2022 legjobb könyvei: 50-41.

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listázni a kedvenc olvasmányainkat. Az idei év már-már olyan volt, mint a koronavírust megelőző időszak, beindultak az irodalmi fesztiválok, élőben találkozhattunk a szerzőkkel, és rengeteg könyv jelent meg. 2022-ben sokkal többet foglalkoztunk tényirodalmi könyvekkel, ezért úgy döntöttünk, az előző évektől eltérően a számunkra legmeghatározóbb non-fiction köteteket külön listába szedjük. Szépirodalmi listánkra idén is sajnos csak ötven könyv került fel, a helyek száma véges, mindig akadnak nagy hiányzók, és mint minden lista, igazságtalan. A lista szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk. Így olvastunk mi 2022-ben.

Könyves Magazin | 2022. december 05. |

50. Frida Kahlo: Napló 

Frida Kahlo 
Napló
Ford.: Szabó T. Anna, POKET, 2022
Frida Kahlo: Napló könyv

Az idei év egyik szenzációja volt, hogy végre megjelent magyarul Frida Kahlo teljes naplója, Szabó T. Anna fordításában. A gazdagon illusztrált, különböző színű tintával írt naplót Kahlo az élete utolsó tíz évében vezette. A feljegyzésekben szó esik férjéről, Diego Riveráról, előkerül a gyerekkora, a politikai elképzelései, az álmai és az operációk is, amelyeken át kellett esnie. A könyvet a Poket jelentette meg fakszimile kiadásban, így nemcsak a töredékes, költői szöveget, de a mexikói festőművész rajzait, firkáit, írását is láthatjuk benne. A napló pedig pont olyan, mint Kahlo híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű, és minden bizonnyal azoknak is tartogat meglepetéseket, akik egyébként ismerik a művész életét és művészetét. 

Szabó T. Anna ezt mesélte interjúnkban a naplóról:

„A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai (főleg a végletes szerelmében tűnik kiszolgáltatottnak), de tanulságos, hogy még itt is, amikor csak önmagának tartozik elszámolással, mennyire kézben tartja az életét, még csapongásában is fegyelmezett. Engem nagyon megragadott az a gyöngédség, ami a világhoz való költői viszonyából sugárzik, ahogy a szavakkal bánik, az egészen kivételes, szinte szinesztéziás élmény, a hangzással ugyanúgy játszik, mint a képein a színekkel.”

49. Szöllősi Mátyás: Szabad

Szöllősi Mátyás
Szabad
Helikon, 2022, 179 oldal
-

Az elmúlt évek prózakötetei után ezúttal verseskötettel jelentkezett 2017 Margó-díjasa: a Szabad az elmúlt tizenöt év terméséből válogat, valamint új verseket is tartalmaz, nagy témái pedig az elindulás, az emlékezés, a természet fensége, a vágyott nyugalom. Mindegyik fókuszában valahol a szabadság található (annak minden végtelenségével és magányosságával együtt), meg persze azok akadályai, úgymint a test és a lélek felesleges erőfeszítései, a fullasztó kiúttalanság, az előre elrendelt végzet, az ösztönök szabta szűk, járhatatlan ösvények. Kritikánkban a következőt írtuk:

"De hol van akkor a kötet címében jelölt szabadság? Ki az, aki szabad? Lehetséges, hogy éppen az, aki látja mindezt, és bár változtatni nem tud rajta, felméri és rögzíti, épp úgy, ahogyan Sziszüphosz is a visszahulló kő után bámul a kötet utolsó sorában: „És csak nézem, ahogy visszahull.” Lehet, hogy a szabadság éppen ebben a nézésben rejlik, a tárgyilagos megfigyelésben, a világ történéseinek, az emberi lét megváltozhatatlan törvényeinek tudomásulvételében."

48. Bendl Vera: Majdnem negyven

Bendl Vera
Majdnem negyven
Kalligram, 2022, 189 oldal
-

Lehet az ember egyedül, ha sikeres, és elnézzük egy nőnek, hogy megrekedt a karrierje, hogyha családja van. De mi van azokkal, akik egyiket sem mondhatják el magukról? Sem a teljes családot, csak egy csonkát, sem kiemelkedő karriert, csak valami munkát, amiből úgy-ahogy megélnek. A semmiben lebegnek és néha olyan kétségbeesetten keresik a kapaszkodókat, hogy a “sikeres”, “normális” emberek szűrőjén keresztül nézve értelmezhetetlen kapcsolatokba bonyolódnak bele, mint amilyen - például - egy szeretői viszony. A korábban gyerekkönyvszerzőként ismert Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. 

