Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Az Akit itt felejtettek olyan valós eseményekből építkező fikciós történet, melyben a szerző arra tett kísérletet, hogy definiálja a megbocsátás fogalmát. Lugosi Viktória arra keresi a választ, hogyan lehet megbocsátani egy egoista, nárcisztikus apának, a sorsnak és a politikai rendszernek. A Margó Fesztivál második napján Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel, a kötetből Borbély Alexandra olvasott fel.

Simon Eszter | 2023. május 13. |
Lugosi Viktória
Akit itt felejtettek
Pesti Kalligram, 2023, 333 oldal
-

A regénynek több értelmezése is lehet, a legevidensebb megközelítés szerint a történet egy zsidó férfiról szól, aki a második világháború alatt elveszítette a szüleit, és egy olyan intézetbe került, ahol különös odafigyeléssel gondozták az árván maradt zsidó gyerekeket. Aztán a szocializmusban sikeres, sármos férfi válik belőle, aki megházasodik és apa lesz. Olvasóként ott vesszük fel a történet fonalát, hogy a már idős férfi kórházban betegeskedik. Röviden tényleg erről szól az Akit itt felejtettek, de ha távolabbról vizsgáljuk a történetet, azt látjuk, hogy a hangsúly inkább azon van, hogy hova kerültek és mi lett a zsidó árvákkal a világháború után. A szerző ennek mentén azt is vizsgálja, hogyan kötődhet a környezete egy egoista, nárcisztikus férfihoz.

1945 után Magyarországon is működött néhány cionista szervezet, akik az árván maradt zsidó gyerekek rehabilitálásával  foglalkoztak.

Lugosi Viktória kiindulópontját egy ilyen intézmény adta, amely Deszken működött, és ahol az árva és félárva gyerekek nemcsak biztonságot, lakhelyet és ételt kaptak, hanem tanították, sőt különböző programok széles választékával szórakoztatták őket.

A kötet fikció, de a szerző komoly kutatómunkát végzett, és megszólított olyanokat is, akik személyesen ismerték a deszki tábort. Az egyik túlélő arról számolt be, hogy a tábor élete egyik legfantasztikusabb időszaka volt, ahol azonban soha nem beszéltek arról, hogy mi történt velük a tábor előtt. A gyerekek Deszken a Gerliczy-kastélyba kerültek, ahol reggeltől estig programokkal szórakoztatták őket, és dönthettek, hogy inkább medencézni vagy csónakázni van kedvük. A táborvezetők nemcsak szeretet adtak nekik, de abban is segítették őket, hogy később Izraelbe vándorolhassanak. 

A rehabilitáló táborokat végül teljesen váratlanul, 1948-ban bezárták, mert az állam úgy döntött, hogy nincs rájuk szükség. 

A regény első felében a főszereplőt kisfiúként ismerjük meg, aki Deszken rehabilitálódik. A kötet egyik fő kérdése az, hogy mi történt azokkal, akik soha nem beszélték el a traumákat. Ennek ellenére az Akit itt felejtettek nem holokauszt történet, sokkal inkább azt vizsgálja, hogy zsidóüldözés milyen hatással van az áldozatok gyerekeire és unokáira. Erről szól a kötet második fele,  amiből szépen kirajzolódik, hogy milyen kötődési problémái vannak a főszereplőnek. Lugosi Viktória szerint azoknak a gyerekeknek, akik hasonló körülmények között nőnek fel, óhatatlanul torzul a személyiségük, ugyanakkor ez nem jogosítja fel őket arra, hogy az ebből adódó feszültséget a közvetlen környezetükön vezzessék le. A szerző úgy gondolja, legalább ilyen fontos megvizsgálni az érem másik oldalát, vagyis, hogy a következő generációnak - az Akit itt felejtettek esetében a főszereplő lányának - 

milyen szerepe van abban, hogy felkutassa és megértse a felmenői történetét. 

A történet tételmondata akár az is lehetne, hogy “Mindenkivel annyit lehet megtenni, amennyit hagy”. Ezt tanácsolja a főszereplő a lányának, aki egyébként sokáig semmit sem tud arról, hogy gyerekként miket élt át az apja. A lány ennek a tudásnak a hiányában is mindent elnéz és megbocsát neki. A lány ellenpontjaként a család többi tagja azonban máshogy reagál, amit a szerző azzal magyaráz, hogy a reakció generációnként változhat, mivel az unokák már egyre távolabb kerülnek az áldozattól. Lugosi Viktória azt mondta, hogy a jelenből tartott a múlt felé, azaz utólag próbált magyarázatokat találni a szereplők viselkedésére. Veiszer Alinda az 1945 című filmmel állította párhuzamba a regényt. A főszereplő és a család egy része ugyanis visszamegy abba a faluba, ahonnan egykor menekülniük kellett. Ehhez a jelenethez Lugosi Viktória szintén túlélők beszámolóiból merített ihletet. “Szégyen, félelem, ezekkel a szavakkal illették a történeteiket” - mondta a szerző. A deszki tábor és a traumák feldolgozása mellett a kötet harmadik mozgatórugója a halál és a szeretet. A főszereplőnek zavaros kapcsolata van a lányával, látszólag nem tudnak kötődni egymáshoz. “Mindketten szeretik a másikat, csak nem tudják egymást szeretni” - így jellemezte a szerző az apa-lánya viszonyt, és kiemelte, hogy a regény egyik főmotívuma, vagyis a megbocsátás lehet az, amivel át lehet hidalni a problémákat.

Kapcsolódó cikkek
...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

...
Nagy

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

...
Nagy

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Az idén induló Margó Könyvek-sorozatban jelenik meg Andrei Dósa regénye, ami kapcsán a szerző beszélt a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóságról, a droghasználatról és a Pán Péter-szindrómáról is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.