Jordan B. Peterson szerint a művészek rendet teremtenek a káoszban

Jordan B. Peterson szerint a művészek rendet teremtenek a káoszban

Peterson szabályai – most március óta már 24 van neki – rengeteg embernek nyújtanak iránymutatást, és majdnem ugyanannyian háborodnak fel rajta. Aki semmi egyebet nem hallott még Jordan B. Petersonról, azt valószínűleg mégis, hogy megosztó figura. Az emberek szerte a világon vitáznak vele, vagy vitáznak róla. A két könyvét (közvetlenül egymás után) végigolvasva én is álltam hol ezen, hol azon az oldalon, és a skála két pólusa között mindenhol, épp ezért elsősorban talán nem is arról számolnék be, mit, hanem arról, hogy hogyan állít a szabályok megfogalmazásakor. Nem egy-egy szabályt emelnék ki, hanem egy módszert, egy szemléletmódot – ami irodalomterapeutaként hozzám különösen közel áll.

Jakobovits Kitti | 2021. április 29. |

Jordan B. Peterson
12 szabály az élethez - Így kerüld el a káoszt!
Ford.: Horváth M. Zsanett. 21. Század Kiadó, 2018, 430 oldal
-

Történetek a szabálytanulás eszközeként

Bibliai történetek, esetek a saját klinikai praxisából, Harry Potter – második könyvében talán velük szemlélteti leggyakrabban az egyes szabályok lényegét. Peterson mesélve magyaráz, ahogy azt természetesen sokan mások is teszik, és nem véletlenül: a történetmesélés figyelemfelkeltő, megértést és emlékezést segítő, és szoros érzelmi kötődést lehet vele kiváltani a mondandónk (vagy mi magunk) és a hallgatóságunk között. Az utóbbi években a marketingvilág kezdte előszeretettel használni a storytelling kifejezést, mint egy olyan egzotikusnak hangzó eszközt, ami garantáltan ráveszi az embereket arra, hogy ránk figyeljenek, vagy megvegyék, amit árulunk. Pedig nincs ebben semmi egzotikus, ahogy arra Peterson is sokszor rámutat, tulajdonképpen ezt csináljuk több ezer éve.

Történetekkel kommunikálunk, történetekben raktározzuk, és történetek által értjük meg a világot.

Mindezek által a történetek a szabálytanulás eszközévé is válhatnak: 

“Megfigyelhetjük magunkat, ahogy egy tudós tenné – vagy még alaposabban, ahogy egy történetmesélő. Aztán elmondhatjuk egymásnak a történeteket. A történetek már a megfigyelt viselkedés desztillált párlatai (ha nem azok lennének, senkit sem érdekelnének; a mindennapi cselekedetek felidézéséből nem lesz jó történet.). Ha elkészült egy történet, elemezhetjük, kereshetünk benne mélyebb mintázatokat és szabályszerűségeket. Ha az elemzés sikeres, az anekdotákon keresztül általánosíthatunk szabályok megalkotásával, majd tudatosan megtanulhatjuk követni ezeket a szabályokat.” 

Ezzel Peterson tulajdonképpen meg is magyarázta, ő maga miért nyúl ennyiszer a különböző történetekhez, amikor a mondandója illusztrálására van rájuk szüksége. A példáit olvasva elemezhetjük azokat, összevethetjük saját tapasztalatainkkal, felfedezhetünk bennük alapvető szabályrendszereket. Aztán dönthetünk arról, milyen viszonyt alakítunk ki velük kapcsolatban, követjük-e ezeket a szabályokat, vagy sem. Ezt az utolsó lépést személy szerint pontosabbnak és árnyaltabbnak érzem, mint ami az idézetben szerepel, hiszen az csak arról szól, hogy végül megtanulhatjuk követni a történetekből kirajzolódó szabályokat. Reálisabb az a forgatókönyv, hogy

a történetek megértése és a bennük rejlő szabályok felmérése után az embernek lehetősége van arról dönteni, azonosul-e velük vagy sem.

Ugyan Peterson több helyen is beszél arról, hogy a szabályait nem kötelező kinyilatkoztatásként értelmezni és szó nélkül követni, néha mégsem sikerül tartania ezt az álláspontot, és ahogy a fenti esetben is, eléggé kizárólagosan fogalmaz.