Bendl Vera több sikeres gyerekkötet és A másik férfi című (felnőtt) novelláskötete után olyan regényt írt, aminek témaválasztása üdvözlendő, hiszen az egyedülálló anyák - emancipáció ide, válások száma oda - az egyik legláthatatlanabb és legmagányosabb rétege a társadalomnak. De nem csak nekik szól, hiszen mindannyian azonosulhatunk a szélmalomharccal, ami minden energiánkat felemészti - annyira, hogy egyértelműen rossz ötletek is jónak tűnnek pusztán azért, mert azok legalább valamilyenek, valamilyen érzést mégis kiváltanak. A Majdnem negyven szövege pedig magával ragadó, néha kicsit túl direkt, néha szürreális, néha kétségbeejtő, pont, mint egy majdnem 40 éves egyedülálló anya élete - írtuk recenziónkban

47. Szergej Geraszimov: Harkivi napló

SZERGEJ GERASZIMOV
Harkivi napló
Fordította: Bartók Imre, Helikon Kiadó, 2022, 270 oldal
-

Szergej Geraszimov ukrán írót szülővárosában, az akkori orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a Putyin által elrendelt háború - ő pedig azonnal írni kezdett. Ahogy a Nyugati tér blognak nyilatkozta: nem a trauma volt az oka annak, hogy belefogott a naplóba, hanem „a szorongás, ami a nagyfokú meglepetéssel és hitetlenséggel keveredett, mert errefelé senki nem gondolta, hogy ez megtörténhet”.

“A könyv nem akar más lenni, mint amit a cím sugall, leírása annak, ahogy a saját és környezeted élete egyik napról a másikra radikálisan megváltozik: a pusztítás, a halál története, amelyben az elbeszélő is alárendelt, tehetetlen áldozattá válik” - írtuk recenziónkban. Geraszimov a háború első két hónapjának történetét örökíti meg egy átlagos társasház egyik lakásából. A könyv pedig többszörösen megragadja a történelmi pillanatot, amiben élünk. Nem egyszerűen közvetlen háborús beszámoló, hanem a közösségi média korára jellemző, állandó jelen idejű, E/1 nézőpontjával átalakítja azt is, mennyit és hogyan láthat meg a háborúból az, aki nem direkt elszenvedője - mondjuk az olvasó.

Amikor ez a cikk megjelenik, Herszont ugyan felszabadították az ukránok, de a lakosság evakuálását szervezik, mert az oroszok bombázzák a várost és a folyó túlpartját is ellenőrzés alatt tartják. Herszon jelen ideje nem ért véget.

46. Fehér Boldizsár: Nem nagy ügy 

FEHÉR BOLDIZSÁR
Nem nagy ügy
Magvető, 2022, 130 oldal
- 

A Margó-díj 2020-as elnyerése után Fehér Boldizsár tárcasorozatot indított a Könyves Magazinon Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat? címmel. Ebben a sorozatában már megjelent jópár novella, amelyek az idei elbeszéléskötetébe is bekerültek.  A bemondásra, túlzó állításokra vagy clickbait címadásokra épülő világunkban hiperneutrálisnak számít a kötet címe, a Nem nagy ügy, de az első kötet utáni olvasói várakozásokat akarta csökkenteni. A Vak majom után sok kis történeten keresztül mehetünk mélyebbre a Fehér-univerzumban, ami ironikus, cinikus, kifordított világot, mégis szeretettel teli, és amelyben a társadalmi kapcsolatok olyanok, mintha az amerikai pszichiáter, Eric Berne Emberi játszmák című, méltán fontos és kikerülhetetlen könyvének őszinte verziója lenne. “Fehér Boldizsár viccesen és okosan, mégis érdekes kérdéseket felvetve mesél történeteket különböző emberekről és kapcsolataikról, helyzetekről és megoldásokról, miközben felvállalja, hogy ebből a könyvből az olvasó ugyanúgy nem tanul semmit, ahogy a novellák főhősei saját eseteikből, mert nem mindig a tanulás vagy az okulás a cél, hanem a szembenézés, hogy lássuk magunkat bénának, esetlennek, átlagosnak” - írtuk a kritikánkban, és most sem gondoljuk máshogy. 

45. Kun Árpád: Takarító férfi

Kun Árpád
Takarító férfi
Magvető, 2022, 304 oldal
-

Mitikus elemekkel gazdagított, zavarba ejtő önéletrajziság és a jólétben is megélt kiszolgáltatottság jellemzik Kun Árpád regényét, amely annak ellenére reflektál a férfi-női szerepekre, hogy az egyáltalán nem célja, és úgy kreál mitologikus hősöket, hogy közben a hétköznapok banalitásáról beszél - írtuk a Takarító férfiról recenziónkban. A könyv felütése egy baleset - “a kanyarban az életem végére értem” -, amiből a főhős nem a hétköznapok sokszor részletesen kifejtett banalitásába, hanem

egyfajta önmitológiába menekül:

magát is mitikus és örökösen gondoskodó Apaként írja le, aki a szendvicskészítés időtlen és folyamatosan ismétlődő szertartásos tevékenységében ölt testet, de felépít egy másik mitikus - vallásalapító - karaktert is, egy Justin nevű haiti bevándorlót, és kettejük szemérmes, mégis erős érzelmi köteléket mutató barátsága lesz a könyv vezérfonala. A két férfi főszereplő egymást tükröző viszonya miatt igazán érdekes a kötet, emiatt és a plasztikus szimbolikával felépített önmitológia miatt gondolhatja az olvasó, hogy valójában mégsem csupán Kun Árpád hétköznapjainak egyszerű megfigyelője, hanem a valóságot használja a szerző arra, hogy elmeséljen egy történetet barátságról, gondoskodásról, hitvesztésről, kiszolgáltatottságról, a hétköznapok banalitásáról és hegyomlásként bármikor és kiszámíthatatlanul a nyakunkba szakadó drámáról.

Itt bele is olvashatsz a regénybe, a szerzővel készült korábbi interjúkat pedig itt találod.

44. Peer Krisztián: Bizony

Peer Krisztián
Bizony
Jelenkor, 2022, 73 oldal
Peer Krisztián: Bizony könyv

A 42 című kötet megjelenéséig nem is néztünk azzal szembe, hogy mennyire hiányoznak Peer Krisztián versei. A 2017-es kötet után két évvel érkezett a Nem a sajátod, és idén megjelent a Bizony, ami tele van erős versekkel, szomorú belátásokkal és sok-sok elviselhetetlen alkotói kérdéssel. Peer amikor verset kezdett írni “az volt a közmegegyezés, / hogy a szerző halott”, és saját élettörténetén keresztül odáig jutott, hogy igenis fontos költészeti játék az, ahogy a szerzői én különböző szűrökön keresztül, de visszaérkezik a versekbe. Írás, alkohol, gyógyszerek, álmatlanság, kapcsolatok és a kert ügyei mellett egyszer csak ott találja magát az olvasó a legalapvetőbb kérdésnél, hogy mégis mi a helyzet a verssel, a művel vagy úgy a költészettel egyáltalán. “Ha költő vagy, az már egy fél vers önmagában, / a többi meg jön magától, mert jönnie kell” - írja a Más tolla című versében, mert Peer mindent kitesz az asztalra, mert ha ő mondja, az költészet. Sokszor erős a hang, néha dühös, csalódott, magányos, mert Peer őrülten ragaszkodik a saját és versei sebezhetőségéhez. Az egyik versben azt írja, hogy “Legyen az eltűnésem az ébresztő pofon. /Ilyen vagyok, ismersz, / minél közelebb állsz hozzám, / annál durvábbnak kell lennem veled viccből. / Emlékeztetni rá, hogy miért szeretsz.” A Bizony című verseskötet újra arra emlékezteti az olvasót, hogy minden kendőzetlensége, provokációja és durvasága ellenére miért lehet szeretni Peer költészetét.

43. Czakó Zsófia: Szívhang

CZAKÓ ZSÓFIA
Szívhang
Scolar, 2022, 172 oldal
Czakó Zsófia: Szívhang könyv

“A Szívhang egy nő lendületes sodrású, őszinte belső monológja a gyászról, a kiszolgáltatottságról, a kontroll elvesztéséről, majd ennek visszaszerzési lehetőségeiről, illetve lehetetlenségeiről - mindezt egy olyan élethelyzetben, amikor az intézményi rendszer, a trauma és a mindent jobban tudó ismerősök is alárendelt pozícióba taszítják őt” - írtuk kritikánkban Czakó Zsófia könyvéről, aminek tervével 2021-ben a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj egyik első nyertese volt.

