Lugosi Lugo László fényképész, művészeti-fotográfiai szakíró, filmkészítő 1953-ban született Budapesten. Életrajzát és munkásságát az artportal lexikona így ismerteti: 1977-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, angol-magyar, továbbá filmesztétika szakon. 1975-1980 között a Balázs Béla Stúdió tagja, rövidfilmeket készített Forgács Péterrel, Szemadám Györggyel és másokkal. 1978 óta kiállító fotográfus, mestere Kardos Sándor és Haris László. Írásai 1980 óta jelennek meg, elsősorban az Élet és Irodalomban, a Magyar Naplóban, a Biciklitolvajban és fényképészeti szakfolyóiratokban. 1983-tól több művészeti kiállítás társkurátora.
A 70-es évektől filmmel, fotóval, írással egyaránt foglalkozott, szépirodalmi műveket és művészeti szakszövegeket is fordított angolból. 1985 óta hivatásos fotósként tevékenykedett, szakterülete az építészeti és műtárgyfotózás. Építészeti felvételei készültek egyebek mellett a Hotel Kempinsky, Nationale Nederlanden, VAM Design, Fővárosi Szoborpark (Budapest), a Dévényi és Tsa. építészeti iroda (Pécs), az ABLivingDesign (Stockholm) megbízásából; építészeti fotói főként az Átrium, Szép lak, Magyar Építőművészet, L’architecture d’aujourd’hui (Paris), Art and Design (London) című szaklapokban jelentek meg. Műtárgyfotósként elsősorban a Balkon, a Műcsarnok, a Budapest Galéria számára, ill. a Corvina és más művészeti könyvkiadók megbízásából tevékenykedett, lefotózta Altorjai Sándor, Erdély Miklós, Gedő Ilka, El Kazovszkij, Veszelszky Béla és más képzőművész életművének javát.
Élete során több könyve is megjelent. A Fényképíró című kötetében harminc év fényképezésről szóló írásait olvashatjuk. Könyv- és kiállítás kritikákon, fotósokkal készült interjúkon, fotótörténeti kutatásokon és technikai leírásokon keresztül mutatta meg a fényképezés jelentőségét az analóg fényképezésből a digitálisba való átmenet korszakában. Több olyan kötete is megjelent, amely térségeket, városokat, városrészeket mutatott be fotókon keresztül. A Budapest 1900-2000 című könyvben két fényképész (Klösz György és Lugosi Lugo László) keresi fel a város ugyanazon pontjait – több, mint száz év különbséggel. De jelent meg könyve a zsidó kultúra örökségéről, a budapesti templomépítészetről, a Várról és a Dunáról is.
