Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

Rózsákról, háborús traumákról és rendhagyó regényformákról is beszélgetett A rózsákról című regény pénteki margós bemutatóján Danyi Zoltán és Veiszer Alinda, a kötetből Porogi Ádám olvasott fel részleteket.

Fotó: Posztós János

ro | 2021. október 16. |
Danyi Zoltán
A rózsákról
Magvető, 2021, 472 oldal
-

Gyógyulástörténetként jellemezte Veiszer Alinda Danyi Zoltán új regényét, aminek a szerző kimondottan örült, már csak azért is, mert így a kötet nem kapta meg a háborús regény címkéjét. A háború ugyanakkor fontos trauma az elbeszélő életében, a kötet mégis arról szól, hogyan kezdi el kirángatni magát a hős ebből a traumatikus állapotból. A bemutatón nem is a háborúról, hanem a rózsákról esett a legtöbb szó, és persze a rózsatermelőkről (vagy ahogy a szegediek egyszer kijavították Danyit: a rózsatermesztőkről).

Amikor Veiszer azt firtatja, hogy a főhős vajon menekül-e a rózsák közé, Danyi azt feleli, hogy ez is egy lehetséges olvasat, és ez a mondat többször elhangzik az este folyamán. Az író ugyanis kényelmetlennek érzi a hasonló kérdések megválaszolását, hiszen az azzal járna, hogy saját maga értelmezze a főhősét, ezt viszont meghagyná inkább az olvasónak. („Szerzőként az autoritást igyekszem csökkenteni”.)

Azt viszont megerősítette, hogy a rózsákkal való foglalatoskodás valóban olyan, mint egy ima vagy egy meditáció – szerinte a fizikai munka felkínálja ezt a lehetőséget, hozzátéve azt is, minden, amit az ember odaadással végez, ugyanannyit ad neki vissza vagy még többet is. Danyi elismerte azt is, hogy a szövegben van egyfajta kényszeresség – vagy annak az imitálása –, és elmesélte, hogy írás közben próbált az élőbeszédhez és az élő gondolathoz közelíteni. Íróként ugyanakkor nem törekedett arra, hogy nagyon megkonstruálja a regényt, és

inkább a formát kereste írás közben.

Amikor belefogott, akkor annyit tudott, hogy a rózsákról akar írni – hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem volt választása, erről kellett írnia. És bár a rózsák „túl közel állnak” hozzá, valójában nem saját magáról akart írni. Kezdetben több elbeszélői móddal próbálkozott, de egyik sem volt jó, ám tudta, hogy az improvizáció előbb-utóbb elvezet valahova: „Valami erősebb volt nálam, muszáj volt csinálni”.

-

Ami ezekben a szövegváltozatokban közös volt, hogy a fizikai munka mindegyikben megjelent. Utóbbi során sok éles tárgyat használnak a szereplők, például maga a szemzés is olyan, mintha egy sebészi beavatkozás történne. Ez egészen odáig vezetett, hogy egy idő után azon kapta magát, hogy a testről ír, és rájött, hogy a test témáját a rózsák felől tudja megközelíteni. Utóbb rájött, hogy nem kell minden szövegváltozatot eldobnia, noha akkor még nem tudta, hogy ezek a verziók hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. Így aztán elkezdett rajzolgatni. Egy motívummal kezdett, például a virággal, és megvizsgálta, hogy annak milyen aspektusai vannak (például a rózsabimbót mihez lehet hasonlítani). Az egyik történetszál egy körívdarabkát írt le, amely a következővel egy ideig párhuzamosan haladt, majd jött egy harmadik. Egy idő után azt vette észre, hogy a rózsát rajzolja, és a rózsa a regény formája lett.

-

Arra a kérdésre, hogy a hős miért hívja feleségnek a nőt, aki nem is a felesége, Danyi azt mondja, hogy ebben van egy kis játékosság (amúgy meg neki így tetszett). „Hét évig dolgoztam a könyvön, kicsit játszani kellett benne” – tette hozzá. Amikor Veiszer Alinda arról beszélt, hogy a regénybeli traumák (a háború, az apa erőszakossága, az a tény, hogy az anya elhagyta a gyerekét) mennyire szabdalják fel a regényt, Danyi azt mondta, könyv nagy kérdése épp ez, hogy

mennyire lehet megszabdalni egy életet.

Az ő válasza szerint nagyon meg lehet szabdalni, ugyanakkor az még utána is képes hajtani – akár a rózsa, amit rengetegszer lehet metszeni, mégis képes akár 25 évig is virágot hozni. „Úgy tűnik, van bennünk rózsa” – mondta, hozzátéve azt is, hogy míg egy embert tönkretehet egy trauma, addig a másikat nem, de szerinte döntés kérdése az is, mikor mondjuk azt valamire, hogy az már sok a mi életünkben.

A kötetben fontos szerep jut a szagoknak, de ez is a játékosság része volt, hiszen a rózsa illatához kapcsolódóan merült fel, hogy mi mindennek van még szaga. Veiszer Alinda felolvasott egy részt a kötetből, amelyben szerepelt a „büdös Szerbia” kifejezés, ami a könyvben a rosszul elhantolt halottakra utalt, és arra, hogy a főhős csak a rózsák között nem érzi ezt a szagot. Ugyanebben az idézetben szerepelt a „balfasz magyarországi magyarok” kifejezés is, mire Danyi elmondta, hogy a délszláv háború előtt a jugoszlávok a többi kelet-európait kicsit balfasznak tartották, gondolkodásukat torznak (habár az övék is az volt, csak másképp). A főhős gondolkodásában benne van ez a furcsa, határokon átívelő magyar-magyar kapcsolat, ami mindig eltéveszti, hogyan lehetne találkozni egymással. Szerinte a határon túli magyarok magyarok, de kicsit szerbek, románok, szlovákok is, ez pedig érték. Hozzátette ugyanakkor, hogy „valami tűnik el”, és a vajdasági magyar identitás szerinte kopik.

-

Elhangzott még az is, hogy a háborús trauma hatására a főhős képtelen vonatra szállni, és felvetődött, hogy vajon egy ilyen bagatell cselekedetre hogyan képes hatni a háború. Mire Danyi elmondta, ha valami aktualizálja, akkor a trauma

nem múlt, hanem jelen időként jelenik meg egy ember életében.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

A őszi Margó Irodalmi Fesztivál első napján Tompa Andrea beszélgetett Jennifer Teegével a nagyszüleihez való viszonyáról, múltfeldolgozásról és örökbefogadásról.

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

A versek hangzásáról, műhelytitkokról, a költészet alapanyagáról és a költőkkel kapcsolatos sztereotípiákról is szó esett tegnap a Margón Tóth Krisztina új verseskötetének bemutatóján. A Bálnadalról Szilágyi Zsófia kérdezte a költőt. 

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

Halász Rita kapta idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat Mély levegő című könyvéért. Az elismerést tegnap adták át a Várkert Bazárban. Most a zsűri egyik tagja, Gaborják Ádám laudációját olvashatjátok. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t