Tudunk még ma Esterházyt olvasni?

Tudunk még ma Esterházyt olvasni?

A Magvető Kiadó és a Líra Könyv közösen mutatta be online a Könyves Magazin Esterházy-különszámát. A bemutatón Turi Tímea (a lapszám társszerkesztője) beszélgetett a lapszám két szerzőjével (a sok közül), Fehér Renátóval és Szegő Jánossal. Útjelzőfák és dzsungelek, nyelvi játékok és támadások, Isten, haza, család is felbukkant a témáik között. Az Esterházy-különszámot itt tudod megrendelniITT, ITT és ITT pedig bele is olvashatsz cikkekbe.

sa | 2021. június 04. |

A bemutató elején Turi Tímea elmondta, hogy a különszám Valuska László, a Könyves Magazin főszerkesztője és Csejdy András közös ötletén alapszik, azaz, hogy nézzük meg, öt évvel a halála és a gyászidőszak letelte után, hogy áll az Esterházy-olvasás. Mi az, ami ebből megmaradt, mi eleven a könyvekből, az életműből, a hatásból. És mint kiderült, a lapszám sokszor arra is rámutat, hogy mi az, ami hiányzik. Ezen a ponton meg is kérdezte beszélgetőtársait, ők mit tapasztalnak az Esterházy-olvasásról. 

Fehér Renátó szerint minden nagy szerző elvesztése esetén felmerül a kérdés, hogy mi történik a szerzővel, az életművével tíz évvel a halála után. Szerinte Esterházy elvesztése azért is érdekes, mert egy olyan korszakban halt meg, amikor a személye politikai és közéleti/közérzeti biztonságot is jelentett. Az eszmeiségéből és az életművéből sokat tanultak, miközben azóta is folyamatos támadás alatt van.

Szegő ehhez kapcsolódva elmondta, hogy azért is örül a lapszámnak, mert azzal is foglalkozik, hogy egy ekkora életmű esetében milyen veszélyt jelent, ha az alkotó személye, arca kitakarja a szövegeket. 

Isten, haza, család - a címlapon látható felirat Turi szerint nemcsak rejtett alcíme, hanem vezérmotívuma is a kiadványnak. Kicsit provokatív, ugyanakkor egy mélységesen komolyan vett játék, ami azt is bemutatja, hogy ezeket a klasszikus fogalmakat milyen módon próbálta újraírni, és közben nagyon komolyan venni ez az életmű.

Az Istenről szóló blokk érthető okokból a lapszám végére került, itt egy beszélgetés olvasható Jelenits Istvánnal, aki Esterházy irodalomtanára volt a piaristáknál, e mellett pedig Várszegi Asztrik személyesebb visszaemlékező írása. Szegő szerint ez a két fantasztikus ember nagyon jól kiegészíti egymást itt, mert Jelenits visszafogott hűvösségéhez, szárazságához jól illeszkedik Várszegi empatikusabb, közvetlenebb megszólalása. Ráadásul Jelenitstől Esterházy fiatalkorából kapunk egy portrét, míg Várszegi az élete végéről mesél nagyon megrázóan. Fehér itt kiemelte, hogy azon túl, hogy megtudjuk, Esterházy hogyan élte meg a saját hitét, a lapszám reflektál arra a fontos identitásképző elemre is, hogy Esterházy piarista diák volt, ami megjelenik a szövegekben is.

Fehér szerint azért is jó, hogy a lapszám e három fogalom felől közelít az életműhöz, mert fontos feladata, hogy bátorítsa azokat, akik még nem olvasnak Esterházyt. Szerinte a lapszám olyan kukucskálókat kínál az életműbe, amik bizonyos értelemben bevezetések lehetnek az Esterházy Péter-féle irodalomba. Ez azért is releváns, mert mint elmondta, sokszor lát olyan kommenteket, amikben azt kérdezik, honnan kéne elkezdeni egy ilyen nehéznek mondott életművet. 

Turi ezen a ponton vezette be Szegő cikkét arról, hogy milyen kihívásokkal találkozhat az, aki korszakolni szeretné az Esterházy-életművet. Turi szerint ugyanis

az életmű olyan, mintha egy fraktál lenne, tehát bárhol megfogunk egy részletet, az egészhez is el tudunk jutni.

