View this post on Instagram
- Harag Anita sokáig ellenállt Esterházynak, mert zavarba jött attól, hogy neki ismernie kell az életművet, szeret inkább magától rátalálni egy-egy könyvre. Amikor egyetemistaként a könyvtárban beleolvasott a Termelési-regénybe, úgy megijedt tőle, hogy azonnal visszarakta a polcra, majd A szív segédigéi indították el az EP univerzumban.
- Az Egy nőt először töredezetten olvasta, most viszont elejétől a végéig lineárisan, ami egészen más olvasási élmény volt. Van egy nagyon erős belső logikája a szövegnek, ami csak akkor jön ki igazán, ha egyben olvassuk.
- A kötet műfaja regény, de fel kell függeszteni a megszokott regényolvasási szokásainkat, mert nagyon ellene megy mindennek, amit egy regénytől várnánk. Novelláskötetnél több, mert erősebb benne a malter, hagyományos regénynek azonban egyáltalán nem nevezhető.
- A könyv az elején felajánlja azt az olvasási módot, aminek végén rádöbbenünk, hogy ez egy nő és egy férfi, vagy beazonosítható nők és férfiak történetei, amiből összeáll a végére egy egész, de ezt a törekvést fel kellett adnunk már az elején.
- Amikor már kezdjük azt érezni, hogy túl szép egy szöveg, akkor EP belerak vagy valami nagyon vicceset, vagy nagyon abszurdat és banálisat, amivel feloldja, hogy a szöveg átforduljon giccsbe.
- Haragnak íróként nagyon felemelő volt, amikor a szerző reflektált a mondhatóságra, hogy hogyan tudjuk használni a nyelvet például a szexre. Mintha lenne a nyelvünkben egyfajta prüdéria, ami amint nevén nevezzük a dolgokat jelzi a tudatunknak, hogy ez trágár. Bizonyos testrészek megnevezésére vagy orvosi vagy obszcén kifejezéseink vannak. Felszabadító volt, ahogy EP játszott ezzel.
- “Esterházy regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú.” - Nádas Péter. EP mintha próbálná szétírni azt, ahogy eddig a testről mások írtak és ez a törekvés állna a mű középpontjában.
- A könyv nem akar átfogó képet adni a nőről, épp azt állítja, hogy nem létezik ilyen, hogy a nő, nem lehet definiálni a nőket.
