Jordan B. Peterson szerint a művészek rendet teremtenek a káoszban

Jordan B. Peterson szerint a művészek rendet teremtenek a káoszban

Peterson szabályai – most március óta már 24 van neki – rengeteg embernek nyújtanak iránymutatást, és majdnem ugyanannyian háborodnak fel rajta. Aki semmi egyebet nem hallott még Jordan B. Petersonról, azt valószínűleg mégis, hogy megosztó figura. Az emberek szerte a világon vitáznak vele, vagy vitáznak róla. A két könyvét (közvetlenül egymás után) végigolvasva én is álltam hol ezen, hol azon az oldalon, és a skála két pólusa között mindenhol, épp ezért elsősorban talán nem is arról számolnék be, mit, hanem arról, hogy hogyan állít a szabályok megfogalmazásakor. Nem egy-egy szabályt emelnék ki, hanem egy módszert, egy szemléletmódot – ami irodalomterapeutaként hozzám különösen közel áll.

Jakobovits Kitti | 2021. április 29. |

Jordan B. Peterson
12 szabály az élethez - Így kerüld el a káoszt!
Ford.: Horváth M. Zsanett. 21. Század Kiadó, 2018, 430 oldal
-

Történetek a szabálytanulás eszközeként

Bibliai történetek, esetek a saját klinikai praxisából, Harry Potter – második könyvében talán velük szemlélteti leggyakrabban az egyes szabályok lényegét. Peterson mesélve magyaráz, ahogy azt természetesen sokan mások is teszik, és nem véletlenül: a történetmesélés figyelemfelkeltő, megértést és emlékezést segítő, és szoros érzelmi kötődést lehet vele kiváltani a mondandónk (vagy mi magunk) és a hallgatóságunk között. Az utóbbi években a marketingvilág kezdte előszeretettel használni a storytelling kifejezést, mint egy olyan egzotikusnak hangzó eszközt, ami garantáltan ráveszi az embereket arra, hogy ránk figyeljenek, vagy megvegyék, amit árulunk. Pedig nincs ebben semmi egzotikus, ahogy arra Peterson is sokszor rámutat, tulajdonképpen ezt csináljuk több ezer éve.

Történetekkel kommunikálunk, történetekben raktározzuk, és történetek által értjük meg a világot.

Mindezek által a történetek a szabálytanulás eszközévé is válhatnak: 

“Megfigyelhetjük magunkat, ahogy egy tudós tenné – vagy még alaposabban, ahogy egy történetmesélő. Aztán elmondhatjuk egymásnak a történeteket. A történetek már a megfigyelt viselkedés desztillált párlatai (ha nem azok lennének, senkit sem érdekelnének; a mindennapi cselekedetek felidézéséből nem lesz jó történet.). Ha elkészült egy történet, elemezhetjük, kereshetünk benne mélyebb mintázatokat és szabályszerűségeket. Ha az elemzés sikeres, az anekdotákon keresztül általánosíthatunk szabályok megalkotásával, majd tudatosan megtanulhatjuk követni ezeket a szabályokat.” 

Ezzel Peterson tulajdonképpen meg is magyarázta, ő maga miért nyúl ennyiszer a különböző történetekhez, amikor a mondandója illusztrálására van rájuk szüksége. A példáit olvasva elemezhetjük azokat, összevethetjük saját tapasztalatainkkal, felfedezhetünk bennük alapvető szabályrendszereket. Aztán dönthetünk arról, milyen viszonyt alakítunk ki velük kapcsolatban, követjük-e ezeket a szabályokat, vagy sem. Ezt az utolsó lépést személy szerint pontosabbnak és árnyaltabbnak érzem, mint ami az idézetben szerepel, hiszen az csak arról szól, hogy végül megtanulhatjuk követni a történetekből kirajzolódó szabályokat. Reálisabb az a forgatókönyv, hogy

a történetek megértése és a bennük rejlő szabályok felmérése után az embernek lehetősége van arról dönteni, azonosul-e velük vagy sem.

Ugyan Peterson több helyen is beszél arról, hogy a szabályait nem kötelező kinyilatkoztatásként értelmezni és szó nélkül követni, néha mégsem sikerül tartania ezt az álláspontot, és ahogy a fenti esetben is, eléggé kizárólagosan fogalmaz.

Szinte irodalomterápia

“Ha elmélyedsz a művészetben (és az irodalomban és a humán tárgyakban), azt azért teszed, hogy megismerkedj a civilizációnk kollektív bölcsességével. Ez nagyon jó elképzelés – sőt, inkább szükségszerűség –, mert az emberek már igen régen kitalálták, hogyan kell élniük. Amit létrehoztak, az furcsa, ugyanakkor elképzelhetetlenül gazdag is, szóval miért ne használnánk útmutatóként? A jövőképed ettől csak tágabb lesz, terveid pedig átfogóbbak. Számottevően intelligensebben és teljesebben fogsz felmérni más embereket. Hatékonyabban gondoskodsz magadról. Jobban megérted a múltban gyökerező jelent, és óvatosabban jutsz következtetésekre. A jövőt is konkrétabb realitásként kezeled (mert kifejleszted magadban a hiteles időérzékelést), és kisebb eséllyel adod át magad az impulzív élvezeteknek. A hozzáállásodnak lesz mélysége, komolysága, átgondoltsága. Pontosabban fogalmazol, és más emberek nagyobb valószínűséggel figyelnek majd rád, s működnek együtt veled produktív módon, ahogyan te is velük. Sokkal inkább a magad ura leszel, nem pedig holmi tompa és szerencsétlen eszköz a kényszer, a divat, a hóbort és az ideológia markában.” Ez az itt idézett gondolatmenet súrolja az irodalomterápia néhány alapvető hatásmechanizmusát. Összefoglalva és leegyszerűsítve ez az irodalom (és a művészet) önismeretfejlesztő “funkciója”. 

A szakmában ezeket a tényezőket, ha nem kíséri tudatos és szakember által vezetett feldolgozás, spontán hatásoknak nevezzük:

azokat a módokat, ahogy egy mű abban a képletben hat ránk, amiben csak ő és mi vagyunk.

Amiről itt Peterson beszél, az az  – időben és térben  – körülöttünk lévő világ alaposabb megértése, a gondolkodásmódunk árnyaltabbá és megfontoltabbá válása, és a kommunikációnk fejlődése. Mindezt a művészetben való elmélyüléssel, így például az irodalmi művek olvasásával érhetjük el. Az irodalomterapeuták is ezt csinálják: egy-egy segítő folyamatban a személyes fejlődés, az önismeret és a (mentális) egészség érdekében szövegeket olvasnak és dolgoznak fel a kliensekkel.

Művészek káosz és rend között

A káosz és a rend Peterson könyveinek két kulcsszava (Az első könyv címe 12 szabály az élethez – Így kerüld el a káoszt!, a másodiké: Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez). A “jó élet” egyik végpont felé sem billen el túlságosan (pontosabban nem is tud elbillenni), így valahol a kettő között található. És Peterson szerint a művészek is ott vannak. Fontos szerepet tulajdonít nekik, mégpedig

azoknak a felderítőknek szerepét, akik feltérképezik, és alkotásaik által renddé formálják a káoszt a többiek számára:

“A művészek azok az emberek, akik ott állnak a frontvonalban, amikor az ismeretlen tudássá alakul. Önként hatolnak be az ismeretlenbe, fogják egy darabját, és átalakítják valamilyen képpé. [...] A lényeg, hogy fizikálisan, kommunikálható módon, de nem szavakkal értelmezik a világ manifesztációját mások számára. [...] És utánuk jönnek az értelmiségiek, filozófiával és kritikusi vénával felvértezve, hogy összefoglalják és kifejtsék a mű jelentését és szabályait.” 

Jordan B. Peterson
Túl a renden - Újabb 12 szabály az élethez
Ford.: Dufka Hajnalka, 21. Század Kiadó, 2021, 368 oldal
-