Szegő elmondta, hogy szerinte a korszakolás mindig konszenzus kérdése is. Ő próbált egy olyan rövid útvonalat adni, hogy ha az életmű kronológiáját nézzük, akkor azon belül milyen műnemek voltak a meghatározók, mik a korszakok közötti olyan átjárók, amik zsilipszerűen segítséget adtak, hogy Esterházy valamin túl legyen vagy valamit elkezdjen. Szegőt ezért a folyamatos építkezés és átépítés érdekelte. Szerinte azt is izgalmas megnézni az Esterházy-kritikatörténetben, hogy a kritikusok milyen hamar kezdik el érzékelni, hogy itt nem arról van szó, hogy van egy fiatalember, aki évente ír egy-egy különleges könyvet. Hanem hogy ezek a különleges könyvek rendszereket alkotnak és értelmezik magukat. Szegő számára emiatt is fájdalmas ez a korai vég, mert akkor zárult le az életmű, amikor Esterházy éppen egy új kaput nyitott ki magának az egyszerű történetekkel.

Turi itt felhívta a nézők figyelmét a Fehér Renátó háta mögött látható poszterre, ami a különszám melléklete, és Ottlik-másolatként vagy Ottlik-gobelinként vált híressé. Ezen Esterházy egy lapra másolta le, és tette ezzel olvashatatlanná Ottlik Iskola a határon című regényét. Így ez egyszerre tiszteletadás és annak a megmutatása is, hogyan válik olvashatatlanná a tiszteletadás gesztusai között ez a mű. Az Ottlik-gobelinről Kelemen Pál írt a különszámba hosszabban. 

-

Szintén ebben a blokkban olvasható Sipos Balázs intertextualitásról szóló tanulmánya, aminek kapcsán a beszélgetésben hosszasan elidőztek azon, hogy nekik milyen volt megtalálni egyetemistaként az utalásokat Esterházy szövegeiben. Hogy van-e, és ha igen, mi lehet a generációs különbség az Esterházy-olvasásban és -értésben. Turi elmondta, hogy bízik benne, a szövegek az utalások nélkül is működnek. Illetve arra gondol, hogy ez is lehet egy oka annak, hogy sokaknak Esterházy életműve ijesztőnek tűnik, mert - azt gondolják - az olvasása/megértése nagy műveltséget előfeltételez. A témához kapcsolódik Szilágyi Zsófia írása arról, hogy miben változik meg az Esterházy-olvasás ma az internet előtti korhoz képest. Illetve Szilágyi beszámol arról is, hogy a mai diákoknak már nemcsak Esterházyval, hanem Esterházy mítoszával is meg kell küzdeniük. És mintha nekik nehezebben nyílna meg az életmű. 

Turi számára nagyon izgalmasak voltak Bencsik Orsolya, Harag Anita, Mécs Anna, Totth Benedek és Fehér Boldizsár kis szövegei. Ezektől a szerzőktől ajánlókat kértek olyanok számára, akik még nem olvastak Esterházyt, és a válaszaik megerősítették Turit abban a gyanújában, hogy az Esterházy-olvasás maga is egy narratív természetű dolog. Azaz, mintha mindenkinek meglenne a saját története, hogy hogyan lett Esterházy-olvasó.

Turi itt Szegő kérésére elmesélte, hogy ő egy osztálykiránduláson találkozott először Esterházy-szöveggel, ami annyira rabul ejtette, hogy míg a többiek buliztak, ő inkább olvasott. Szegő azt idézte fel, hogy kamaszként tudta, ez felnőtteknek való irodalom, mégis szórakoztató volt, és volt benne valamiféle felszabadult beavatottság-érzés. Fehérnek az a tapasztalat maradt meg, hogy úgy érezte,

Esterházyt olvasni olyan, mintha egy zsebóráról leszednéd a számlapot, és egyszer csak látod a sztori mögött a mozgatókat, ahogy az órában a fogaskerekeket.

És hogy ez egyszerre adja meg azt a gyerekkori örömet, amikor mindenről tudni akarjuk, hogyan működik, de közben sokkal bonyolultabban és komolyabban is néz ki, tehát nagyon felnőtt dolog. 

