A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

Bányász Attila | 2020. szeptember 24. |
Matt ruff
Lovecraft földjén
Ford.: Huszár András, Agave, 2020, 397 oldal

H. P. Lovecraft új dimenziót adott a gótikus horrorirodalomnak: egyedi hangulatú, borongós történeteit mindent átfogó kozmikus mítoszba csomagolta. És hát igen, a kiváló tollú író kvázi mindenkit – az afro-amerikaiaktól kezdve a zsidókon át az ázsiaiakig – utált, akiben nem angol vér csörgedezett. Rasszista nézetei miatt mindenképp elítélendő, íróként azonban korszakalkotó remekműveket alkotott. E kettősség nem mindenki számára teszi műveit „emészthetővé”, nem véletlenül cserélték le pár éve a mellszobrát a World Fantasy-díj kapcsán. Lovecraft ambivalens megítélése, a magánember és a művész szétválasztása párhuzamba állítható a homofób Orson Scott Carddal vagy a pedofíliával vádolt Roman Polanskival.

Matt Ruffnak esze ágában sincs Lovecraft-et másolni. Az író pusztán a földöntúli borzalom motívumait házasította a rasszizmussal a fantasy égisze alatt, amelynek eredményeképp megszületett a Lovecraft földjén. Amerika faji alapú szegregációjának nézőpontjából bemutatott kozmikus horror sajátos lenyomatot hagy a kötet lapjain. Ruff zsenije, hogy a horror és a rasszizmus határait elmosva egy kalap alá veszi a kettőt (az áldozat számára a fajgyűlölet maga a horror).

A Lovecraft földjén feketebőrű hőseire minden benzinkútnál, vegyesboltnál, de még a rendőrautó volánja mögül is éhes szörnyek lesnek, hogy hófehér agyaraikat mélyen az önérzetükbe vájják.

Az ’50-es évek Amerikája az útra kelő afro-amerikaiak számára felért a Vadnyugattal: a Jim Crow-törvények másodrendű állampolgárokká degradálták őket, utazásaik alkalmával az önbecsülésük mellett gyakran az életük is veszélybe került. Ez hívta életre a The Negro Motorist Green Bookot vagy röviden Green Bookot, amely több volt egy néger útikönyvnél, ami megjelöli a térképen, hogy hol látják őket szívesen, és melyek azok a boltok, benzinkutak, motelek és települések, amiket jobb, ha messzire elkerülnek. A Green Book egyszerre vált a túlélés kulcsává és a faji szegregáció szimbólumává. Tavalyelőtt Peter Farrelly készített róla megkapó drámát Mahershala Ali és Viggo Mortensen főszereplésével, a Zöld könyv végül 3 Oscar-díjat zsebelt be. A Green Book inspirálta Matt Ruff írót is: a főszereplő Turnerék családi vállalkozása egy hasonló útikönyv szerkesztése és kiadása, amely beindítja a Lovecraft földjén eseményeit.

A regény két fekete család (a Turner-, és a velük szoros kapcsolatot ápoló Dandridge-família) története: lazán összefüggő epizódok sora, melyeket láncra fűz egy titokzatos szekta. Az adamiták őshajnal rendje a szabadkőműves páholyokat idéző alkimista társaság, amelynek tagjai földöntúli hatalomra ácsingóznak. A rend és a családok útjai újra és újra keresztezik egymást.

Klasszikus sci-fi és horrorklisék elevenednek meg a kötet lapjain: kísértetház, démonbaba, időhurok, kincskeresés, másik bolygóra tett utazás, földöntúli entitást megidéző szertartások, valamint Dr. Jekyll és Mr. Hyde klasszikus történetének újraértelmezése. Ami igazán újszerűvé teszi ezeket a történeteket maga a közeg, amelybe helyezi az író. Mindegyikben emberi jogok csorbulnak, és olykor emberéletek rövidülnek. Mindegyikben található egy rövidebb sztori (történet a történetben), amelyet valaki elmesél; és ezek sokszor érdekesebbek, mint maga az epizód. Néha az az érzésem, hogy a természetfölötti csupán ürügy a meséhez. Vagy ha úgy tetszik, szembesítéshez.

Szembesíteni a tulsai zavargásokkal, amelyekről száz éve nem beszél senki. Megmutatni, hogy milyen érzés, ha csillagász álmaidra a kiábrándító válasz csupán annyi: „Te néger lány vagy!” Hogy milyen megalázkodni a törvény embere előtt egy alkonyatmegyében, ahol sötétedés után fellógathatnak. Milyen, ha az útszéli autószerelő műhelynek büdös a pénzed (vagy épp te magad). És nem mehetsz ki a mosdóba, ha nincs számodra elkülönített. Ahol a görögdinnye fantázianeve: „georgiai niggerfejek”. Hogy nem meggyógyítani küldenek a szanatóriumba, hanem a népességszámot csökkenteni (mindezt a "felszabadító" északi államok nevében).

This is America, Childish Gambino helyett Matt Ruff módra! Ahol a valóság sokkal, de sokkal nyomasztóbb, mint holmi kozmikus rettenet.

A könyv végére mintha maga az író is elfáradna. A két utolsó epizód már csak amolyan alibi-történetek: a démonbabás kaotikus, a lezáró pedig összecsapott. Matt Ruff prózája kissé kiegyensúlyozatlan, de szórakoztató, helyenként elgondolkodtató. Erőssége a történelmi háttérben és a remekül felvázolt karakterekben rejlik (gyengesége pedig a rapszodikus mivoltában). A főbb figurák kivétel nélkül szinte lesétálnak a kötet lapjairól, annyira elevenek. A könyv meglehetősen sok karaktert mozgat, ennek ellenére kellően árnyaltak, mivel mindegyik epizód más-más szereplőt állít a középpontba, így aztán lehetőség nyílik elmélyíteni őket. Az olvasónak meg elveszni köztük.

Nem mehetünk el szó nélkül a könyv borítója mellett. A koncepciója tökéletesen tükrözi a tartalmat, jelentésbeli rétegzettsége pedig párhuzamba állítható a kötet címével. Bár a Klu-Klux-Klan nem jelenik meg a történetben, a szellemisége igen, a delejes kísértetpofák pedig átlényegülnek Lovecraft alaktalan borzalmainak csápjaiba. Különösen megnyerő a direkt kopottasra, sérültre vett külső, ami sokat forgatott, filléres ponyva benyomását kelti. Egyáltalán nem hiányzik róla a filmes védőborító. Számomra eddig az év borítója!

Az afro-amerikaiak emberjogi helyzete rányomja bélyegét az amerikai történelemre. A rásütött billog belülről még ma is ég, tüzelik a több száz éves indulatok. Nincs is esély, hogy kihunyjon, amíg az országban a szabadságjogok nyakára térdelhetnek. A kötet végén Atticus, az egyik fekete főszereplő szembesít minket a valósággal: „Mivel akar ránk ijeszteni? Azt hiszi, nem tudom, milyen országban élek? Mind tisztában vagyunk vele, amióta megszülettünk.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Végjáték-botrány, avagy Orson Scott Card két arca: a homofób bigott és a toleranciára tanító író

...

N.K. Jemisin: Rögzíteni akartam, hogy milyen másodosztályú állampolgárnak lenni

...

Amerikában továbbra is kelendőek a rasszizmusellenes könyvek

Amerikában kicsit emelkedett a könyvek eladása, a rasszizmusellenes kötetek emelkedőben, az életrajzi kiadványok értékesítése viszont visszaesett.

A hét könyve
Kritika
Kaphat-e megváltást, aki megpróbálja megölni Nicolae Ceaușescut?
Ha nem veszed kézbe az életedet, Jane Austen sem tud megmenteni

Ha nem veszed kézbe az életedet, Jane Austen sem tud megmenteni

Megnéztük a Jane Austen tette tönkre az életemet című filmet.

Hírek
...

Durván provokatív: már most megosztó a Saltburn rendezőjének Üvöltő szelek-adaptációja

...

Most megtudhatod, Tolkien hogyan írta meg a Helm-szurdoki csata jelenetét

...

Ez az utolsó lehetőség, hogy moziban nézd újra a Harry Pottert

...

Így éltek a budapestiek 75 évvel ezelőtt

Kiemeltek
...

A támadó medve olyan, akár egy elvesztett családtag – Olvass bele Karin Smirnoff regényébe!

Még a legedzettebb vadászok is megremegnek, ha a legbelsőbb démonjaik tűnnek fel előttük.

...

„Gyűlölni fogják őket” – Ken Follett leleplezte új regénye főgonoszait

Minden regénybe kell egy antihős. Itt rögtön kettő is van!

...

Költészet, nyomozás és egy szerelmi háromszög – interjú Désérable francia író díjnyertes regényének fordítóival

A Francia Akadémia Nagydíját kiérdemlő kötetet még idén ősszel kézbe vehetik a magyar olvasók.

Olvass!
...

A világsztár magyar ikerpár, akikről még sosem hallottál – Olvass bele Vass Virág új könyvébe!

Az egész világ rajongott a magyar ikerpárért, mégis csapdában érezték magukat.

...

A zene ereje: olvass bele Mario Vargas Llosa utolsó regényébe!

Egy egyszerű firkász nekiindul, hogy felfedezze, honnan ered a perui népzene. A kutatás viszont hamar átfordul egy kacifántos utazássá. Olvass bele!

...

Szolnok nem fog elesni? Olvass bele Benedek Szabolcs legújabb könyvébe!

Érdekes képkockák Szolnok múltjából – mutatunk egy részletet Benedek Szabolcs könyvéből.

...

Hogy lehet kijönni egy apával, aki semmiben sem olyan, mint mások? Olvass bele a Köszi, apu! című regénybe!

Egy apa és felnőtt lányának kapcsolatát több tényező is nehezíti.

...

A gender befolyásolja a gondolatainkat is? Olvass bele A patriarchátus természetrajza című kötetbe!

Mit befolyásol a tásadalmi nem, a gender?

...

Naomi Watts a menopauzáról: „Hollywoodban létezik egy bájos kifejezés az ilyen nőkre: nem dugható”

Naomi Watts megírta a könyvet, amire neki is szüksége lett volna.