Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell című regényével (olvass bele) 2022-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. A szerző Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyves Magazinon. Ez a nyolcadik rész.

(A sorozat többi részét it találod: 1. rész2. rész3. rész4. rész5. rész6. rész, 7. rész)

Bognár Péter | 2023. szeptember 16. |

Mivel az irányításom alatt dolgozó állomány tagjai közül egyedül az ifjabb Bakosnak volt reménye rá, hogy előbb-utóbb érettségi bizonyítványt szerez, nagyon is természetes, hogy kórházba szállításom másnapján őt bíztam meg az egyesület vezetésével, és telefonon keresztül őrá ruháztam át azokat a jogköröket, amelyeket máskülönben én szoktam gyakorolni. Néhányan persze azonnal járatni kezdték a szájukat, és

valóságos mondakört szerkesztettek az alakja köré,

a mesék természete szerint mind hihetetlenebb és hihetetlenebb részletekkel gazdagítva a máskülönben érdektelen és fakó anyagot. Vannak olyanok, akik szerint a fiú vezette állomány a december huszonnegyedikét megelőző napokban többeket is igazoltatni próbált, mások ehhez azt teszik hozzá, hogy boxer meg kutyalánc meg valami botszerűség volt az övükre akasztva, csakhogy mindebből semmi sem igaz. Ha a fiú valóban felfegyverezte volna az állományt, akkor azt huszonharmadikán a rendőrség megtalálta és lefoglalta volna, ezekkel a mendemondákkal a továbbiakban tehát nem foglalkozom.


Az igaztalan vádaskodás egyébként úgy pattant ki, hogy Haraszti úr hangoskodni kezdett, és kihívta a rendőrséget, miután a lánya huszonharmadikán délután vagy estefelé állítólag sírva ment haza, és otthon is magánkívül volt. A rendőrség – egy ismeretlen nevű hadnagy meg valami zászlóslány – persze azonnal fontoskodni kezdett, és a zászlóslány bezárkózott Harasztinéval meg a lányával, és hosszan faggatta Harasztiék tizenegynéhány éves csemetéjét, hogy mi történt, aminek során a Haraszti-lány először semmit se mondott, hanem csak zokogott, majd pedig össze-vissza beszélt. A kusza és egymásnak ellentmondó információkból a zászlóslány aztán valami olyasféle történetet tákolt és rakott össze, hogy a fiú magával csalta a Haraszti-csemetét, és azzal az ürüggyel, hogy megvan a szamojéd, beültette a Suzukiba, és kivitte az illegális lerakóhoz.

Hogy ott mi történt vagy mi nem történt, az megint csak rejtély,

a lány ugyanis, akármit akartak is a szájába adni, egyre csak a fejét rázta. A fiú őszerinte semmit se csinált, olyannyira nem, hogy először még csak rá se nézett, hanem leparkolta az autót a lerakónál, és hátradőlt a Suzuki kormánya mögött, és a szemüvegét tisztogatta, és csak beszélt és beszél és beszélt, mert hiszen miért ne beszélt volna, ha egyszer hálás hallgatóságra talált, és ha egyszer szabad országban élünk, amelyben mindenkinek jogában áll kifejtenie a véleményét?


A Haraszti-csemete szerint a fiú egyébként csupa értelmetlen dolgot hordott össze, és a jog természetéről hadovált meg a világ dolgairól általában. Mert mi a jog, tette fel a kérdést állítólag, és ugyan ki írja a törvényeket? Ugyan kicsoda, ha egyszer az erőszak csak erőszakkal fékezhető meg, mert az embereket csak a félelem képes kordában tartani, mert az ember semminek se hisz ezen a világon, se annak, amit felfog az eszével, se annak, amit a szívével érez, hanem csakis az erőszaknak, mert az erőszakon túl semmi sincs, hanem csak szavak vannak, szavak, amelyeket megint az önkény tölt meg tartalommal és jelentéssel. Így beszélt és így okoskodott állítólag a fiú vagy valahogy ilyesformán, és aztán folytatta, és a Haraszti-csemete megkérdezte tőle, hogy hol van a kutyája, de ő nem válaszolt.


Mert hol van, mondta. Ugyan hol található olyan, hogy emberi méltóság, a világ mely szegletében, és ugyan hol az élethez vagy a tulajdonhoz való jog, hiszen ezek a szavak csak azért jelentenek bármit is, mert fegyver csillog mögöttük, rendőrjelvények és katonai századok (és polgárőr egyesületek ezrei – tehetjük hozzá), hogy rákényszerítsék az emberekre ezen szavak értelmét, és azt, amit jelentenek, az emberi lélek mélyén ugyanis ott szunnyad a pusztítás vágya, és ez a vágy csak erőszakkal fékezhető meg, hogy béke legyen, és ahhoz, hogy a béke fennmaradjon, ahhoz megint csak erőszakra van szükség, mert az erőszak, ha nem is maga az igazság, de természetéből fakadólag közelebb áll az igazsághoz, mint a béke, mert az igazság, a tiszta igazság az nem a béke és nem az élet (mert az élet véletlen és szerencse dolga ezen a földön), hanem az igazság, a teljes igazság, ami minden más igazságot, így a béke, az élet, de még az erőszak igazságát is magában foglalja, az a halál.


A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban,

mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.

