Kondor Vilmos képregénye az 56-os Budapest utcáira vezet 

sa | 2022. szeptember 09. |

Mi is beszámoltunk róla, hogy szeptember 8-án jelent meg a hazai krimi kortárs nagyágyúja, Kondor Vilmos új regénye, amiben egy elképzelt Budapest elképzelt múltjáról mesél.

Ennek alkalmából az író megoszott a Facebook-oldalán egy korábban készült képregényt, ami a Budapest novemberben átdolgozása - ez a ​Gordon Zsigmond-sorozat ötödik és egyben befejező része.

-

A képregényt Kalászi Benjámin rajzolta, a szövegbuborékokat Kondor írta meg, ahogy a posztjában mesél is erről:

“2016 környékén keresett meg egy produkciós iroda, hogy hat magyar krimiszerző regényéből akarnak képregényt készíteni. Bevallom, én odavagyok a képregényekért, és nem föltétlenül a Sin Cityért, hanem az Amerikai istenekért vagy a TMZ-ért. Örömmel mondtam igent a felkérésre, és vállaltam el a sztori megírását, valamint a szövegek buborékba-passzítását is. A Budapest novemberben átdolgozása mind szöveg, mind rajz tekintetében kiválóan sikerült, de előttem ismeretlen okoknál fogva soha nem jelent meg, amit a mai napig bánok.”

-

A teljes képregényt Kondor posztjából lehet ingyenesen letölteni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kondor Vilmos új regényében a Beatles első budapesti koncertje előtt gyilkolnak

Kondor Vilmos egy sosemvolt Magyarországot épít fel a regényben.

...
Hírek

Rangos kiadvány tárgyalja Kondor Vilmos krimijeit

Kondor Vilmos is bekerült a Cambridge Companion to World Crime Fiction című kiadványba, amely átfogó és szisztematikus áttekintést nyújt a világszerte megjelent krimikről.

...
Hírek

Hallgasd meg Kondor Vilmos Budapest noir-ját!

Most ingyen le lehet tölteni a regényből készült hangoskönyvet. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Ennyire csapadékos januárunk 1915-ben volt utoljára

...
Zöld

A tudomány fejlődésében kulcsfontosságú, hogy hajlandók legyünk elképzelni az elképzelhetetlent

...
Zöld

Sárba ragadtak a rendőrök, akiket a falurombolás és a bánya ellen tüntetők miatt vezényeltek ki (videó)

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Kiderült, hogy ezért okoz függőséget a csokoládé, de van kiút

...
Zöld

Az anyák magyar megmentője szobrot kapott a londoni Queen Mary Egyetemen

...
Zöld

A mesterséges intelligencia egy nap az elektromossággal felérő változást idéz majd elő

...
Zöld

A barkóscinege rabolta el a szavazók szívét, de már megvan 2023 kétéltűje, lepkéje és vadvirága is

...
Zöld

Tulajdonképpen az élesztők háziasítottak bennünket, és ez csak a kezdet, ha a gombák szemszögéből nézzük a világot

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

Szerzőink

...
Závada Péter

Závada Péter: A szenvedő művész mítosza

...
Varró Attila

Poe hamar a mozik sztárja lett, és a saját rémtörténeteiben találta magát

...
Sándor Anna

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.