A Családhatározó hiánypótló körkép arról, milyen családok élnek ma Magyarországon

A Családhatározó hiánypótló körkép arról, milyen családok élnek ma Magyarországon

Nem a család típusa határozza meg, hogy jó-e benne a gyereknek, hanem a család működése - mondta a Családhatározó – A sokszínűség pszichológiája könyvbemutatóján Dr. M. Ribiczey Nóra pedagógiai szakpszichológus. Az Open Books gondozásában megjelent hiánypótló kötetben neves pszichológusok, szociális szakemberek, gyógypedagógusok és családterapeuták elemzik a különböző családtípusokat.

Sándor Anna | 2021. december 13. |
M. Ribiczey Nóra (Szerk.) Bátki Anna (Szerk.)
Családhatározó - A sokszínűség pszichológiája
Open Books, 2021, 472 oldal
-

Az online könyvbemutatón (ami utólag visszanézhető ITT) Gundel Takács Gábor kérdezte Dr. Bátki Anna klinikai szakpszichológust, pár- és családterapeutát, Dr. M. Ribiczey Nóra pedagógiai szakpszichológust a Családhatározó című kötet szerkesztőit, valamint Dr. Gombás Judit gyógypedagógust, aki kötet egyik szerzője is volt, és érintettként a fogyatékossággal élők családjairól írt. A beszélgetés vendége volt még, Dr. Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, és Pál Márton emberi jogi aktivista, a #acsaládazcsalád mozgalom társalapítója is.

A kötetben 18, családokkal foglalkozó szakember válaszolja meg tudományos és gyakorlati oldalról is, mi a család, milyen családtípusok vannak. Dr. Bátki Anna és Dr. M. Ribiczey Nóra nemcsak szerzői és szerkesztői a kötetnek, hanem ötletgazdái is.

A Családhatározó ötlete nem egy pillanatban született, inkább egy folyamat eredménye. Bátki és Ribiczey az ELTE-n tartottak fejlődéslélektan és “a szocializáció színterei” kurzusokat, amikor azzal szembesültek, hogy nincs magyarul összefoglaló szakirodalom arról, hogy a hagyományosnak mondott nukleáris családszerkezeten kívül hányféle olyan szocializációs környezet van, ahol gyerekek nevelkedhetnek. Egy másik meghatározó pillanat volt az a tavalyi rádióbeszélgetés, amikor a Meseország mindenkié mesekönyv kapcsán szóba került, hogy 

milyen keveset tud a magyar társadalom arról, hogy hányféle család van - miközben például egy átlag óvodában a gyerekek többsége már nem a hagyományos típusú nukleáris családban él.

A Családhatározó - bár a címéből lehetne erre következtetni - a szerkesztők szerint nem definiálni akarja, hogy mi az a család, hanem azt vizsgálni, hogy milyen családok vannak. A kötet alcíme A sokszínűség pszichológiája, mert azt akarták szemléltetni, hogy nem egyféle család működik, hanem a családok is sokfélék. Sokfélék abból a szempontból, hogy kikből állnak, hogyan keletkeznek, milyen változásokon mennek keresztül. Még így sem tudtak viszont minden családról írni, nem mutatják be például a nagyszülők által vezetett háztartásokat.

Bátki és Ribiczey elmondta, hogy a kötet összeállításakor először azt gondolták végig, miről szóljanak a fejezetek, majd a szerzők kiválasztásakor szempont volt, hogy olyanokat kérjenek fel, akik nemcsak kutatóként ismerik az adott területet, hanem a gyakorlatban is dolgoznak, tehát az elmélet mellett tisztában vannak a mindennapi nehézségekkel, erőforrásokkal, jellegzetességekkel is.

A szerzők a segítő szakmákból érkeztek: pszichológusok, gyógypedagógusok, szociológusok. Közös bennük az is, hogy szakemberként mind azzal szembesültek, hogy dolgozzanak bármilyen típusú családokkal (fogyatékkal élő szülők, pszichiátriai beteg szülők, egyedülállók, elváltak, szivárványcsaládok stb.), a szakmán túl a társadalom keveset tud ezekről. Éppen ezért a Családhatározóval az is cél volt, hogy ne száraz szakirodalom legyen a szakembereknek, hanem ellenkezőleg, lehessen mindenki tankönyve, aki gyerekekkel, családokkal foglalkozik: pedagógusoké, védőnőké, gyerekorvosoké, gyerekjogokkal foglalkozóké vagy bárki érdeklődőé.

Túl a hiányokon

A kötet szerkesztői azt is elmondták, hogy 

túl akarják lépni a deficitszemléletet.

Vagyis szerintük ha egy család más (például a gyerek örökbefogadással érkezett vagy lombikprogrammal született meg), az csupán egy specifikum, de nem patologikus, nem hiányos.

Az egyes fejezetekben kitérnek arra is, hogy mi a társadalmi megítélése az adott családtípusnak, például, hogy a nevelőszülőkhöz máig negatív, pejoratív szemlélet tapad. Ennek kapcsán a beszélgetésben röviden tisztázták az örökbefogadó és a nevelőszülői családok közti különbséget. Azaz, hogy a nevelőszülő átmenetileg neveli az állami gondozásba került gyerekeket. Gundel Takács kérdésére, hogy mit ítél el ezen a társadalom, előkerültek az olyan történeti-irodalmi példák, mint az Árvácska, illetve hogy a nevelőszülők díjazást kapnak.  

Ezzel szemben az örökbefogadás jobban benne van a köztudatban, mégis gyakran szemberülnek ezek a családok is sztereotípiákkal, téves elképzelésekkel. Sok ítélkezés éri például a gyerekükről lemondó szülőket, pedig Bátki szerint ők gyakran nagyon nehéz sorsú emberek, akik pont azzal gondoskodnak a gyerekükről, hogy állami gondozásba adják. De éri kritika az örökbefogadó szülőt is (hogy tudja más gyerekét nevelni) és előítélet a gyerekeket is (“majd kiütköznek a gének”).

-

Látássérült anyával az élet

A beszélgetésbe itt érkezett meg Dr. Gombás Judit gyógypedagógus, aki látássérült anya, a fia kilencéves lesz. Ő a szerzőtársával közösen írta azt a fejezetet, ami fogyatékkal élőkről szól. Gombás szerint azok a családok is nagyon változatosak, ahol a szülő fogyatékkal él - például az sem mindegy, hogy a fogyatékosság veleszületett vagy szerzett-e. 

Gundel Takács megjegyezte, hogy eleve van egy távolságtartás a társadalomban a  fogyatékkal élők felé, sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a helyzettel, és ezt csak fokozza, ha a fogyatékkal élők még gyereket is nevelnek. Gombás szerint túl udvarias társadalom vagyunk, az emberek elképzelnek valamit, és nem mernek kérdezni, nehogy megbántsák egymást. Pedig mindenkinek egyszerűbb lenne, ha mernének kérdezni.

Azzal kapcsolatban, hogy a fiát csúfolják-e, hogy látássérültek a szülei, Gombás elmondta, hogy tapasztalatai szerint 

“a felnőttek tanítják meg a gyerekeiket hülyén viselkedni a fogyatékos emberekkel”.

Volt olyan, hogy a kisgyerek odaszaladt hozzá az oviban, hogy mi az a fehér bot nála, akkor ő elmondta. De olyan is történt, hogy hallotta az utcán, hogy egy gyerek kérdezi az anyját ugyanerről, de az anya lepisszegte a gyereket és elhúzta. Gombos szerint ez az utóbbi egyáltalán nem segíti, hogy elfogadjuk: rendben van, hogy valaki más - például fehér bottal jár. 

Ennek kapcsán szóba került az a dilemma, hogy a fogyatékkal élő ember vállaljon-e gyereket. A szakemberek szerint ebben fontos lenne a társadalmi bizalom, amikor a társadalom elhiszi, hogy a fogyatékkal élő ember tud önmagáért és a gyerekért felelősséget vállalni.

-

Kinek kell segíteni, ha a gyerek teljesen más életutat választ, mint a szülei?

Dr. Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta nem szerzője a kötetnek, de a téma szakértőjeként meghívást kapott a beszélgetésbe. Szerinte a családterápiában a definíciók nem segítenek, azt viszont egyetemi oktatóként is látja, hogy minden közösségnek van rá igénye, hogy meghatározza bizonyos fogalmak tartalmait. Most éppen újragondoljuk ezeket, ami szerinte izgalmas párbeszédeket eredményez.

A beszélgetésben itt előkerült, hogy mekkora nyomást gyakorol a társadalom, szomszéd néni, rokonok, ha valaki atipikus, a normának vélt verziótól eltérő családmodellben él.

Ennek kapcsán a szakemberek arról beszéltek, hogy 

míg 25 éve a mozaikcsalád és az egyszülős család számított megítélést tekintve atipikusnak, ma már mindenkinek van olyan ismerőse, aki elvált vagy mozaikcsaládban él.

Most a szivárványcsaládok azok, akiket nehezebben fogadnak el, illetve a fogyatékos szülőt, a pszichiátriai betegséggel élő szülőt vagy a mélyszegénységben élő szülőt, akiket egyszerre állítanak be veszélyeztetettnek és veszélyeztetőnek.