Szinte irodalomterápia

“Ha elmélyedsz a művészetben (és az irodalomban és a humán tárgyakban), azt azért teszed, hogy megismerkedj a civilizációnk kollektív bölcsességével. Ez nagyon jó elképzelés – sőt, inkább szükségszerűség –, mert az emberek már igen régen kitalálták, hogyan kell élniük. Amit létrehoztak, az furcsa, ugyanakkor elképzelhetetlenül gazdag is, szóval miért ne használnánk útmutatóként? A jövőképed ettől csak tágabb lesz, terveid pedig átfogóbbak. Számottevően intelligensebben és teljesebben fogsz felmérni más embereket. Hatékonyabban gondoskodsz magadról. Jobban megérted a múltban gyökerező jelent, és óvatosabban jutsz következtetésekre. A jövőt is konkrétabb realitásként kezeled (mert kifejleszted magadban a hiteles időérzékelést), és kisebb eséllyel adod át magad az impulzív élvezeteknek. A hozzáállásodnak lesz mélysége, komolysága, átgondoltsága. Pontosabban fogalmazol, és más emberek nagyobb valószínűséggel figyelnek majd rád, s működnek együtt veled produktív módon, ahogyan te is velük. Sokkal inkább a magad ura leszel, nem pedig holmi tompa és szerencsétlen eszköz a kényszer, a divat, a hóbort és az ideológia markában.” Ez az itt idézett gondolatmenet súrolja az irodalomterápia néhány alapvető hatásmechanizmusát. Összefoglalva és leegyszerűsítve ez az irodalom (és a művészet) önismeretfejlesztő “funkciója”. 

A szakmában ezeket a tényezőket, ha nem kíséri tudatos és szakember által vezetett feldolgozás, spontán hatásoknak nevezzük:

azokat a módokat, ahogy egy mű abban a képletben hat ránk, amiben csak ő és mi vagyunk.

Amiről itt Peterson beszél, az az  – időben és térben  – körülöttünk lévő világ alaposabb megértése, a gondolkodásmódunk árnyaltabbá és megfontoltabbá válása, és a kommunikációnk fejlődése. Mindezt a művészetben való elmélyüléssel, így például az irodalmi művek olvasásával érhetjük el. Az irodalomterapeuták is ezt csinálják: egy-egy segítő folyamatban a személyes fejlődés, az önismeret és a (mentális) egészség érdekében szövegeket olvasnak és dolgoznak fel a kliensekkel.

Művészek káosz és rend között

A káosz és a rend Peterson könyveinek két kulcsszava (Az első könyv címe 12 szabály az élethez – Így kerüld el a káoszt!, a másodiké: Túl a renden – Újabb 12 szabály az élethez). A “jó élet” egyik végpont felé sem billen el túlságosan (pontosabban nem is tud elbillenni), így valahol a kettő között található. És Peterson szerint a művészek is ott vannak. Fontos szerepet tulajdonít nekik, mégpedig

azoknak a felderítőknek szerepét, akik feltérképezik, és alkotásaik által renddé formálják a káoszt a többiek számára:

“A művészek azok az emberek, akik ott állnak a frontvonalban, amikor az ismeretlen tudássá alakul. Önként hatolnak be az ismeretlenbe, fogják egy darabját, és átalakítják valamilyen képpé. [...] A lényeg, hogy fizikálisan, kommunikálható módon, de nem szavakkal értelmezik a világ manifesztációját mások számára. [...] És utánuk jönnek az értelmiségiek, filozófiával és kritikusi vénával felvértezve, hogy összefoglalják és kifejtsék a mű jelentését és szabályait.” 

Jordan B. Peterson
Túl a renden - Újabb 12 szabály az élethez
Ford.: Dufka Hajnalka, 21. Század Kiadó, 2021, 368 oldal
-

A kreatív emberekre úgy tekint, mint azokra a pionír élőlényekre, amik egy adott területen elsőként jelennek és telepednek meg, miután azon a területen az élet valamilyen okból kipusztult. Tulajdonképpen azokról a fajokról van szó, amelyek elkezdik visszaállítani a rendet és létrehozni az életet. Konkrét fizikai értelemben is gondol a művészek pionírságára és rendteremtő erejére, ami alatt Peterson azt érti, ahogy egy-egy városban jól megfigyelhetően kialakulnak művésznegyedek (általában a “lerobbant, szebb napokat látott, nem túl jó hírű” részeken), amik felkeltik a többiek érdeklődését: szépen lassan egyre több ember látogatja ezeket a helyeket, ehhez alkalmazkodnak az üzleti ágazatok, az infrastruktúra, a turizmus, és “mire észbe kapsz, már el is kezdődött a dzsentrifikáció”. Amint a hely stabillá és kiszámíthatóvá válik, többé nem alkalmas a művészek számára, így ők előbb-utóbb tovább indulnak más körzetek felé. A művészek természetes élőhelye az a határvidék, ahol a káoszt renddé alakítják. 

