A kommunizmus szagáról és a megértés lehetetlenségéről szól Kukorelly regénye

A kommunizmus szagáról és a megértés lehetetlenségéről szól Kukorelly regénye

.konyvesblog. | 2019. december 23. |

„Úgy látszik, nevetséges és zavaros fejű tanítómester vagyok. Ezért majd – akárcsak azok, akik nem képesek értelmesen beszélni – nem általánosan mondom el, amit akarok, hanem kiragadok egy kis részt” – idézi az önironikus Platónt Kukorelly legújabb regényének egyik mottójában. A szerző ennek szellemében jár el, nem teljes, összefüggő narratívát hoz létre, hanem apró töredékekben, részekben mondja el az egészet. Mármint mondaná az egészet, ha hinne abban, hogy van egész. De nem hisz, továbbra sem, szkeptikus a nagyformákkal és az elbeszélhetőséggel kapcsolatban. Művészettel kapcsolatos teóriáit, a posztmodernhez és a dekonstrukciós technikákhoz való ragaszkodását továbbra is őrzi, mint ahogyan a témája sem kifejezetten új. A Cécécépében felbukkanó történetek egy jó része már ismerős lehet a korábbi szövegekből, az író nemcsak másokat, hanem önmagát is gyakran idézi. Megszólalásmódja is az eddigieket követi, a hétköznapi, dísztelen kifejezésmód, az irónia és a beszélt nyelvhez való erőteljes kötődés, valamint a vendégszövegek gyakori használata itt is megmarad, a legnagyobb elmozdulás talán a narrációs technikában figyelhető meg, az eddigi korpuszban domináns egyes szám első személyű elbeszélőt itt egy alapvetően egyes szám harmadik személyű elbeszélő váltja, bár a nézőpont nem sokat változik, a szubjektivitás megmarad.

Kukorelly Endre: Cécécépé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé

PESTI KALLIGRAM, 2019, 304 oldal, 3500 HUF

 

Mint a korábbi kötetekben, itt is rendkívül erős az önéletrajziság, a család, a szülők történetei, az ötvenhatos forradalom, a kétéves sorkatonai szolgálat élményei, a berlini ösztöndíj évei köszönnek vissza. A gyermekkori történetek nagy hangsúlyt kapnak, (K) ezeknek a sztoriknak a nagy részét nem is érti, visszatérően reflektál a nemtudásra, a gyermeki perspektívából következő korlátozott értelmezési lehetőségekre: „Nem tudsz túl sok mindent.”, „Érti is, meg nem is.” Érdekes játék, ahogyan az egykori, gyerekkori megértésre rávetül a felnőttkori, visszaemlékező megértés, annak a rétegzettségnek a megmutatása, amikor a felnőtt emlékező felidézi, hogy akkoriban nem értette, amit ma már egyértelműnek lát.

A Szondi utcai gyerekkor, a deklasszálódott család, az osztálytársak családjai emlékképekként jelennek meg, történeteik próbálják megmutatni azt, mi volt a kommunizmus (valamint az azt megelőző, majd követő évek, évtizedek) lényege, megpróbálja megérteni, és ezáltal érthetővé tenni ezt az időszakot. A jól ismert történelmi események mögöttit akarja megragadni, azt a szagot például, amit a ládákban kifolyt, megsavanyodott zacskós tej a műbőr szagával összekeveredve alkotott, és amely minden sarki közértben érezhető volt. Kukorelly elbeszélője szerint ez a lényeg, nem pedig az adatok, definíciók. A kommunizmust például az egyik bekezdésben így értelmezi:

„Látja Pásztor nénit, a Pasztuh mamáját. Szürke, halálosan fáradt, mosolytalan, kortalan asszony, ha nem nézed, azonnal elfelejted az arcát. Öt perc múlva simán elmennél mellette az utcán. Ez a kommunizmus. Nem a Pataki meg Pataki faterja a kommunizmus. Hanem Pasztuh, egy kisfiú, akit nyolc tantárgyból buktattak az első év végén a vörös zárdának becézett gimnáziumban, hogy egész biztos kimaradjon. Ez a mackóforma kis mindenből kimaradó tuskó, jel, a kommunizmus jele, igazi proli, aki nem kell senkinek, a komcsiknak végképp nem.”

A történelmi időszak lényegéről Kukorelly úgy mesél, hogy értsük, legalább azt, ő mit ért alatta. És arra is utal, hogy nemcsak a korlátozott lehetőségekkel bíró gyermeki tudat nem volt képes felfogni, mi zajlik körülötte, de még a felnőttek is nehezen igazodtak el a gyorsan változó világ történései között, értették, ki a zsidó, ki a proli, ki az úr („a prolik ultiznak, az urak bridzselnek”), de nehezen tudták volna elmagyarázni a kontextust, amelyben élniük kellett.

A borítón a címhez képest idegennek tűnhet egy antik szobor szárnyas lábfeje, de a kötetben a görög mitológia legfontosabb és legfurcsább történetei is újramesélődnek, és a szereplők közt kitüntetett szerepet kap Hermész, akihez az említett lábfej köthető. Az istenek hírnöke egyben magyarázó, közvetítő szellem is, talán kiemelt szerepe is ezzel kapcsolatos. A Cécécépében ugyanis a történelmi időszak bemutatása mellett a megértés alakzatai is középpontba kerülnek. A megértés lehetetlensége kerül terítékre, ezzel együtt a világ megértésének és az önmegértésnek a kudarca. Kukorelly arról beszél, hogy nincs végleges megértés. Folyamatosan visszaúszó emléktöredékei (ezek közül a legkiemelkedőbb a Pásztor nevű iskolatársához kötődő, egyre terebélyesedő, valószínűleg a lelkiismeret által felnagyított emlék) is ezt hangsúlyozzák: újra és újra végiggondolhatod, de mindig másként érted meg, aktuális megértés van legfeljebb, mindent tisztázó, katarzist hozó nem lehetséges. Talán éppen ezért lehet csak töredékben mesélni (még akkor is, ha ezek a darabkák itt a számozások miatt egyébként nagyon jól strukturálhatók), mindig csak részeket, az egészet soha. És a szöveg elbeszélője szerint még így is lehet valamit érteni, de nem tudni, vagy tudni, de nem érteni.

A Cécécépé szórakoztató, magával ragadó olvasmány, új utakat nem nyit az életműben, de egyfajta szintézisként is felfogható. Kukorellyt jól ismerőknek és kezdőknek is ajánlott, szerethető kötet, amely „mond ezt-azt, de nem mondja meg.”

Szerző: Kolozsi Orsolya

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!