Gyurkovics Tamásnál már szinte hagyomány, hogy olyan férfiak életéről ír, akiket az egész világ ismert, mégis arra kényszerültek, hogy emigráljanak. Az Akcentus bemutatóján a szerző elmesélte, hogy szeret olyan történetekkel dolgozni, ahol vannak fix pontok és valódi adatok, de az üres foltokat a fantáziájával töltheti ki.
Lugosi Bélát a legtöbben Drakulához, a fekete-fehér néma filmekhez, vagy a drogfüggőséghez kapcsoljuk, miközben a leghíresebb magyar volt, akiről egészen idáig csak legendákat hallottunk, pedig az amerikai és a brit irodalomban már többen is feldolgozták az életét.
Gyurkovics motivációja az volt, hogy megváltoztassa a világhírű színészről alkotott képünket, mert úgy gondolja, hogy az Ed Wood című filmben Lugosi karakterét, mintegy karikatúraként ábrázolták. Ez volt az egyik, ami miatt elhatározta, hogy utánajár a színész életének és bemutatja a kevésbé ismert oldalát. “Arra voltam kíváncsi, hogyan gondolkodott, és mi állt Lugosi döntései mögött”.
Benyó Rita arról kérdezte a szerzőt, hogy a regény megírása után, hogyan változott a Lugosiról alkotott képe. Gyurkovics pozitív értelemben ripacsnak tartja a színészt, aki
sokkal többre volt hivatott, de nem kapott olyan szerepeket, amiből erre fény derülhetett volna.
Gyurkovics hozzátette, hogy Lugosi magánemberként is ripacs volt, és erősen dolgozott benne a tettvágy, amit a Horthy-korszakban nem engedtek kibontakozni, ezért döntött az emigrálás mellett. A szerző a kutatómunka során arra jutott, hogy Lugosi olyan ember volt, aki igényelte a reflektorfényt, a rajongást, sokszor igazi primadonnaként viselkedett. “Ha nem a színpadon volt, szenvedett.
Tény, hogy megütötte a nőket, ivott, kábítószerezett, de az én Lugosim egy szerethető ripacs”.
Az Akcentusban keveredik a valóság és a fikció, a regény elbeszélője Zazi is kitalált figura, aki Lugosi titkára, ráadásul szerelmes a színészbe, Gyurkovics szerelmes regényként tekint a könyvre, és azt mondta, hogy a Mengele bőröndje - ami 2017-ben esélyes volt a Margó-díjra - és a Migrén - ami olasz fordításban is megjelent, nálunk pedig a hét könyve volt - után, jó volt egy kevésbé történelmi regénnyel dolgozni.
A történet fordított időrendben halad, a végkifejlet pontjából tekint vissza oda, amikor Lugosi karrierjében végzetes dolog történt. “Óriási törés volt, amikor a Drakula után nem kapta meg Frankenstein szerepét. Ez a nagy krízise”.
A színész egész életében szeretett volna kitörni az olcsó horrorfilmes skatulyából,
vágyott a nagy színpadi szerepekre, de sosem sikerült többet mutatnia magából.
Gyurkovics filmes eszközökkel mutatja be az egykori filmsztár életét, a szerző elárulta, hogy erről többen is megpróbálták lebeszélni, csakúgy, mint a címről, és az E/2-es elbeszélői hangról.
Az Amerikában popkulturális ikonná vált színész fia is szerepel a regényben, Gyurkovics pedig azt is kiderítette, hogy az ügyvédként dolgozó Bela George Lugosi milyen jogokat harcolt ki apja emlékére Kaliforniában. “Ha egy hollywoodi színész arcmása összemosódik egy fikciós szereplővel, amit aztán plakátok formájában megjelenítenek, akkor a reklámból befolyó bevétel egy része az egykori színészek leszármazottjait is megilleti”.
Benyó Rita végül arra volt kíváncsi, hogy Gyurkovics szeretne-e elrugaszkodni az életrajzi regényektől, mire a szerző azt mondta, hogy szeret elbújni a valós történetek mögött, de most mégis egy teljesen fikciós köteten dolgozik.
A Margó-díjra jelölt Mengele bőröndje kapcsán készült interjúnkat ITT olvashatod el, a szerző új kötetébe pedig IDE kattintva olvashatsz bele.