Ebbe a blokkba tartozik még Forgách Kinga riportja arról, hol tart jelenleg Esterházy Péter és Gitta könyvtárának feldolgozása. A hatalmas gyűjtemény az evangélikusokhoz került, és a cikkből háttérinformációkat is megtudhatunk a folyamatról és magáról a gyűjteményről. 

Mérő László cikke egyfajta átvezetés is Esterházy szövegeinek politikai töltetű félreolvasásai felé, amiről Fehér írt. Az Így gondozd a magyarodat! című hangjáték kapcsán előkerültek a kilencvenes évek politikai vitái, amik mémesedve a mai napig élnek. Fehér a cikkéről mesélve felidézte, hogy Torgyán József 1996. március végén egy parlamenti felszólalásban számon kérte a közoktatási minisztert, hogy Kossuth-díjjal jutalmazzák-e a haza- és vallásgyalázókat - itt Petri György és Esterházy Péter Kossuth-díját kérdőjelezte meg. Az Esterházy-szöveg 1991-ben született, és mire eljutott a parlamentig, a szélsőjobboldali szellemi holdudvar műhelyeiben végbement a feldolgozása. Fehért a cikke első felében az érdekelte, hogy milyen konfliktusok mentén, és miért pont ezt a szöveget értették félre szándékosan. A cikk második fele már a jelenkori szöveg- és nyelvhasználatra reflektál, amihez képest a kilencvenes évek szélsőjobboldalisága Szegő szerint ma már megmosolyogtató. 

-

Fehér elmondja, hogy - ahogy arra Valuska László előszava is utal - amikor 2016-ban elveszítettük Esterházy Pétert, az már egy olyan korszak (Brexittel, Donald Trumppal), amiben nincs tér a diskurzusra, nincsenek egymásnak feszülő mondások, hanem a hamisságokat, a hazugságokat is kiüresítik. A nyelvet megbénítják, hogy ne lehessen ellentmondani, ne lehessen cáfolni. A post-truth, az igazság utáni korszak tulajdonképpen az, amiben a nyelv használhatatlanná válik. Itt hozza be Fehér az 1979-es Termelési-regényt, amiben Esterházy kifordítja azt a bürokratikus bikkfanyelvet, ami eluralta az évtizedet, és ezzel a gesztussal tulajdonképpen fel is szabadítja a nyelvet. Fehér szerint így válik a Termelési-regény a magyar irodalom egyik korszakhatárává is. Szerinte most az a feladata az irodalmároknak és szerzőknek (“a szakmának”), hogy újra feltalálja a nyelvet. 

Azaz el kell tanulni Esterházy Pétertől és a Termelési-regényből, hogyan kell a korszak ellenében használható nyelvet szerezni magunknak.

Itt következik a különszámban Cserna-Szabó András írása, ami a pacaltól a homárig vezetve bemutatja Esterházy Péter konyháját és mindenevő, ínyenc karakterét, amivel tovább színesedik a kirajzolódó Esterházy-portré. 

A következő nagy téma a család, ami Fehér szerint Esterházy esetében nagyon összetett. Kérésére a beszélgetőtársai elmondták, hogy nekik melyik mű ugrik be először az életműből, ha családról van szó. Turi számára a Harmonia caelestis első fele a nagyon meghatározó: hogy hogyan lesz a családtörténet az a múlt, amire támaszkodni lehet, amivel játszani lehet, összerakni és szétszedni. Szegő szerint a Harmonia caelestis ennek a családnak a nemzeti parkja, szupererdeje. 

A lapszámban Várkonyi Gábor cikke foglalkozik az Esterházy család történetével, és áttekinti a meghatározó családfőket. Fehér szerint Esterházynál a család mint történelmi jelenség és mint intimitás nagyon erősen összeér, főleg, ha ráolvassuk a Harmoniára a Javított kiadást, ami már csak egyetlen apáról szól, de ő a maga intimitásában mégis csak a történelembe van elképesztő módon belevetve. Ezek a művek Fehér szerint azt mutatják be, hogyan lesz a tágan értett történelem a családunk része, és hogyan lesz a legszűkebben értett családunk a történelem elszenvedője, részese, együttműködője.

