Az író Janikovszky Éva már ott van a kamasz Kucses Éva naplójában

Az író Janikovszky Éva már ott van a kamasz Kucses Éva naplójában

Janikovszky János előszava szerint egy hétfiókos komódban hevertek sok-sok éven át édesanyja naplófüzetei, ám sokáig nem mert hozzájuk nyúlni, beleolvasni, holott sejteni lehetett, hogy nagy titok nem lehet bennük, hiszen akkor Janikovszky (lánykori nevén: Kucses) Éva nagy valószínűséggel már megsemmisítette volna őket. A füzetek most végre könyv alakban is megjelentek, a Naplóm című kötet pedig az 1938-1944 közötti időszak kamaszéveit villantja fel.

Ruff Orsolya | 2020. november 12. |

Janikovszky Éva mindössze 12-13 éves, amikor elkezdi a naplóját – az olvasónak talán nem annyira izgalmas, de ettől függetlenül érdekes tényadat, hogy nem egyetlen vaskos könyvbe írta fel a gondolatait, hanem több füzetbe, és ezeket fésülte aztán egybe Dóka Péter szerkesztő, valamint az író fia, Janikovszky János és a válogatást segítő Dési János. Az 1938-as év inkább csak jelzésértékű, ebből az időszakból mindössze két bejegyzés szerepel, és ez a rapszodikusság végig jellemző, hiszen míg például az 1939-es és 1940-es esztendők viszonylag jól dokumentáltak, addig később – valószínűleg a történelmi események miatt is – az egyes bejegyzések között hetek vagy akár hónapok is eltelhetnek.

Janikovszky Éva
Naplóm, 1938-1944
Móra Könyvkiadó, 2020, 198 oldal

Mindenesetre, ami már az első bejegyzésekben is feltűnik, hogy Kucses Évában milyen sok van már ekkor is a későbbi Janikovszky Évából. Éles megfigyelő és humoros, a mindennapok fonákságának krónikása. Csak egy példa:

„1938

Csuda rendes osztályom van. Van ugyan egypár hülye, de azok nem számítanak.

1939

JANUÁR 21.

(…) Azt hiszem, tavaly csak fölvágásból mondtam, hogy rendes osztályom van, ugyanis rájöttem az alábbiakra. Őrült hülye osztályom van, van ugyan egypár rendes, de azok nem számítanak.”

A napló inkább a mikrokörnyezet történéseire reflektál, elsősorban is a kamaszlány bontakozó szerelmi életére, amelynek sokáig központi figurája volt Gabi, azaz Kardos Gábor (a szerkesztők a naplóból hiányzó hat lapból ötöt tőle kaptak vissza). Kucses Éva intenzív társasági életet élt Szegeden, táncolni, színházba, hangversenyre, korzózni, télen korcsolyázni járt, rengeteg barát vette körül, ennek a közösségnek a dinamikája (összeveszések, kibékülések, beleszerelmesedések és kiábrándulások, intrikák, stb.) a naplóbeli események fontos alapját adják. A tágabb külvilág történéseire ritkán reagál, ez különösen feltűnő a vészkorszak idején, lakonikus bejegyzései mégis mérhetetlen fájdalomról tanúskodnak. („Most ment el a Laci, éjjel fél 11 van, ma viszik el Nagymamáékat, talán éppen most, marhakocsikban, nem tudom, hova.”) A napló egyik legmegrázóbb része, amikor 1944 karácsonyán felsorolja, hogy a családjából ki mindenki hiányzik az asztal mellől. Ez a leltárszerű felsorolás amúgy is jellemzője a naplónak, az 1944. decemberi bejegyzése ugyanakkor éles kontrasztban áll a napló legelső, 1938-as írásával, amelyben az akkor kiskamasz Kucses Éva viccesen karikírozza és sorolja a tanárait.

Janikovszky Éva naplója 80 évig egy komódban pihent - Könyves magazin

Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezette azt a naplóját, amely néhány hete jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették.

Ám mire eddig eljutunk, maga a naplóírás is alakul, formálódik. Az első bejegyzések címzettje nem egy konkrét személy („Micsoda fennkölt érzés, mikor az ember egy 3-as latindolgozatot ír! Phű, azt nem is képzelitek!”), majd 1939 végétől kezdve már magának a naplónak ír („Ugye imádkoztál értem, drága naplókám?”), 1944-től pedig az írások címzettje az akkori (valószínűleg plátói) szerelme, Ortutay Gyula, néprajzkutató, későbbi politikus lesz. Kucses Éva az elején még sokat szabadkozik, amiért nem jutott ideje a naplóírásra („Jaj, most irtón szégyellem magam! (Pszt, meg se merem mondani, öt napja nem írtam!) Öt napja! Nahát!”), ennél viszont sokkal érdekesebb, amikor írásainak tárgya maga az írás lesz, és arra panaszkodik, milyen szörnyűnek és zagyvának találja a saját stílusát, pedig saját bevallása szerint is dicséretre vágyik, ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy vannak dolgok, amiket nem írhat le.

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját - Könyves magazin

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

„Igazán rémes, úgy utálom ezt az egész kisvárosi, nyárspolgári felfogást. Igazán minden célom az, hogy ha nagy leszek, elkerüljek innen, mert érzem, hogy itt sose lehetnék boldog. Na, különben hagyjuk! Sajnos ahhoz túl sokan olvasnak Téged, naplókám, hogy minden gondolatomat leírhassam. Elég szomorú, mert

így majd kénytelen leszek egy könyvet írni nagykoromban, csupa gondolatról.”

Janikovszky Éva naplója egy lenyomat, pillanatkép a háború előtti időszakról és egy olyan családi-polgári miliőről, amely pont a háború miatt hullott szét atomjaira.

A sorok között már megjelenik a későbbi író alakja;

a bejegyzések sokszor csapongók, de egyéni, sajátos hangja van már ekkor is. A kislányos viháncolás egy idő után átadja helyét a sokkal komorabb eszmefuttatásoknak, a napló viszont szinte végig a belső vívódásokra, fellángolásokra reflektál. A Dési János írta utószó szerint nem kizárt, hogy lesz folytatás, és a gyerekkori naplók után Janikovszky Éva későbbi feljegyzéseit is megismerhetik majd az olvasók.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Kilencvenéves lenne Janikovszky Éva - Ez a hét kedvenc könyvünk tőle

...
Beleolvasó

Janikovszky Éva naplója 80 évig egy komódban pihent

Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezette azt a naplóját, amely néhány hete jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború éveiben lett felnőtt. Olvass bele!

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

...
Hírek

Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

...
Nagy

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.