Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Az Akit itt felejtettek olyan valós eseményekből építkező fikciós történet, melyben a szerző arra tett kísérletet, hogy definiálja a megbocsátás fogalmát. Lugosi Viktória arra keresi a választ, hogyan lehet megbocsátani egy egoista, nárcisztikus apának, a sorsnak és a politikai rendszernek. A Margó Fesztivál második napján Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel, a kötetből Borbély Alexandra olvasott fel.

Simon Eszter | 2023. május 13. |
Lugosi Viktória
Akit itt felejtettek
Pesti Kalligram, 2023, 333 oldal
-

A regénynek több értelmezése is lehet, a legevidensebb megközelítés szerint a történet egy zsidó férfiról szól, aki a második világháború alatt elveszítette a szüleit, és egy olyan intézetbe került, ahol különös odafigyeléssel gondozták az árván maradt zsidó gyerekeket. Aztán a szocializmusban sikeres, sármos férfi válik belőle, aki megházasodik és apa lesz. Olvasóként ott vesszük fel a történet fonalát, hogy a már idős férfi kórházban betegeskedik. Röviden tényleg erről szól az Akit itt felejtettek, de ha távolabbról vizsgáljuk a történetet, azt látjuk, hogy a hangsúly inkább azon van, hogy hova kerültek és mi lett a zsidó árvákkal a világháború után. A szerző ennek mentén azt is vizsgálja, hogyan kötődhet a környezete egy egoista, nárcisztikus férfihoz.

1945 után Magyarországon is működött néhány cionista szervezet, akik az árván maradt zsidó gyerekek rehabilitálásával  foglalkoztak.

Lugosi Viktória kiindulópontját egy ilyen intézmény adta, amely Deszken működött, és ahol az árva és félárva gyerekek nemcsak biztonságot, lakhelyet és ételt kaptak, hanem tanították, sőt különböző programok széles választékával szórakoztatták őket.

A kötet fikció, de a szerző komoly kutatómunkát végzett, és megszólított olyanokat is, akik személyesen ismerték a deszki tábort. Az egyik túlélő arról számolt be, hogy a tábor élete egyik legfantasztikusabb időszaka volt, ahol azonban soha nem beszéltek arról, hogy mi történt velük a tábor előtt. A gyerekek Deszken a Gerliczy-kastélyba kerültek, ahol reggeltől estig programokkal szórakoztatták őket, és dönthettek, hogy inkább medencézni vagy csónakázni van kedvük. A táborvezetők nemcsak szeretet adtak nekik, de abban is segítették őket, hogy később Izraelbe vándorolhassanak. 

A rehabilitáló táborokat végül teljesen váratlanul, 1948-ban bezárták, mert az állam úgy döntött, hogy nincs rájuk szükség. 

A regény első felében a főszereplőt kisfiúként ismerjük meg, aki Deszken rehabilitálódik. A kötet egyik fő kérdése az, hogy mi történt azokkal, akik soha nem beszélték el a traumákat. Ennek ellenére az Akit itt felejtettek nem holokauszt történet, sokkal inkább azt vizsgálja, hogy zsidóüldözés milyen hatással van az áldozatok gyerekeire és unokáira. Erről szól a kötet második fele,  amiből szépen kirajzolódik, hogy milyen kötődési problémái vannak a főszereplőnek. Lugosi Viktória szerint azoknak a gyerekeknek, akik hasonló körülmények között nőnek fel, óhatatlanul torzul a személyiségük, ugyanakkor ez nem jogosítja fel őket arra, hogy az ebből adódó feszültséget a közvetlen környezetükön vezzessék le. A szerző úgy gondolja, legalább ilyen fontos megvizsgálni az érem másik oldalát, vagyis, hogy a következő generációnak - az Akit itt felejtettek esetében a főszereplő lányának - 

milyen szerepe van abban, hogy felkutassa és megértse a felmenői történetét. 

