó volánja mögül is éhes szörnyek lesnek, hogy hófehér agyaraikat mélyen az önérzetükbe vájják.

Az ’50-es évek Amerikája az útra kelő afro-amerikaiak számára felért a Vadnyugattal: a Jim Crow-törvények másodrendű állampolgárokká degradálták őket, utazásaik alkalmával az önbecsülésük mellett gyakran az életük is veszélybe került. Ez hívta életre a The Negro Motorist Green Bookot vagy röviden Green Bookot, amely több volt egy néger útikönyvnél, ami megjelöli a térképen, hogy hol látják őket szívesen, és melyek azok a boltok, benzinkutak, motelek és települések, amiket jobb, ha messzire elkerülnek. A Green Book egyszerre vált a túlélés kulcsává és a faji szegregáció szimbólumává. Tavalyelőtt Peter Farrelly készített róla megkapó drámát Mahershala Ali és Viggo Mortensen főszereplésével, a Zöld könyv végül 3 Oscar-díjat zsebelt be. A Green Book inspirálta Matt Ruff írót is: a főszereplő Turnerék családi vállalkozása egy hasonló útikönyv szerkesztése és kiadása, amely beindítja a Lovecraft földjén eseményeit.

A regény két fekete család (a Turner-, és a velük szoros kapcsolatot ápoló Dandridge-família) története: lazán összefüggő epizódok sora, melyeket láncra fűz egy titokzatos szekta. Az adamiták őshajnal rendje a szabadkőműves páholyokat idéző alkimista társaság, amelynek tagjai földöntúli hatalomra ácsingóznak. A rend és a családok útjai újra és újra keresztezik egymást.

Klasszikus sci-fi és horrorklisék elevenednek meg a kötet lapjain: kísértetház, démonbaba, időhurok, kincskeresés, másik bolygóra tett utazás, földöntúli entitást megidéző szertartások, valamint Dr. Jekyll és Mr. Hyde klasszikus történetének újraértelmezése. Ami igazán újszerűvé teszi ezeket a történeteket maga a közeg, amelybe helyezi az író. Mindegyikben emberi jogok csorbulnak, és olykor emberéletek rövidülnek. Mindegyikben található egy rövidebb sztori (történet a történetben), amelyet valaki elmesél; és ezek sokszor érdekesebbek, mint maga az epizód. Néha az az érzésem, hogy a természetfölötti csupán ürügy a meséhez. Vagy ha úgy tetszik, szembesítéshez.

Szembesíteni a tulsai zavargásokkal, amelyekről száz éve nem beszél senki. Megmutatni, hogy milyen érzés, ha csillagász álmaidra a kiábrándító válasz csupán annyi: „Te néger lány vagy!” Hogy milyen megalázkodni a törvény embere előtt egy alkonyatmegyében, ahol sötétedés után fellógathatnak. Milyen, ha az útszéli autószerelő műhelynek büdös a pénzed (vagy épp te magad). És nem mehetsz ki a mosdóba, ha nincs számodra elkülönített. Ahol a görögdinnye fantázianeve: „georgiai niggerfejek”. Hogy nem meggyógyítani küldenek a szanatóriumba, hanem a népességszámot csökkenteni (mindezt a "felszabadító" északi államok nevében).

This is America, Childish Gambino helyett Matt Ruff módra! Ahol a valóság sokkal, de sokkal nyomasztóbb, mint holmi kozmikus rettenet.

A könyv végére mintha maga az író is elfáradna. A két utolsó epizód már csak amolyan alibi-történetek: a démonbabás kaotikus, a lezáró pedig összecsapott. Matt Ruff prózája kissé kiegyensúlyozatlan, de szórakoztató, helyenként elgondolkodtató. Erőssége a történelmi háttérben és a remekül felvázolt karakterekben rejlik (gyengesége pedig a rapszodikus mivoltában). A főbb figurák kivétel nélkül szinte lesétálnak a kötet lapjairól, annyira elevenek. A könyv meglehetősen sok karaktert mozgat, ennek ellenére kellően árnyaltak, mivel mindegyik epizód más-más szereplőt állít a középpontba, így aztán lehetőség nyílik elmélyíteni őket. Az olvasónak meg elveszni köztük.

Nem mehetünk el szó nélkül a könyv borítója mellett. A koncepciója tökéletesen tükrözi a tartalmat, jelentésbeli rétegzettsége pedig párhuzamba állítható a kötet címével. Bár a Klu-Klux-Klan nem jelenik meg a történetben, a szellemisége igen, a delejes kísértetpofák pedig átlényegülnek Lovecraft alaktalan borzalmainak csápjaiba. Különösen megnyerő a direkt kopottasra, sérültre vett külső, ami sokat forgatott, filléres ponyva benyomását kelti. Egyáltalán nem hiányzik róla a filmes védőborító. Számomra eddig az év borítója!

Az afro-amerikaiak emberjogi helyzete rányomja bélyegét az amerikai történelemre. A rásütött billog belülről még ma is ég, tüzelik a több száz éves indulatok. Nincs is esély, hogy kihunyjon, amíg az országban a szabadságjogok nyakára térdelhetnek. A kötet végén Atticus, az egyik fekete főszereplő szembesít minket a valósággal: „Mivel akar ránk ijeszteni? Azt hiszi, nem tudom, milyen országban élek? Mind tisztában vagyunk vele, amióta megszülettünk.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Végjáték-botrány, avagy Orson Scott Card két arca: a homofób bigott és a toleranciára tanító író

...
Nagy

N.K. Jemisin: Rögzíteni akartam, hogy milyen másodosztályú állampolgárnak lenni

...
Hírek

Amerikában továbbra is kelendőek a rasszizmusellenes könyvek

Amerikában kicsit emelkedett a könyvek eladása, a rasszizmusellenes kötetek emelkedőben, az életrajzi kiadványok értékesítése viszont visszaesett.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

A hét könyve
Kritika
Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Hírek
...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Hírek

Meghalt Móricz Zsigmond fia, aki sosem akart irodalmi pályára lépni

...
Hírek

Egy harvardi prof szerint 2017-ben idegenek látogattak meg bennünket

...
Hírek

Sorozat lesz Az igazság ára-könyvekből

...
Hírek

Így illusztrálták ötszáz éve a könyveket

...
Hírek

Bookline top50: Kepes vitte a decembert

...
Hírek

Szeptemberben jelenik meg Sally Rooney harmadik regénye

...
Hírek

Az évtized könyvét keresi a Merítés-díj

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

20/20
...
20/20

Grecsó Krisztián: A szegénység fonalai

...
20/20

Karafiáth Orsolya: Idegenek

...
20/20

Szabó T. Anna: Kő, könyv

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Kritika

Egy nyakas skótnak és egy őrült amerikainak köszönhetik a britek a legismertebb értelmező szótárjukat

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...
Nagy

Mit tud 25 év után a Bridget Jones?

Huszonöt éve jelent meg először a Bridget Jones naplója, és húsz éve mutatták be az azonos című filmet. Mit tudott ez a könyv a maga idejében, és hogyan öregedett az elmúlt negyedszázadban? Újraolvastuk az első Bridget Jonest és most elmondjuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!