Mint az Czakó számára kiderült, a vetélés sokkal gyakoribb, mint hisszük (4-ből 1 az arány), és a szerző ismeretségi körében is többen átélték, a regénye előtt mégsem került köztük szóba. “Kinek beszélnénk erről?” - tette fel a kérdést a kötet bemutatóján a nyári MargónAz erősen önéletrajzi ihletésű kötet olyan kérdésekkel foglalkozik, mint hogy hogyan mondható el, mit jelent átélni a vetélést. Mit jelent egy gyerek elvesztése annak, aki várta, és annak, aki nem? Kiállják-e a valóság próbáját a sztereotípiáink anyaságról, társadalmi hátterekről, testi és lelki folyamatok egymásba gubancolódásáról akkor, amikor egy nőnek be kell feküdnie a nőgyógyászati patológiára? A könyvbe itt tudsz beleolvasni.

42. Háy János: Völgyhíd

Háy János 
Völgyhíd
Európa, 2022, 184 oldal
Háy János: Völgyhíd könyv

2000-ben jelent meg a Völgyhíd című elbeszélés a Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek című kötetben. Ez a kötet ennyi év távlatából fordulópontot jelentett Háy János prózaírói útján: a Dzsigerdilen és a Xanadu is történelmi regények voltak, az említett elbeszéléskötet viszont új hangokat és kérdéseket nyitott meg, aminek eredményeit már láthatjuk. 2022 őszén jelent meg Völgyhíd című regény, aminek középiskolai szereplői szeretnek, csalódnak, keresik a jövőképet és próbálják megérteni, mit nyernek, és főleg mit veszítenek a felnőtté válással. A veszprémi Szent István völgyhíd az öngyilkosság egyik szimbólumává vált, tíz éve emiatt be kellett kamerázni. A történet nem véletlenül nem hagyta nyugodni az írót, aki az elbeszélés után még színdarabot is írt belőle: dühös elbeszélése a fiatalságról és a lehetőségekről ugyanúgy szól, mint a  felnőtté válás megalkuvásairól, árulásairól. Péter, Zsófi és Deda egymást is alakító karakterei azt a kamasz generációt jelenítik meg, amelytől a felnőttek elvettek mindent, pontosan ugyanúgy, ahogy ez a klíma- vagy diáktüntetéseken is látszódik.  

41. Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete

ELIF SHAFAK
Az eltűnt fák szigete
Ford.: Csáki-Sípos Kata, Nagy Marietta, Európa, 2022, 433 oldal
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete

Hordozhatjuk-e magunkban a családi múltat akkor is, ha nem tudunk róla semmit? – ez a központi kérdése Elif Shafak regényének, amely a transzgenerációs traumák problémáját a fák történetein keresztül magyarázza el nekünk. Az Eltűnt fák szigete számos jelenleg is fontos és aktuális témát sűrít magába, megjelenik benne többek közt a háború, a társadalmi megosztottság, a klímaválság és a kivándorlás problematikája is, a történet fókuszában azonban mindvégig a múlt feltárásának és feldolgozásának elkerülhetetlensége áll. A regény Ciprus történelmének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. A szigetet 1974-ben szállták meg a törökök, a hadsereg több tízezer embert űzött el az otthonából, sokakat pedig megöltek, megkínoztak, megerőszakoltak. Ciprus ezt követően kettészakadt, azóta is az úgynevezett Zöld vonal választja el a sziget lakóit. Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben.

Kritikánkban ezt írtuk a könyvről:

Az eltűnt fák szigete más kontextusba helyezi az ember szerepét a Földön, és megmutatja, hogyan működik az ökoszisztéma önvédelmi mechanizmusa, hogy milyen hálózatot alkotnak és mennyi tudás van a minket körülvevő növényzetben, és hogy milyen szerepe van az emlékezetnek az élet fejlődésében. Közben pedig a regény a sajátos szerkezetével és elbeszélési technikájával arra is rávilágít, hogy a valóság sohasem fekete-fehér, nem demarkációs vonalak választják el az igazat a hamistól, hanem az igazság egy rizóma, nézőpontok sokféleségéből áll össze, amelyek – akárcsak a növények gyökérzete a föld alatt – összetett módon kapcsolódnak egymáshoz.”

Olvass bele ITT

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

...
Nagy

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

...
Nagy

Czakó Zsófia: Nem tagadom, hogy én vagyok a történetek középpontjában

Szombat este mutatták be a Margón Czakó Zsófia Szívhang című kötetét, szóba került állami és magánegészségügy, a kórteremben kialakuló közösségérzés, kiszolgáltatottság és gyermekiség, illetve a nem elnyomó társ helye az irodalomban.

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Gaston egy kis unikornis, aki megtanítja kezelni az érzelmeket
...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot