Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Tillai Tamással, a Libri Kiadói Csoport vezető grafikusával beszélgettünk az izlandi Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol-trilógiájának (kritikánk ITT) gyönyörű borítójáról, amelyről maga az író is azt mondta, hogy a legjobb borító, amit bármelyik munkáján valaha látott.
Jón Kalman Stefánsson és Tillai Tamás (Fotó: Németh Dániel/Jelenkor Kiadó)
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia. Valahol Izlandon, valamikor az előző század elején a jeges fjordok felett a hófúvásban egy apró, törékeny fiú küzdi magát előre. Hátizsákjában egy verseskötettel, ami nemrég a legjobb barátja halálát okozta a viharos tengeren. A fiú azt tervezi, hogy miután visszajuttatta a könyvet az eredeti tulajdonosához, ő maga is csatlakozik a barátjához a holtak birodalmában. Ám az élet, úgy tűnik, nem adja ilyen könnyen magát. Egy váratlan találkozás, egy kedves szó és néhány meleg takaró esélyt ad az életben maradásra. De vajon visszatalálhat-e valaki az élők közé, aki már mindent elveszített? Lehet-e újra családja annak, aki azt hitte, senkije sincs? És vajon túléli-e, ha újonnan megtalált otthonát később mégis ott kell hagynia egy olyan küldetésért, ami könnyen lehet, hogy az életébe kerül?
Jón Kalman Stefánsson elementáris erejű, költői szépségű elbeszélése három köteten át meséli el a hóviharokkal birkózó, élők és holtak világa között imbolygó fiú történetét. Olvasás közben feltárulnak előttünk az 1900-as évek elejének mindennapjai a gleccserek árnyékában, ahol a mindenható kereskedők, sorsüldözte hajóskapitányok és zaklatott lelkű tiszteletesek mellett a szegények és a nők csak mellékszereplői lehettek a sziget nagy történetének; Stefánsson azonban épp az ő hangjukon, az ő szemszögükből mutatja be ezt a távoli, kíméletlen és mégis lélegzetelállító szépségű vidéket.
Hogyan készült a borító? Miből indult ki a tervezéskor?
Gyakran megesik, hogy a borítótervezés annyira önműködő és intuitív, hogy csak utólag lehet benne felfedezni a tudatosságot. A halforma adta magát, a halászat alapmotívum a Menny és pokol-trilógia figuráinak életében. A Jelenkor Kiadó egy letisztult, elegáns, északi stílusú borítót várt tőlem. Emiatt a színhasználat nem is volt kérdés: a táj arcát a tiszta szürkeskála adja vissza legjobban, ehhez kevertem apró pöttyökben világos égkéket. Ez utóbbi szín a végleges borítón „buborékként” köszön vissza és ott lebeg a táj előtt, ezzel is érzékeltetni akartam a tenger és az ég kettősét. Tipográfiai szempontból az volt fontos, hogy a szöveges elemek ne uralják a borítót, a szerző neve és a cím legyen könnyen olvasható és kortalan, így esett a választásom a groteszk–klasszicista antikva párosra.
Hogyan alakult ki a három könyvön átívelő borító? Mennyiben könnyítette/nehezítette a tervezést ez az ötlet?
Az első pillanattól egy „szélesvásznú” tervben gondolkoztam, a három kötetet egy egységben képzeltem el. Mivel azt is tudtam, hogy csak együtt kerülnek kereskedelmi forgalomba. Kreatív szempontból hálás feladat volt a három borítóval egyszerre dolgozni, a gondok inkább technikai oldalon jelentek meg. Nehézséget jelentett a felületek egymáshoz igazítása, a kötetek gerincének kitalálása és egységben ábrázolása. Nagyon fontos volt az is, hogy a három kötet teljesen azonos nyomással készüljön el (a tökéletes kivitelezésért köszönet illeti az Alföldi Nyomdát). A három borítón átívelő, hatalmas hal alakja nem pusztán figyelemfelkeltő; hiszen a trilógia teljes felületét kitöltő mérete, és az, hogy ezen az „ablakon” keresztül látjuk az izlandi panorámát, az egyben abszurd nézőpontot is ad.
Jón Kalman Stefánsson: A jó irodalom váratlan és kontrollálhatatlan
Fotó: Németh Dániel/JelenkorAz irodalomban az ember szabad, a szabályok fölött van. Ebben rejlik az olvasás szépsége is - mesélte az izlandi Jón Kalman Stefánsson, aki az őszi Margó Fesztiválon személyesen mutatta be regénytrilógiáját (Menny és pokol, Az angyalok bánata, Az ember szíve). A...
Mennyire lett más a végeredmény, mint a legelső változat?
Csak skicceket készítettem – jobbára papíron – a tervezés első szakaszában. Ezek még más koncepció mentén készültek, jobban elvonatkoztattam a tájtól, inkább tipográfiai megoldásokat használtam. Ezeket nem küldtem el a kiadónak, ők csak az olvasók által is ismert, végleges változatot látták. Magán az alapterven tehát nem változtattunk semmit, viszont Orosz Anettel, a kiadó sajtósával – aki nagy segítségemre volt a tervezésben – menet közben találtuk ki a köteteket összetartó haskötőt, amivel az olvasó először találkozik a könyvesboltban.
Melyik az a friss külföldi megjelenés, aminek a borítója különösen megragadta, és miért?
Paul La Farge The Night Ocean című könyvének borítója tetszik nagyon. Ez a kontrasztos, egyszerű formákból építkező fekete-fehér, rajzolt világ az, ahol a leginkább otthon érzem magam.
