A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.

Fotó: Valuska Gábor

Rátkai Zsófi | 2023. május 14. |
Kiss Judit Ágnes
Egy nőalak szürke kontúrja
Kalligram, 2023, 277 oldal
-

Azzal indult a beszélgetés, hogy az Egy nőalak szürke kontúrja című regény egy abúzustörténet, amelyben egy tizennégy éves kislányt megerőszakol a nevelőapja. Miért vállalkozott arra az író, hogy ezt megírja, érkezett az első kérdés. A válaszból megtudtuk, hogy harminc éve hordozta magában a történetet, és nem bírt tovább csöndben maradni, mert nem tartja jónak, hogy hallgat az áldozat, és évekig nem derül ki, mi történt. 

Az áldozatról azt gondolhatjuk, hogy gyávaságból nem mondja el, mi történt, de kiderül, hogy ez sokkal összetettebb. Kiss Judit Ágnes hozzátette,

felelősségének érezte, hogy ebből kiutat mutasson.

A könyvvel arra mutatott rá, hogy a szem- és fültanúknak milyen felelőssége van.

Rögtön egy felolvasás következett ekkor, ami éppen egy zaklatási aktust írt le. Ahogy Mészáros fogalmazott, a történet elején egy éles kezdéssel tudhatjuk meg, mi történik, ez a feszültség nyilván 300 oldalon át nem tartható, és a szerző mindig újabb és újabb szereplőket hoz be. Ennek okáról kérdezte Kiss Judit Ágnest, aki elmondta, hogy fullasztó lenne, ha három szereplő lenne csak benne, és úgy gondolja, hogy az áldozatnak a menekülési útvonalakat kívül kell keresnie, ám ehhez csak más nyújthat neki segítő kezet, mert ő általában egyedül képtelen erre. 

-

A kérdésre, hogy miért a többes szám az útvonalaknál, kiutaknál, az író hangsúlyozza, akivel egy abúzus egyszer megtörténik, az explicit hordozza magában azt, és újra és újra generálja a hasonló helyzeteket. Aztán a vallás és hitközösség fontosságáról kérdezték az írót. Kiss Judit Ágnes szerint a megtérés élménye nyújthat a szereplő számára szó szerinti megváltást, de aztán kiderül, hogy ezekben a közösségekben ez is rejthet magában veszélyeket. Amikor a fundamentalista keresztény közösség azt tanítja, hogy a férfi alapvetően magasabb rendű lény, és az asszony fő dolga, hogy engedelmeskedjen a férjének, akkor ez egy olyan kapcsolata felé taszítja a lányt, ahol szintén kiszolgáltatott lesz. Tesztolvasók azt mondták a szerzőnek, hogy ha van ijesztőbb az első résznél, akkor az a második. 

Mészáros Sándor rávilágított, hogy Kiss Judit Ágnes költészetében nagyobb mértékben van jelen a Biblia, a hit, ami a prózáját is áthatja, ez pedig ritka a kortárs irodalomban. Hithű vagyok, egy nagyon nyitott református közösségben nőttem fel, aztán később szembesültem vele, hogy a református hitközösség milyen vaskalapos. Minden olyan árt Jézus ügyének, ami a személyességről a rendszer felé tereli az embert, és az Istennel való kapcsolatot a megfelelési kényszer váltja fel. Az egész mögött olyan rettenetes hazugság húzódik, hogy csak egy dolog ne történjen meg, mégpedig, hogy önmagad vagy.”  Őt is bele akarták kényszeríteni a keresztény nő szerepébe, és évek kemény munkája van abban, hogy az Istenképéről levegye ezt az egyházi arcot, amivel összemosódott. Hozzátette, most nem tartozik egy gyülekezethez sem, és nem is akar. 

-

Ezután a regény kapcsán a bátorságról esett szó, mégpedig arról a bátorságról, amivel szembenézünk a dolgokkal. A regény második része erről szól, és a Terápia címet kapta. Hihetünk-e a terápiában, kérdezte Mészáros Sándor. Az író elmondta, az áldozat, Gina nagyon szeretne filmet forgatni és meg kell írnia a saját forgatókönyvét, kicsit kívülről látva önmagát és újra átélve a történteket. Az első rész ezért kapta a Forgatókönyv címet. A második részt viszont már azzal kezdte a szerző, hogy a főhős el tudott szökni a bántalmazó kapcsolatából, így az olvasó kicsit fellélegezhet. A terápia egy visszatekintés, mely felfejti, hogyan jutottunk ide, és kiderül, hogy hiába tört ki az adott helyzetből, az még nem jelent megoldást.

A harmadik rész a Megszólítások címet kapta, ez levelekből áll, amiket Ginának írtak. Mindenki máshogy szólítja meg, és a levelekből derül ki, hogyan tud mégis magára találni. A szerző úgy gondolja, hogy nem egyetlen üdvözítő megoldás van erre a helyzetre, és azt sugallja a könyv, hogy

ebből a rendszerből egy rendszeren kívülivel lehet csak kilépni. 

„Az áldozatoknak az én-erejük nincs meg, nem hiszik, hogy ez lehet máshogy, de ha valaki ezt felfesti nekik, akkor mernek hinni benne”, tette hozzá Kiss Judit Ágnes

Az egy nőalak szürke kontúrja kifejezés többször megismétlődik a történetben, mindig másfajta magyarázatot ad rá Gina, a főhős. Ez az egy lírai elem található a regényben, jegyezte meg Mészáros, majd megkérdezte, hogy a prózaíráshoz miért olyan későn kezdett Kiss Judit Ágnes. „A vers az irodalmi anyanyelvem. Ha valami megmozdít, az valószínű, hogy versként fog megszületni” - hallottuk a választ. Hozzátette, a versben spirálisan és formailag sokkal több fogódzó van. A vers impulzív, a regényhez türelem kell. De muszáj volt benne hagynia a lírai részt, hogy egy kicsit elemelkedjen a történet. Ez az első regénye, mondta, amelyben nincs csoda, a többi regényében mind van valami szürreális. Ami leginkább hatott rá, az Kafka mágikus realizmusa. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A függőségek leírásán túl tényleges társadalmi látlelet Szendi Nóra regénye

Szendi Nóra legújabb,  Van ilyen. című regényét pénteken mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

...
Nagy

Kerékgyártó István: Fecske Milánnal újra végigjártam hatvan országot, mint fiatalkoromban

Kerékgyártó István Fecske Milán élete, jó sorsa és viszontagságai című kötetét a Margó Irodalmi Fesztivál pénteki napján mutatták be Mészáros Sándor szerkesztő és Zoltán Gábor író-rendező közreműködésével. 

...
Nagy

Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Lugosi Viktória arra keresi a választ, hogyan lehet megbocsátani egy egoista, nárcisztikus apának, a sorsnak és a politikai rendszernek. A Margó Fesztivál második napján Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel, a kötetből Borbély Alexandra olvasott fel.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?