A rendőrség munkatársai mindenesetre csak mosolyogtak a sok sületlenség hallatán, és már épp menni készültek, amikor a kislány belátta, hogy üres szavakkal nem sokra megy, és stratégiát változtatott. Hogy a jelenet pontosan hogyan játszódott le, atekintetben a képzeletünkre vagyunk utalva, tény mindenesetre, hogy a Haraszti-lányka végül mégiscsak megvádolta a fiút, a fiút, aki egy idő után állítólag abbahagyta a beszédet, és amikor abbahagyta, akkor elővette a telefonját, és a telefonján képeket mutatott a Haraszti-csemetének ott az autóban, képeket és videókat, szörnyű és undorító felvételeket, és aztán lapozott, és újabb fotókat tartott a szeme elé, még rettenetesebbeket, és ahogy még továbblapozott, egyszer csak ott volt a kutya a fiú telefonjának képernyőjén, a szamojéd, amely még az ősszel tűnt el, és a videón az a hófehér eszkimó kutya állítólag egyenesen a Haraszti-lány szemébe nézett, és a farkát csóválta egészen addig, amíg a lány sírni nem kezdett, és ki nem ugrott az autóból, mert egyszerre biztos volt benne, hogy valami szörnyűség történt, és a következő felvételen valami minden addiginál borzalmasabb dolog vár rá, miután pedig azt megnézte, azután a fiú meg fogja ölni.


A fiú persze nemigen értette a hadnagy kérdéseit, és fogalma se volt róla, hogy megrémítette a Haraszti-lányt. Ő mindaddig, amíg a hadnagy le nem ültette a bázison, és ki nem kérdezte, mindaddig abban a hitben élt, hogy éppen a Haraszti-lány volt az, aki megkérte rá, hogy vigye ki a lerakóhoz, mert

előző éjszaka álmot látott,

és álmában arrafelé kószált a kutyája. Mozgó figyelő-jelző szolgálaton volt épp, így először nemigen akart foglalkozni a dologgal, de aztán megsajnálta a lányt, és vett egy nagy levegőt, és visszament érte, és félretette egyéb elfoglaltságait, és nem sajnálta rá az időt, hanem kivitte a lerakóhoz, és aztán fényképeket keresett és mutatott neki, fényképeket és videókat, hogy könnyebben felismerjék a kutyát, ha felbukkanna. Így telt az idő, és ők beszélgettek, és először jól megértették egymást, csakhogy aztán a Haraszti-lány fészkelődni és nevetgélni kezdett, hogy a barátnői kigúnyolják majd, ha elterjed a híre, hogy a fiúval töltötte a délután, így hát taszított egyet az ifjabb Bakoson, és elfutott, és ilyen módon megalázta és megsértette a fiút.


Hogy mármost a fiú telefonja nem került elő, és ilyen módon a rendőrség munkatársai végül se tudták ellenőrizni, hogy milyen képeket vagy milyen videókat mutatott a fiú a Haraszti-csemetének, abban nincs semmi furcsa, ha egyszer maga a fiú se mondott mást, mint hogy a telefonnak nyoma veszett, és ha egyszer a lány maga is elismerte, hogy bántalmazta és lökdöste a szolgálatban lévő polgárőrt, a telefon ugyanis akkor csúszhatott ki a fiú zsebéből. Mikor a fiú észlelte, hogy nincs meg a készülék, persze azonnal visszament a helyszínre, csakhogy hiába járta be a saras és pocsolyás jellegű területet, sehogy se sikerült a telefon nyomára akadnia, ahogyan a hadnagynak se, akárhogy erőlködött is. A vallomás felvétele után az ismeretlen nevű hadnagy ugyanis megkötötte magát, és kinyittatta a fiúval a Suzukit, és aztán nekiállt, és a saját kezével szerelte ki az üléseket, hogy nem azok alá csúszott-e be a készülék, mikor pedig a kibelezett autóban se találták meg a telefont, akkor beültette maga mellé a fiút, és kivitte a helyszínre. A fiú készségesen meg is mutatta, hogy hol parkoltak le, és hol támadt rá a lány, csakhogy egy idő után a hadnagynak is be kellett látnia, hogy a fiú igazat mond, és a telefont valóban elnyelte úgymond a föld, mert hiszen együtt se akadtak a készülék nyomára, ahogyan a néhány óra múlva kisbusszal kiérkező kutyás rendőrök se, holott ezek fémdetektorokat is bevetettek, és azon a szakaszon még a patak medrét is átvizsgálták.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bognár Péter: Szenteste az idegosztályon

Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell című regényével (olvass bele) 2022-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. A szerző Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyves Magazinon. Ez a hetedik rész.

...
Nagy

Bognár Péter: Bognár úr nőkről alkotott elképzelései

"A férfi, egy bizonyos Bognár úr, különös és minden szempontból szokatlan életvitelt folytat. Dolgozni nemigen jár el, de nyáron is sötétben kel, és aztán csak lógatja úgymond a lábát, és a világ dolgain elmélkedik, mivel írónak és drámaköltőnek és versfaragónak hiszi magát." Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyves Magazinon. Ez a hatodik rész.

...
Nagy

Bognár Péter: A kapucnis férfi

„Két vagy talán három nap is eltelt azóta, hogy a rendőr kislány nekiindult a maga rajzolta térképpel a patak partjának, mert biztos volt benne, hogy az elkövető a kukoricán át csalja ki a faluból az áldozatokat.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyves Magazinon. Ez az ötödik rész.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

...
Hírek

Meghalt Szirtes András

...
Hírek

Egy vesszőhiba miatt ugorhat a Líra 12 milliós büntetése

...
Hírek

Murakami idén is az irodalmi Nobel legnagyobb esélyese a fogadóirodáknál

...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

...
Hírek

Elhunyt a Dumbledore professzort alakító Sir Michael Gambon