A történet tételmondata akár az is lehetne, hogy “Mindenkivel annyit lehet megtenni, amennyit hagy”. Ezt tanácsolja a főszereplő a lányának, aki egyébként sokáig semmit sem tud arról, hogy gyerekként miket élt át az apja. A lány ennek a tudásnak a hiányában is mindent elnéz és megbocsát neki. A lány ellenpontjaként a család többi tagja azonban máshogy reagál, amit a szerző azzal magyaráz, hogy a reakció generációnként változhat, mivel az unokák már egyre távolabb kerülnek az áldozattól. Lugosi Viktória azt mondta, hogy a jelenből tartott a múlt felé, azaz utólag próbált magyarázatokat találni a szereplők viselkedésére. Veiszer Alinda az 1945 című filmmel állította párhuzamba a regényt. A főszereplő és a család egy része ugyanis visszamegy abba a faluba, ahonnan egykor menekülniük kellett. Ehhez a jelenethez Lugosi Viktória szintén túlélők beszámolóiból merített ihletet. “Szégyen, félelem, ezekkel a szavakkal illették a történeteiket” - mondta a szerző. A deszki tábor és a traumák feldolgozása mellett a kötet harmadik mozgatórugója a halál és a szeretet. A főszereplőnek zavaros kapcsolata van a lányával, látszólag nem tudnak kötődni egymáshoz. “Mindketten szeretik a másikat, csak nem tudják egymást szeretni” - így jellemezte a szerző az apa-lánya viszonyt, és kiemelte, hogy a regény egyik főmotívuma, vagyis a megbocsátás lehet az, amivel át lehet hidalni a problémákat.

Kapcsolódó cikkek
...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

...
Nagy

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

...
Nagy

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Az idén induló Margó Könyvek-sorozatban jelenik meg Andrei Dósa regénye, ami kapcsán a szerző beszélt a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóságról, a droghasználatról és a Pán Péter-szindrómáról is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ezért érdemes edzened a képzeleted „izmait”

Egy új könyv szerint a gazdag képzelet nem valami isteni adottság, hanem fejleszthető tulajdonság. Le is írja, hogyan.

...
Zöld

Klímaváltozás helyett „halálos klímapusztítás”: ez a csere téged rávenne a cselekvésre?

Nem elég hatékonyak a jelenlegi kifejezéseink, amikor a klímaváltozás fenyegetéseiről beszélünk, állítja az ELTE PPK kutatója. Forgács Bálint új nyelvhasználatot javasol, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát. Mi könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

Kreatívabbak a babák, mint eddig gondoltuk + 5 könyv a kreativitásról

Magyar babák vettek részt abban a kutatásban, melyből kiderült, hogy a babák elég korán képesek kreatív módon kombinálni különböző fogalmakat. Könyvek hírek mellé.

...
Szórakozás

8 érdekesség, amit nem tudtál a 80 éves Rubik Ernőről

„Megtalálónak” vallja magát, mert a feltaláló kifejezést nem szereti. A világon több mint 350 millió példányt adtak el a kockájából. A sikerhez elengedhetetlennek tartja a kudarcot. Nyolcvanéves Rubik Ernő.

Szerzőink

...
sa

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

...
sa

Rossz anya és jó író: hogyan olvassunk ezután Alice Munrót?

...
Horányi Hanna Zelma

A Tom Lake két nyár történetén keresztül mesél egy egész életről

Kiemeltek
...
Hírek

Ez a 21. század 10 legjobb könyve a New York Times szerint

A dobogó mindhárom fokán nők állnak, ráadásul európai szerző az első. Mutatjuk az első tízet a legjobb könyvek közül.

...
Nagy

Rossz anya és jó író: hogyan olvassunk ezután Alice Munrót?

Mennyit tudott a kanadai irodalmi élet Alice Munro és lánya szakításának valódi okáról? Hogyan olvassuk ezek után Munro írásait a nők elfojtott érzéseiről és a családi drámákról?

...
Kritika

A Tom Lake két nyár történetén keresztül mesél egy egész életről

A Tom Lake, Ann Patchett csodálatos érzékenységgel megírt regénye egy nyári színházba és egy cseresznyéskertbe repíti olvasóit, hogy feltárja a főszereplő Lara fordulatokban gazdag, reményteli életét.

A hét könyve
Kritika
Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?
...
Nagy

Senki sem fogja elolvasni a könyvedet: 5 érvünk van, hogy miért

Ez is eljött: a cikk, amiben lebeszélünk a könyvkiadásról.