A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén a horror és a rasszizmus határait mossa össze

A Lovecraft földjén címének többszörös áthallása egyszerre utal a népszerű horroríró, H. P. Lovecraft szülőföldjére, rasszizmusára és műveinek mítoszteremtő szörnyuniverzumára. Matt Ruff e két utóbbit mosta össze, megadva történetének sava-borsát.

Bányász Attila | 2020. szeptember 24. |
Matt ruff
Lovecraft földjén
Ford.: Huszár András, Agave, 2020, 397 oldal

H. P. Lovecraft új dimenziót adott a gótikus horrorirodalomnak: egyedi hangulatú, borongós történeteit mindent átfogó kozmikus mítoszba csomagolta. És hát igen, a kiváló tollú író kvázi mindenkit – az afro-amerikaiaktól kezdve a zsidókon át az ázsiaiakig – utált, akiben nem angol vér csörgedezett. Rasszista nézetei miatt mindenképp elítélendő, íróként azonban korszakalkotó remekműveket alkotott. E kettősség nem mindenki számára teszi műveit „emészthetővé”, nem véletlenül cserélték le pár éve a mellszobrát a World Fantasy-díj kapcsán. Lovecraft ambivalens megítélése, a magánember és a művész szétválasztása párhuzamba állítható a homofób Orson Scott Carddal vagy a pedofíliával vádolt Roman Polanskival.

Matt Ruffnak esze ágában sincs Lovecraft-et másolni. Az író pusztán a földöntúli borzalom motívumait házasította a rasszizmussal a fantasy égisze alatt, amelynek eredményeképp megszületett a Lovecraft földjén. Amerika faji alapú szegregációjának nézőpontjából bemutatott kozmikus horror sajátos lenyomatot hagy a kötet lapjain. Ruff zsenije, hogy a horror és a rasszizmus határait elmosva egy kalap alá veszi a kettőt (az áldozat számára a fajgyűlölet maga a horror).

A Lovecraft földjén feketebőrű hőseire minden benzinkútnál, vegyesboltnál, de még a rendőrautó volánja mögül is éhes szörnyek lesnek, hogy hófehér agyaraikat mélyen az önérzetükbe vájják.

Az ’50-es évek Amerikája az útra kelő afro-amerikaiak számára felért a Vadnyugattal: a Jim Crow-törvények másodrendű állampolgárokká degradálták őket, utazásaik alkalmával az önbecsülésük mellett gyakran az életük is veszélybe került. Ez hívta életre a The Negro Motorist Green Bookot vagy röviden Green Bookot, amely több volt egy néger útikönyvnél, ami megjelöli a térképen, hogy hol látják őket szívesen, és melyek azok a boltok, benzinkutak, motelek és települések, amiket jobb, ha messzire elkerülnek. A Green Book egyszerre vált a túlélés kulcsává és a faji szegregáció szimbólumává. Tavalyelőtt Peter Farrelly készített róla megkapó drámát Mahershala Ali és Viggo Mortensen főszereplésével, a Zöld könyv végül 3 Oscar-díjat zsebelt be. A Green Book inspirálta Matt Ruff írót is: a főszereplő Turnerék családi vállalkozása egy hasonló útikönyv szerkesztése és kiadása, amely beindítja a Lovecraft földjén eseményeit.

A regény két fekete család (a Turner-, és a velük szoros kapcsolatot ápoló Dandridge-família) története: lazán összefüggő epizódok sora, melyeket láncra fűz egy titokzatos szekta. Az adamiták őshajnal rendje a szabadkőműves páholyokat idéző alkimista társaság, amelynek tagjai földöntúli hatalomra ácsingóznak. A rend és a családok útjai újra és újra keresztezik egymást.

Klasszikus sci-fi és horrorklisék elevenednek meg a kötet lapjain: kísértetház, démonbaba, időhurok, kincskeresés, másik bolygóra tett utazás, földöntúli entitást megidéző szertartások, valamint Dr. Jekyll és Mr. Hyde klasszikus történetének újraértelmezése. Ami igazán újszerűvé teszi ezeket a történeteket maga a közeg, amelybe helyezi az író. Mindegyikben emberi jogok csorbulnak, és olykor emberéletek rövidülnek. Mindegyikben található egy rövidebb sztori (történet a történetben), amelyet valaki elmesél; és ezek sokszor érdekesebbek, mint maga az epizód. Néha az az érzésem, hogy a természetfölötti csupán ürügy a meséhez. Vagy ha úgy tetszik, szembesítéshez.