Ebben a blokkban kapcsolódik be a különszámba a következő generáció is, Esterházy Péter fia, Esterházy Marcell képzőművészként és egy gazdag képanyag összeállításával is részt vett a munkálatokban. Esterházy Péter testvérével, a válogatott labdarúgó Esterházy Mártonnal Takács Márton készített interjút, ami Szegő szerint új szemszögekkel tovább gazdagította, hogyan látjuk Esterházyt.

Hírlevél feliratkozás

Fehér szerint az Esterházyhoz való tartozás tapasztalata átlép az országhatárokon. A különszámban ugyanis arról is olvashatunk, hogyan gondozzák a Berlini Művészeti Akadémián Esterházy Péter irodalmi hagyatékát, és hogyan lesz ott kutatható a hagyaték. Szegő megjegyezte, hogy Berlint lassan át kéne nevezni Széphalomra, hiszen ott van Kertész Imre és Konrád György hagyatéka is. 

Turi itt ragadta meg az alkalmat, hogy jelezze, hogy szerinte már azért az 1977-es Esterházy-fotóért is érdemes beszerezni a különszámot, amit Nádas Péter készített az íróról, és Nádas szövege mellett látható a lapban.

A beszélgetés zárásaként Turi elismerte, hogy egyfajta gyámoltalanságot érez, és hogy úgy tűnik, Esterházy a hiányában van jelen. Amikor Turi elkezdett dolgozni a különszámon, nem erre számított, mégis folyton ez a hiány tért vissza a szövegekben. Aztán ahogy elkezdett összeállni a lapszám, az is kiderült számára, hogy az Esterházyt övező kultusz nemcsak elválaszt vagy távolít, hanem össze is köt. Szegő ehhez csatlakozva annyit tett hozzá, hogy számára az a pezsgés és öröm is kiemelkedik a lapszámból, hogy akik írnak Esterházyról, értik egymást, és mintha a cikkeikkel is beszélgetnének. Azt reméli, ezzel talán új olvasóknak is kedvet csinálhatnak hozzá.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy hagyatéka tartogathat meglepetéseket

Közel ötven év írói munkája, vázlatok, piszkozatok, kéziratok, szemelvények és megszámlálhatatlan levél – egyebek között ezt tartalmazta az a rengeteg doboz, amelynek átvételéről tavaly novemberben adott hírt a Berlini Művészeti Akadémia Archívuma. Utóbbi ad otthont Esterházy Péter irodalmi hagyatékának, amelynek rendszerezése már elkezdődött, de feldolgozása még évekig tarthat. Interjú Werner Heegewaldttal, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának igazgatójával.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

...
Nagy

Várszegi Asztrik: egy írófejedelem története Pannónia szent hegyén

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várszegi Asztrik bencés szerzetes, volt pannonhalmi főapát cikkébe a bencések és saját kapcsoláról az Esterházyakkal.

...
Kritika

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

Ha érezted már iszonyú kellemetlenül magad állásinterjún, randin vagy fodrásznál, akkor Fehér Boldizsár második, Nem nagy ügy című novelláskötete neked szól. 

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

...
Sándor Anna

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Ruff Orsolya

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Károly és Diana házasságának felbomlását mutatja be A korona ötödik évada

...
Gyerekirodalom

Az oltári Austentől az utolsó Uderzóig

...
Hírek

Áremeléssel mentenék a könyvesboltokat a franciák

...
Beleolvasó

Vajon változtak-e a szerelmek és a vágyak, amióta Csehov novellái először megjelentek?

...
Hírek

A fogadóirodáknál egyelőre Michel Houellebecq nyeri a Nobelt

...
Nagy

Sem baleset, sem alkoholizmus, sem az idő nem taszíthatta le a trónjáról - Stephen King 75

...
Nagy

Philippe Sands lerántja a leplet róla, miért bújtattak egy náci tisztet a Vatikán emberei

...
Hírek

Meghalt Hilary Mantel, a brit történelmi regény nagyasszonya

...
Nagy

Mautner Zsófi: Nagy híve vagyok a jól felszerelt kamrának

...
Zöld

Mintha újraindítanád az agyad, olyan egy órás séta az erdőben

...
Gyerekirodalom

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.