A képregény nem csak gyerekeknek szól. Hogy a vizuális történetmesélő médium mennyire sokszínű, az az alábbi, friss megjelenéseket bemutató listánkból is kiderül. A rajzolt haditudósításoktól a horrorig, Netflix-alapanyagtól a rajzolt rocktörténetig ajánlunk nektek izgalmas kiadványokat.
Joe Sacco: Frontvonalban
A világ legkiválóbb képregényes riportere újságírói munkáit gyűjtötte össze a Frontvonalban című kötetben, benne az Irakban szolgáló amerikai hadseregről szóló, az Egyesült Államokban soha nem publikált cikkekkel. Az elmúlt évtizedekben Joe Sacco ‒ akit Christopher Hitchens korunk „erkölcsi rajzmesterének” nevezett ‒ egyre inkább a rövid, rajzos újságírás felé fordult, hogy a világban dúló háborúk helyszíneiről tudósítson. Az itt olvasható, fekete humorral fűszerezett riportjai is igazolják,
hogy Sacco napjaink egyik legjelentősebb haditudósítója.
Az Akik nem kellenek című írásában a Málta szigetén partot érő afrikai menekültek sorsát követi nyomon; a Csecsen háború, csecsen nők a kaukázusi özvegyek vég nélküli megpróbáltatásait mutatja be; a Kusínagar pedig India érinthetetlenjeinek életébe enged betekintést, akik „utolsó erejükkel kapaszkodnak ebbe a világba”.
További munkái gázai csempészalagutakba, Milan Kovačević boszniai hadúr hágai perébe, valamint a közelmúlt amerikai történelmének legsötétebb fejezetébe, Abu Ghraibba szólítják Saccót. Egy amerikai katonákkal közös küldetésen pedig, az Egyesült Államokban soha nem publikált cikkekben, szembesül az iraki háború nyomorúságával és abszurditásával.
A Frontvonalban Sacco legérettebb, legjobban sikerült munkái közé tartozik, és remekül példázza, hogy a képregényrajzoló olyan erővel képes megörökíteni az emberi tapasztalatokat,
amilyenre a média más területei gyakran képtelenek.
Kántor Mihály, Haragos Péter, Felvidéki Miklós: Magyar Rocktörténet '80‒'90
Szakadt farmer, Alföldi papucs, gázálarctáska. Azok a bizonyos nyolcvanas évek.
A Beatrice lepusztult művházakban a külvárosi farkaskölyökről és Jerikó falainak lerombolásáról énekel. Hobó József Attilára, Ginsbergre meg a Stonesra tanítja a „csöveseket”.
A P. Mobil koncertjén kétforintosokkal dobálják a zenekart.
A Vörösmarty téri üvegpalota urai, Bors Jenő és Erdős Péter megpróbálják elnyomni a lázadókat: a magyar punk első hullámát, a CPg-s fiúkat még börtönbe zárják, de az URH, az Európa Kiadó, a Kontroll Csoport rendszerellenes szövegeivel már nem bírnak.
Aztán a '90-es években Ganxsta Zolee-ék, a Tankcsapda, a Sex Action már szabadon hirdethetik a szexet, a drogokat and a rock'n'rollt.
A Magyar Rocktörténet 2. részének főszereplője, Pallaghy Karcsi már befutott zenei menedzserként éli a középkorú férfiak mindennapjait.
Magánéleti válságok, a vállalkozói lét problémái, az élet viszontagságai közepette azért megmarad a rockzene örök rajongójának.
Kántor Mihály történetét a magyar rock „felnőttkoráról”, a '80-as és '90-es évekről Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolók öntötték képekbe.
Joe Hill: Egy kosár fej
Eső mossa a Brody-sziget fűvel benőtt homokbuckáit, az öbölben sirályok vijjognak. Felbukkan egy sovány, esőköpenyes alak, kezében egy nagy vesszőkosárral, amely mintha dinnyékkel lenne tele ‒ és egy vérfoltos, szakadt amerikai zászló fedi.
Ezen a szigeten rekedt June Branch négy alattomos bűnözővel, akik elrabolták a lány barátját. June-nak most szembe kell szállnia velük, és egyedüli fegyvere egy viking fejsze, amelyet megragadva egyetlen suhintással áthasíthat valaki nyakán,
a levágott fej pedig továbbra is őrzi az illető tudatát, és még beszélni is képes.
Minden egyes levágott fejnek megvan a maga alávaló története, és June hamarosan azon kapja magát, hogy kétségbeesetten próbál rendet vágni hazugságaik és manipulációs kísérleteik között, hogy megmentse a szerelmét, mielőtt kifutnak az időből.
A többszörös díjnyertes Joe Hill A szív alakú doboz, a NOS4A2 és a Spóra című regények, valamint számos novella és képregény szerzője. Írásai alapján rendszeresen készülnek mozifilmek (Szarvak, Fekete telefon) és sorozatok (NOS4A2, Locke & Key). Az olasz Leomacs képregényrajzoló, aki hazájában olyan műveken dolgozott, mint a Tex és a Dylan Dog, továbbá olyan DC-kiadványok is fűződnek a nevéhez, mint a Lucifer és a Rogues.
Alice Oseman: Heartstopper 5.
Charlie és Nick egy suliba járnak, de nem ismerik egymást. Mígnem egy napon egymás mellé ültetik őket. Egykettőre összebarátkoznak, Charlie pedig hamarosan belezúg Nickbe. Kár, hogy semmi esélye nála:
Nick tipikus rögbis fiú, és biztos, hogy csak a lányok érdeklik.
Ám a szerelem útjai kifürkészhetetlenek, és mintha Nick egyre közvetlenebb lenne Charlie-val.
Az ötrészes Heartstopper-sorozat darabjai eddig több mint 8 millió példányban keltek el világszerte, Oseman pedig ma már a Z generáció fontos szerzői közé tartozik.
David Petersen: Egérőrség ‒ 1152. ősz
Az erdő veszedelmes hely, különösen az olyan apró állatok számára, mint az egerek. Egykor egy menyét hadúr zsarnokoskodott az egerek fölött, mígnem harcosaik egy nemes szívű csoportja fölvette vele a harcot. Az egérőrség azóta is védi birodalma békéjét és gazdagságát. A felderítők, időjárás-figyelők,
úttörők és védelmezők ligája nemzedékről nemzedékre továbbadja tudását.
Az őrség három legkiválóbb egerét új küldetéssel bízzák meg: egy eltűnt gabonakereskedőt kell előkeríteniük. Amikor azonban rátalálnak, megdöbbentő felfedezést tesznek: árulás és egy új hatalom fenyegeti az egérőrséget.