Szembesíteni a tulsai zavargásokkal, amelyekről száz éve nem beszél senki. Megmutatni, hogy milyen érzés, ha csillagász álmaidra a kiábrándító válasz csupán annyi: „Te néger lány vagy!” Hogy milyen megalázkodni a törvény embere előtt egy alkonyatmegyében, ahol sötétedés után fellógathatnak. Milyen, ha az útszéli autószerelő műhelynek büdös a pénzed (vagy épp te magad). És nem mehetsz ki a mosdóba, ha nincs számodra elkülönített. Ahol a görögdinnye fantázianeve: „georgiai niggerfejek”. Hogy nem meggyógyítani küldenek a szanatóriumba, hanem a népességszámot csökkenteni (mindezt a "felszabadító" északi államok nevében).

This is America, Childish Gambino helyett Matt Ruff módra! Ahol a valóság sokkal, de sokkal nyomasztóbb, mint holmi kozmikus rettenet.

A könyv végére mintha maga az író is elfáradna. A két utolsó epizód már csak amolyan alibi-történetek: a démonbabás kaotikus, a lezáró pedig összecsapott. Matt Ruff prózája kissé kiegyensúlyozatlan, de szórakoztató, helyenként elgondolkodtató. Erőssége a történelmi háttérben és a remekül felvázolt karakterekben rejlik (gyengesége pedig a rapszodikus mivoltában). A főbb figurák kivétel nélkül szinte lesétálnak a kötet lapjairól, annyira elevenek. A könyv meglehetősen sok karaktert mozgat, ennek ellenére kellően árnyaltak, mivel mindegyik epizód más-más szereplőt állít a középpontba, így aztán lehetőség nyílik elmélyíteni őket. Az olvasónak meg elveszni köztük.

Nem mehetünk el szó nélkül a könyv borítója mellett. A koncepciója tökéletesen tükrözi a tartalmat, jelentésbeli rétegzettsége pedig párhuzamba állítható a kötet címével. Bár a Klu-Klux-Klan nem jelenik meg a történetben, a szellemisége igen, a delejes kísértetpofák pedig átlényegülnek Lovecraft alaktalan borzalmainak csápjaiba. Különösen megnyerő a direkt kopottasra, sérültre vett külső, ami sokat forgatott, filléres ponyva benyomását kelti. Egyáltalán nem hiányzik róla a filmes védőborító. Számomra eddig az év borítója!

Az afro-amerikaiak emberjogi helyzete rányomja bélyegét az amerikai történelemre. A rásütött billog belülről még ma is ég, tüzelik a több száz éves indulatok. Nincs is esély, hogy kihunyjon, amíg az országban a szabadságjogok nyakára térdelhetnek. A kötet végén Atticus, az egyik fekete főszereplő szembesít minket a valósággal: „Mivel akar ránk ijeszteni? Azt hiszi, nem tudom, milyen országban élek? Mind tisztában vagyunk vele, amióta megszülettünk.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Végjáték-botrány, avagy Orson Scott Card két arca: a homofób bigott és a toleranciára tanító író

...
Nagy

N.K. Jemisin: Rögzíteni akartam, hogy milyen másodosztályú állampolgárnak lenni

...
Hírek

Amerikában továbbra is kelendőek a rasszizmusellenes könyvek

Amerikában kicsit emelkedett a könyvek eladása, a rasszizmusellenes kötetek emelkedőben, az életrajzi kiadványok értékesítése viszont visszaesett.

A hét könyve
Zöld
Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete
...
Szórakozás

Titkos szex, Knausgård szelleme és egy pellengérre állított gyerekkönyv - Megnéztük a Szerelem és anarchia második évadát

A Szerelem és anarchia a második évadban is hozza, amit a címben ígér, és talán az eddigieknél is mélyebbre merül a könyvkiadás bugyraiba.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

...
Hírek

75 éve jelent meg először Anne Frank naplója

...
Könyvtavasz

Zseniális állatok: van, amelyik popcorn-szagot áraszt

...
Zöld

Ne etesd a vízimadarakat – inkább figyeld meg vagy rajzold le őket!

...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

...
Könyvtavasz

Az életközépi válság nem tart örökké

...
Szórakozás

A Semmi kezdetben botrányt okozott, most film készült belőle

...
Hírek

Ne dobd ki a megunt könyveket!

...
Hírek

Amber Heard könyvben írná meg a Johnny Depp-pel való kapcsolatát

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Még több olvasnivaló
...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Nagy

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről