Jón Kalman Stefánsson versei a halál és a szerelem lényegét kutatják

Jón Kalman Stefánsson versei a halál és a szerelem lényegét kutatják

A Könyvfesztivál díszvendégeként ismét hazánkba látogató Jón Kalman Stefánsson elbeszélései és regényei közismerten sűrűek és líraiak, prózájának minden sorát átitatja a költészet. Ennek ismeretében talán nem meglepő, hogy az izlandi író eredetileg költőként indult, verseiből pedig a Typotex Kiadó jelentetett meg egy csokorra valót.

ko | 2024. szeptember 24. |

Az egyszerűen csak Versek címet viselő kötet Jón Kalman Stefánsson lírai életművéből válogat, és az Egyed Veronika fordításában közölt költemények mellett egy viszonylag hosszú utószót is tartalmaz, melyben az író saját nézőpontjából mutatja be költői indulását, irodalmi pályája alakulását.

jón kalman stefánsson
Versek
Ford. Egyed Veronika, Typotex, 2024, 139 oldal
Jón Kalman Stefánsson: Versek könyv

A magyarul nemrégiben megjelent, elegáns borítójú könyv az író első három verseskötetét egybefogó gyűjteményes kiadásból, valamint a legutóbbi, 2021-ben napvilágot látott költeményeiből szemezget, több mint harminc hosszabb-rövidebb szöveget tartalmaz. Az időrendi sorrendbe rendezett versek szépen mutatják a költői pálya alakulását, képet adnak a legfontosabb témákról, motívumokról és olvasásuk során sokszor a Stefánsson prózájában megismert jelenetek, problémafelvetések előképeivel is találkozhatunk. 

A legfontosabb témák a szerelem és a halál

A többnyire szabadversként értelmezhető szövegekre sem a nyolcvanas években megjelent, sem a kétezres években íródott versek esetében nem jellemző a szabályos forma vagy a feszes ritmus. Ugyanakkor a második időszakban keletkezett művekben már nagyon erőteljesen jelen van az ismétléseken alapuló gondolatritmus, a folytonosan visszatérő sorok, mely az író prózájának is egyik markáns jellemzője, és mely valamiféle belső rendet teremt, illetve lüktetést is ad a verseknek.

A legfontosabb témák már az 1988-as legelső kötettől (Vadászengedély az örökkévalóságra) a halál, a fájdalom, a gyász és a szerelem. A nyolcvanas évek verseiben még van némi társadalomkritikus él, az ember kicsinyességére tett több utalás, ez a téma a későbbiekben kikopik a versek közül. A 2020-as évek költeményei egységesebb képet mutatnak, a kezdeti hangkeresés után itt minden esetben viszonylag hosszú, kötetlen szabadverseket olvasunk, melyekben

az uralkodó motívumok a por, a hegyek, a magas hajnali ég, az éjszaka és az idő. 

A hegyek mindig pozitív konnotációkat hordoznak, a szabadság, a fenség, a nagyság metaforái vagy szimbólumai: „Kipillantva jó hegyeket látni / kellenek nekünk / mint egy falat kenyér, úgy kell minden / ami kiemelkedik, ami áthasítja / a sötétet, ami több fényt vonz, / és kilátást ad (…) mert a hegyek adják nekünk a kilátást / ami más szó arra, hogy szabadság” (Az északi fényből hajnalpír lesz).

A versekben is megfigyelhető Stefánsson paradoxonokhoz való vonzódása („olyan rövid ideig élünk, hogy könnyű minket szeretni / olyan rövid ideig élünk, hogy könnyű minket elfelejteni”, Néha mint egy régi sláger), a zene iránti rajongása, illetve szembetűnőek a folyamatos definíciós kísérletei a halál meghatározására: „ és a halál olyan mint az ég: / látszik mindenhonnan, akárhová megyünk” (Néha mint egy régi sláger); „egyet tudunk / a halálról, /hogy az az a hely, / ahol tudományunk megáll / ahol gondolatunk megtorpan, / nem jut tovább / és nem tudjuk, / hogy ami ott kezdődik / a minden // vagy // a semmi” (Talán van benne madárdal).

Hosszú utószó életrajzi vázlattal

Az utószó életrajzi vázlatában kicsit közelebb kerülhet hozzánk az író, akit eddig elsősorban könyvei közvetítésével, illetve interjúkból (mi is beszélgettünk vele ITT és ITT és ITT) ismerhettünk. Az egyes szám első személyben elbeszélt események 1976 januárjától indulnak, attól az időponttól, amikor az akkor tizenhárom éves író Reykjavíkból Keflavíkba költözött. Kiderül, hogy matematikából és nyelvtanból igen gyengén teljesített az iskolában (előbbiből meg is bukott), történelemből azonban kimagaslóan. Az életére való visszatekintés személyességét és őszinteségét az ehhez hasonló sorok mutatják: „Későn értem, sokáig gyerek maradtam, kriminálisan vörös hajú; göndör loboncom nem tűrte a fésűt,

és néha annyira dadogtam, hogy szétmállottak a számban a szavak.” 

Mesél az iskola elhagyását követő munkával teli évekről, a zene iránti vonzalmáról, de az irodalmat is igyekszik definiálni: „Az irodalom sokszínű, de egyik legfontosabb vonása – ami miatt nemritkán tüske a mindenkori diktátorok szemében, és azokéban, akik nem tűrik mások véleményét és szemléletmódját –, hogy képes átlátni és olykor leleplezni jelenének nézeteit és uralkodó álláspontját. Vagy kétségbe vonni őket. Elültetni bennünk a kételkedés magvát.

Az irodalom nem tisztel semmilyen szabályt, ő a megszelídíthetetlen macska.”

Az utószóban ír arról is, milyen irodalmi, kulturális hatások érték, hogyan vált szenvedélyes olvasóvá, mely izlandi és világirodalmi szerzők gyakoroltak rá nagy hatást. És persze beszámol első köteteinek születéséről, az izgalomról és a félelemről, mely az első publikációkat övezte.

„Miért kell így pazarolni a papírt?” – idézi az író az első megjelent kötetére adott egyik reakciót az utószó elején. A kérdés szerencsére nem vette el kedvét az alkotástól, és a nyolcvanas évek végétől folyamatosan és fáradhatatlanul dolgozik. Bár elsősorban mint prózaírót zártuk a szívünkbe, a lírájával való ismerkedés is izgalmas kaland lehet. Stefánsson maga rendkívül fontosnak tartja a költészetet, többek között a következőt mondja róla:

„De életünkben az örökkévalóság nem mutatkozik meg előttünk, esetleg néha egy-egy versben. Meg persze a zenében”.

Úgy gondolja, hogy aki verset ír, az nagy tétekkel játszik, és ehhez tartja is magát, hiszen költeményeiben – ahogy prózájában ezt már megszokhattuk – nem ijed meg a legnagyobb, a szerelmet, a halált vagy az idő múlását érintő kérdésektől sem. 

Nyitókép: Valuska Gábor

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Jón Kalman Stefánssonnak sűrű programja lesz a Könyvfesztiválon

Mutatjuk az izlandi író, Jón Kalman Stefánsson budapesti programját.

...
Nagy

A 10 kedvenc idézetünk Jón Kalman Stefánssontól

Szeptemberben, a Könyvfesztivál vendégeként ismét Magyarországra érkezik Jón Kalman Stefánsson. Mutatjuk a kedvenc idézeteinket az izlandi írótól.

...
Nagy

Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni

Múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett Jón Kalman Stefánsson, akivel legújabb, magyarul megjelent kötete, a Hiányod maga a sötétség kapcsán készítettünk interjút. Az izlandi szerzővel sorsról, szerelemről, a nők erejéről és arról is beszélgettünk, miért fontos az életünkben a hiány. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Kiemeltek
...
Nagy

Nyáry Luca: Sally Rooney minden regényében van egy meleg pulcsiba burkolózó, nyafogó nő

Egy különleges beszélgetés keretében, Nyáry Krisztiánnal, Nyáry Lucával és Nyáry Lizával mutatták be Sally Rooney új kötetét. Az Intermezzóról Szűcs Péter kérdezte a vendégeket.

...
Podcast

Gyurkó Szilvia: Csak ha rendben vagy, akkor tudsz segíteni a családodnak és más gyerekeknek

Az Ezt senki nem mondta! podcastban ezúttal Gyurkó Szilvia mesélt munkafüggőségről, hivatástudat és gyerekvállalás viszonyáról, és a jó jelenlétről is.

...
Nagy

Gőgös idealista vagy játszmák áldozata volt a Habsburg főherceg, akit Mexikó császáraként végeztek ki?

Edward Shawcross brit történészt kérdeztük Ferenc József öccsének tragikus újvilági kalandjáról. A bábjátékos III. Napóleonról, és Sisi érzéketlen viselkedéséről is.

...

Pálos Hanna: Beképzeltség nélkül tudom, ki az a lány, akit Halász Rita a Mély levegőben megírt

...

Ha minden mágikus és fantasztikus, épp a lényeg veszik el Tolkienból [A hatalom gyűrűi-kibeszélő II/2.]

...

Gyurkó Szilvia: Talán a síromon is az lesz a mottó, hogy ezt senki nem mondta előre [Podcast]

...
Nagy

A Mona tekintete arról mesél, hogy a művészet mindig az élet szolgálatában áll

Francia könyvsiker művészetről, egy nagypapa és unokája kapcsolatáról, valamint életleckékről.

Szerzőink

...
Ott Anna

Gyurkó Szilvia és a jobb világba vetett hit – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
ki

Gyuricza Gergely: Azt szerettem volna, hogy a könyvem művészetterápiához is használják

...
Valuska László

Darvasi László: A neandervölgyi beszélni nem, de sírni tudott - Könyves Podcast