A kreatív emberekre úgy tekint, mint azokra a pionír élőlényekre, amik egy adott területen elsőként jelennek és telepednek meg, miután azon a területen az élet valamilyen okból kipusztult. Tulajdonképpen azokról a fajokról van szó, amelyek elkezdik visszaállítani a rendet és létrehozni az életet. Konkrét fizikai értelemben is gondol a művészek pionírságára és rendteremtő erejére, ami alatt Peterson azt érti, ahogy egy-egy városban jól megfigyelhetően kialakulnak művésznegyedek (általában a “lerobbant, szebb napokat látott, nem túl jó hírű” részeken), amik felkeltik a többiek érdeklődését: szépen lassan egyre több ember látogatja ezeket a helyeket, ehhez alkalmazkodnak az üzleti ágazatok, az infrastruktúra, a turizmus, és “mire észbe kapsz, már el is kezdődött a dzsentrifikáció”. Amint a hely stabillá és kiszámíthatóvá válik, többé nem alkalmas a művészek számára, így ők előbb-utóbb tovább indulnak más körzetek felé. A művészek természetes élőhelye az a határvidék, ahol a káoszt renddé alakítják. 

De természetesen nemcsak fizikailag, hanem társadalmi, és kollektív lélektani szempontból is értelmezhetjük az úttörő szerepet. “Ez a határvidék nagyon durva és veszélyes hely tud lenni. A művész folyamatosan azt kockáztatja, hogy belezuhan a káoszba ahelyett, hogy átalakítaná. Ám ők mindig is ott éltek, az emberi megértés határán. A művészet hasonló kapcsolatban van a társadalommal, mint az álmok a mentális élettel. Amikor álmodsz, nagyon kreatív vagy. Ezért van, hogy amikor felidézel egy álmot, azt gondolod: “Honnan a fenéből jöhetett ez?” Különös és felfoghatatlan, hogy valami megtörténik a fejedben, és fogalmad sincs róla, hogy került oda, vagy mit jelent. Ez igazi csoda: a természet hangja manifesztálódik a pszichédben. És megtörténik minden éjjel. Akárcsak a művészet, az álom is közvetít a rend és a káosz között. Ezért nem értelmezhető. Csupán egy vízió, nem teljesen kész, részletesen kidolgozott produkció. Azok, akik ezeket a félig megszületett látomásokat művészi előadássá formálják, átalakítjuk a számunkra érthetetlen dolgokat olyasvalamivé, amit legalább már képesek vagyunk látni. Ez az előőrsöt alkotó művészek szerepe. A biológiai helyük. Ők az első civilizációs tényezők.”

A mondandónk történetekkel való illusztrálása valóban fontos – ahogy láttuk, több szempontból is: megértet, emlékeztet, könnyít. Mindezek ellenére, hiába vannak velük tele, Peterson könyvei mégsem váltak könnyed, vagy könnyen megérthető olvasmányokká, inkább lassan haladós, minden mondatra odafigyelős szövegek, amelyekhez, legyünk őszinték,

türelem is kell.

Ugyanakkor megéri, hiszen fontos dolgokról szólnak. Szövegei nagyon sok különböző témát érintenek, így nem is gondolom, hogy ki lehet alakítani egy teljesen koherens viszonyulást a könyv egészéhez. Ha valaki veszi a fáradságot, és elmerül benne, biztosan fog találni olyan részletet, olyan üzenetet, amivel azonosulni és fejlődni tud. Nekem ilyenek voltak azok a részek, amelyek megmutatták, az életünknek milyen sok területén jelen vannak a történetek és a művészetek, és hogy gyakran anélkül is támaszkodunk rájuk, hogy ennek tudatában lennénk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jordan B. Peterson: A nőgyűlölők prófétája és tömegek pótapja?

Súlyos egészségügyi válsága után új könyvvel tért vissza Jordan B. Peterson, aki az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb megmondóemberévé vált. Portrénkban összegezzük, ki ő, mit tanít, miért válhatott olyan népszerűvé, és hogyan reagáltak rá.

...
Hírek

Jordan B. Petersont figurázza ki az új Amerika kapitány képregény?

A népszerű, egyúttal megosztó kanadai pszichológus, Jordan B. Peterson kiakadt, mivel szerinte az Amerika kapitány képregény legújabb száma gúnyt űz belőle, és kijelentéseit a náci főgonosz, Vörös Koponya szájába adja.

...
Beleolvasó

Jordan B. Peterson 12 új szabállyal tért vissza gyógyszerfüggőségéből

A világmegjelenéssel egy időben jelenik meg magyarul Jordan B. Peterson új könyve, a Túl a renden címmel. Tizenkét új szabályt kapnak az olvasók az élethez. Itt egy hosszú részlet az egyensúly szükségességéről.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.