Kozma-Vízkeleti szerint, amikor a gyerek nagyon másképpen él, mint a szülei, akkor mindenki segítségre szorul. A szülő azért, hogy ezt el tudja fogadni, mert a szakember szerint a szülőben ilyenkor megkérdőjeleződik, hogy vajon jó szülő volt-e. A gyereknek a lojalitáskérdésekkel kell szembenéznie, mert belső konfliktust okoz, hogy nem azt valósítja meg, amit útmutatásul kapott. A gyereknek ilyenkor a terápiában abban segítenek, hogy ez egy tudatosan meghozott, felvállalható, értékalapú döntés legyen.

Nem új családformák ezek

A könyvbemutató utolsó vendége Pál Márton emberi jogi aktivista, #acsaládazcsalád alapítója. Ő és a párja három és fél éve fogadták örökbe a kisfiukat, így ők nemcsak szivárványcsalád, hanem örökbefogadó család is, amire tudatosan készültek, például terápiás foglalkozásokon.

Szerinte nem olyan rémisztő ma Magyarországon szivárványcsaládként élni, mint azt sokan gondolják. Ő egy párhuzamos társadalmat lát: a mindennapokban az emberek sokkal elfogadóbbak, barátságosabbak ahhoz képest, mint amit a hírekben vagy a politikusoktól tapasztalunk.

A szerető családok úgy másfélék, hogy közben mégis ugyanolyanok
A szerető családok úgy másfélék, hogy közben mégis ugyanolyanok

Az ország első szivárványcsaládos mesekönyveként definiálja a Micsoda család!-ot a kötetet kiadó alapítvány, ami tárgyszerűen igaz is, a hangsúly közben mégis egészen máshol van.

Tovább olvasok

A Családhatározó is foglalkozik ugyanakkor a kisebbségi stressz jelenségével, amiben ők is élnek, és ami a magyar társadalomban jelen van. A szorongás nála a mindennapokban az erős megfelelési kényszerben ölt testet, például mindig ő az első, aki befizeti az óvodai pénzt, vagy soha nem felejt el semmit, amit az óvodába kell vinni.

Gundel Takács kérdésére, hogy mennyire új jelenség a szivárványcsalád, Bátki elmondta, hogy

mindig is voltak egyszülős családok, mozaikcsaládok, és ugyanígy, valószínűleg mindig is voltak szivárványcsaládok is, csak nem lehetett róla beszélni.

Bátki szerint az egyetlen családmodell, ami elég új, a donoros család, ezt a modern technológia tette lehetővé.

M. Ribiczey hozzátette, hogy a Családhatározó fontos üzenete, hogy nem a család típusa, határozza meg, hogy jó-e benne a gyereknek, hanem a működése. Azaz a struktúra és a funkcionalitás nem egyenlő.

Pál szerint a gyerekek fejlődését ezen túlmenően a társadalom is meghatározza. Az a könyvből kiderül, hogy a kirekesztettséget, ítélkezést a gyerekek - egy ideig - jól kezelik, viszont a szivárványcsaládokban élő gyerekek ma Magyarországon joghátrányban élnek. Mivel a magyar jog csak az egyik szülőt ismeri el, Pál párja nem válthat ki a gyereküknek TAJ-kártyát, nem viheti külföldre, ha Pál meghalna, nem lenne automatikusan a hivatalos gyámja, miközben az első pillanattól fogva együtt nevelik a kisfiút.

A beszélgetés végén szóba került, mennyire tudja szűrni a szülő az ítélkezést, hogy óvja a gyerekét. Kozma-Vízkeleti szerint ebben nagyon számít, hogy van-e támogató közege a szülőknek. Bátki viszont azzal árnyalta, hogy minél nagyobb a gyerek, annál jobban beszűrődik az életébe a társadalom véleménye, és egyre kevesebbet tud szűrni a szülő. Ez nemcsak a szivárványcsaládokkal van így, hanem sokféle kisebbségre igaz ma Magyarországon, hogy pufferként, ütközőként kell védenie a szülőnek a gyerekét a külső ítélkezéstől. “Tehát bírnia kell a saját kisebbségi életét, és még puffereljen is.”

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Nagy

Családi anekdota és fikció mosódik össze Kollár-Klemencz László új könyvében

Öreg Banda címmel jelent meg Kollár-Klemencz László új kötete, amely egy több száz évre visszanyúló családtörténet és középpontjában a zene áll. Az újhartyáni gyökerű zenész-íróval Szegő János beszélgetett temetőből ellopott angyalról, hargitai elvonulásról és Hansról is, aki elbújt a népszerűség elől.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?