De természetesen nemcsak fizikailag, hanem társadalmi, és kollektív lélektani szempontból is értelmezhetjük az úttörő szerepet. “Ez a határvidék nagyon durva és veszélyes hely tud lenni. A művész folyamatosan azt kockáztatja, hogy belezuhan a káoszba ahelyett, hogy átalakítaná. Ám ők mindig is ott éltek, az emberi megértés határán. A művészet hasonló kapcsolatban van a társadalommal, mint az álmok a mentális élettel. Amikor álmodsz, nagyon kreatív vagy. Ezért van, hogy amikor felidézel egy álmot, azt gondolod: “Honnan a fenéből jöhetett ez?” Különös és felfoghatatlan, hogy valami megtörténik a fejedben, és fogalmad sincs róla, hogy került oda, vagy mit jelent. Ez igazi csoda: a természet hangja manifesztálódik a pszichédben. És megtörténik minden éjjel. Akárcsak a művészet, az álom is közvetít a rend és a káosz között. Ezért nem értelmezhető. Csupán egy vízió, nem teljesen kész, részletesen kidolgozott produkció. Azok, akik ezeket a félig megszületett látomásokat művészi előadássá formálják, átalakítjuk a számunkra érthetetlen dolgokat olyasvalamivé, amit legalább már képesek vagyunk látni. Ez az előőrsöt alkotó művészek szerepe. A biológiai helyük. Ők az első civilizációs tényezők.”

A mondandónk történetekkel való illusztrálása valóban fontos – ahogy láttuk, több szempontból is: megértet, emlékeztet, könnyít. Mindezek ellenére, hiába vannak velük tele, Peterson könyvei mégsem váltak könnyed, vagy könnyen megérthető olvasmányokká, inkább lassan haladós, minden mondatra odafigyelős szövegek, amelyekhez, legyünk őszinték,

türelem is kell.

Ugyanakkor megéri, hiszen fontos dolgokról szólnak. Szövegei nagyon sok különböző témát érintenek, így nem is gondolom, hogy ki lehet alakítani egy teljesen koherens viszonyulást a könyv egészéhez. Ha valaki veszi a fáradságot, és elmerül benne, biztosan fog találni olyan részletet, olyan üzenetet, amivel azonosulni és fejlődni tud. Nekem ilyenek voltak azok a részek, amelyek megmutatták, az életünknek milyen sok területén jelen vannak a történetek és a művészetek, és hogy gyakran anélkül is támaszkodunk rájuk, hogy ennek tudatában lennénk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jordan B. Peterson: A nőgyűlölők prófétája és tömegek pótapja?

Súlyos egészségügyi válsága után új könyvvel tért vissza Jordan B. Peterson, aki az elmúlt évek egyik legellentmondásosabb megmondóemberévé vált. Portrénkban összegezzük, ki ő, mit tanít, miért válhatott olyan népszerűvé, és hogyan reagáltak rá.

...
Hírek

Jordan B. Petersont figurázza ki az új Amerika kapitány képregény?

A népszerű, egyúttal megosztó kanadai pszichológus, Jordan B. Peterson kiakadt, mivel szerinte az Amerika kapitány képregény legújabb száma gúnyt űz belőle, és kijelentéseit a náci főgonosz, Vörös Koponya szájába adja.

...
Beleolvasó

Jordan B. Peterson 12 új szabállyal tért vissza gyógyszerfüggőségéből

A világmegjelenéssel egy időben jelenik meg magyarul Jordan B. Peterson új könyve, a Túl a renden címmel. Tizenkét új szabályt kapnak az olvasók az élethez. Itt egy hosszú részlet az egyensúly szükségességéről.

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

...
Valuska László

A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat

...
Czakó Zsófia

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

Hírek
...
Podcast

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...
Könyves Advent

Ezekkel a pszichológiai könyvekkel ajándékozd meg magadat és másokat karácsonykor

...
Hírek

Mario Vargas Llosa új regényében az 1954-es guatemalai puccsról ír

...
Szórakozás

Nicolas Cage játssza Drakulát a Universal új feldolgozásában

...
Szórakozás

December 9-én dupla epizóddal érkezik a Szex és New York folytatása

...
Hírek

Ridley Scott elsimerte, jön a Szárnyas fejvadász-sorozat

...
Nagy

Versterápia: „Hogy mennyire szeretlek,/ arra gondoltam, s hogy együtt leszünk/ az ünnepen”

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Olvass!
...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve.