Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Lugosi Viktória regényéből kiderül, hogyan hatott a zsidóüldözés az áldozatok gyerekeire és unokáira

Az Akit itt felejtettek olyan valós eseményekből építkező fikciós történet, melyben a szerző arra tett kísérletet, hogy definiálja a megbocsátás fogalmát. Lugosi Viktória arra keresi a választ, hogyan lehet megbocsátani egy egoista, nárcisztikus apának, a sorsnak és a politikai rendszernek. A Margó Fesztivál második napján Veiszer Alinda beszélgetett a szerzővel, a kötetből Borbély Alexandra olvasott fel.

Simon Eszter | 2023. május 13. |
Lugosi Viktória
Akit itt felejtettek
Pesti Kalligram, 2023, 333 oldal
-

A regénynek több értelmezése is lehet, a legevidensebb megközelítés szerint a történet egy zsidó férfiról szól, aki a második világháború alatt elveszítette a szüleit, és egy olyan intézetbe került, ahol különös odafigyeléssel gondozták az árván maradt zsidó gyerekeket. Aztán a szocializmusban sikeres, sármos férfi válik belőle, aki megházasodik és apa lesz. Olvasóként ott vesszük fel a történet fonalát, hogy a már idős férfi kórházban betegeskedik. Röviden tényleg erről szól az Akit itt felejtettek, de ha távolabbról vizsgáljuk a történetet, azt látjuk, hogy a hangsúly inkább azon van, hogy hova kerültek és mi lett a zsidó árvákkal a világháború után. A szerző ennek mentén azt is vizsgálja, hogyan kötődhet a környezete egy egoista, nárcisztikus férfihoz.

1945 után Magyarországon is működött néhány cionista szervezet, akik az árván maradt zsidó gyerekek rehabilitálásával  foglalkoztak.

Lugosi Viktória kiindulópontját egy ilyen intézmény adta, amely Deszken működött, és ahol az árva és félárva gyerekek nemcsak biztonságot, lakhelyet és ételt kaptak, hanem tanították, sőt különböző programok széles választékával szórakoztatták őket.

A kötet fikció, de a szerző komoly kutatómunkát végzett, és megszólított olyanokat is, akik személyesen ismerték a deszki tábort. Az egyik túlélő arról számolt be, hogy a tábor élete egyik legfantasztikusabb időszaka volt, ahol azonban soha nem beszéltek arról, hogy mi történt velük a tábor előtt. A gyerekek Deszken a Gerliczy-kastélyba kerültek, ahol reggeltől estig programokkal szórakoztatták őket, és dönthettek, hogy inkább medencézni vagy csónakázni van kedvük. A táborvezetők nemcsak szeretet adtak nekik, de abban is segítették őket, hogy később Izraelbe vándorolhassanak. 

A rehabilitáló táborokat végül teljesen váratlanul, 1948-ban bezárták, mert az állam úgy döntött, hogy nincs rájuk szükség. 

A regény első felében a főszereplőt kisfiúként ismerjük meg, aki Deszken rehabilitálódik. A kötet egyik fő kérdése az, hogy mi történt azokkal, akik soha nem beszélték el a traumákat. Ennek ellenére az Akit itt felejtettek nem holokauszt történet, sokkal inkább azt vizsgálja, hogy zsidóüldözés milyen hatással van az áldozatok gyerekeire és unokáira. Erről szól a kötet második fele,  amiből szépen kirajzolódik, hogy milyen kötődési problémái vannak a főszereplőnek. Lugosi Viktória szerint azoknak a gyerekeknek, akik hasonló körülmények között nőnek fel, óhatatlanul torzul a személyiségük, ugyanakkor ez nem jogosítja fel őket arra, hogy az ebből adódó feszültséget a közvetlen környezetükön vezzessék le. A szerző úgy gondolja, legalább ilyen fontos megvizsgálni az érem másik oldalát, vagyis, hogy a következő generációnak - az Akit itt felejtettek esetében a főszereplő lányának - 

milyen szerepe van abban, hogy felkutassa és megértse a felmenői történetét. 

A történet tételmondata akár az is lehetne, hogy “Mindenkivel annyit lehet megtenni, amennyit hagy”. Ezt tanácsolja a főszereplő a lányának, aki egyébként sokáig semmit sem tud arról, hogy gyerekként miket élt át az apja. A lány ennek a tudásnak a hiányában is mindent elnéz és megbocsát neki. A lány ellenpontjaként a család többi tagja azonban máshogy reagál, amit a szerző azzal magyaráz, hogy a reakció generációnként változhat, mivel az unokák már egyre távolabb kerülnek az áldozattól. Lugosi Viktória azt mondta, hogy a jelenből tartott a múlt felé, azaz utólag próbált magyarázatokat találni a szereplők viselkedésére. Veiszer Alinda az 1945 című filmmel állította párhuzamba a regényt. A főszereplő és a család egy része ugyanis visszamegy abba a faluba, ahonnan egykor menekülniük kellett. Ehhez a jelenethez Lugosi Viktória szintén túlélők beszámolóiból merített ihletet. “Szégyen, félelem, ezekkel a szavakkal illették a történeteiket” - mondta a szerző. A deszki tábor és a traumák feldolgozása mellett a kötet harmadik mozgatórugója a halál és a szeretet. A főszereplőnek zavaros kapcsolata van a lányával, látszólag nem tudnak kötődni egymáshoz. “Mindketten szeretik a másikat, csak nem tudják egymást szeretni” - így jellemezte a szerző az apa-lánya viszonyt, és kiemelte, hogy a regény egyik főmotívuma, vagyis a megbocsátás lehet az, amivel át lehet hidalni a problémákat.

Kapcsolódó cikkek
...
Panodyssey

Az igazi mentor hatalmi hierarchia helyett partnerséggel fordul a pályakezdő íróhoz

Kinek jelentett fordulópontot az orvosi váró, ki és miért tartja toxikusnak  az irodalmi közeget, és kit segített egy fotókiállítás, hogy felismerje, mi a valódi professzionalitás? A Panodyssey nagykövetei beszéltek íróvá válásról és pályakezdésről.

...
Nagy

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

...
Nagy

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Az idén induló Margó Könyvek-sorozatban jelenik meg Andrei Dósa regénye, ami kapcsán a szerző beszélt a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóságról, a droghasználatról és a Pán Péter-szindrómáról is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni.

Margó 2023
...
Nagy

Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket

...
Nagy

Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek

...
Nagy

A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

...
Nagy

Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket

...
Nagy

A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.