Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történelmének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. A szigetet 1974-ben szállták meg a törökök, a hadsereg több tízezer embert űzött el az otthonából, sokakat pedig megöltek, megkínoztak, megerőszakoltak. Ciprus ezt követően kettészakadt, azóta is az úgynevezett Zöld vonal választja el a sziget lakóit. Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is. Az eltűnt fák szigete a hét könyve.

Nyitókép: Wikidata/ Zeynel Abidin - Dogan Kitap

Forgách Kinga | 2022. augusztus 08. |
ELIF SHAFAK
Az eltűnt fák szigete
Ford.: Csáki-Sípos Kata, Nagy Marietta, Európa, 2022, 433 oldal
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete

Hordozhatjuk-e magunkban a családi múltat akkor is, ha nem tudunk róla semmit?

 – ez a központi kérdése Elif Shafak új regényének, amely a transzgenerációs traumák problémáját a fák történetein keresztül magyarázza el nekünk. Az Eltűnt fák szigete számos jelenleg is fontos és aktuális témát sűrít magába, megjelenik benne többek közt a háború, a társadalmi megosztottság, a klímaválság és a kivándorlás problematikája is, a történet fókuszában azonban mindvégig a múlt feltárásának és feldolgozásának elkerülhetetlensége áll.

A fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszélnek arról, miért menekültek el a hazájukból

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

Tovább olvasok

„A fák ideje olyan, mint a történetek ideje – és akárcsak egy történet, egy fa sem tökéletesen egyenes vonalakban, hibátlan ívekben vagy pontos szögekben nő, hanem fantasztikus alakokba hajlik és csavarodik és ágazik el, a csoda ágait és az új gondolat íveit hajtja ki.” Elif Shafak regénye maga is úgy épül fel, mint egy fa, a történet folyamatosan csavarodik, tekeredik és elágazik, a fókusz pedig állandóan változik, hol a gyökereken, hol a törzsön, hol az ágakon van, hol pedig az egész ökoszisztémát vizsgáljuk a maga egészében. A könyv elbeszélője maga is egy fa, egészen pontosan egy fügefa. Egy szigetről mesél nekünk, amely a Földközi-tenger legtávolabbi szegletében helyezkedik el, három kontinens – Európa, Afrika és Ázsia – metszéspontjában. Ez a sziget Ciprus, amelyet nemcsak szimbolikusan, de valóságosan is két részre vágtak, egy északira és egy délire, és ahol magát a fővárost is egy demarkációs vonal osztja meg. „Ez Európa utolsó kettéosztott városa. A szülővárosom.”

A regény cselekménye két szálon játszódik, az egyik a 2010-es évek Angliájában, a másik a 70-es évek Ciprusán. A két szálat egy szerelem és egy veszteség története fűzi össze. A múltbeli szál a sziget történetének egyik legvéresebb és legborzalmasabb időszakához kötődik. A megosztott, ellenségeskedő társadalomban a török Defne és a görög Kosztasz titokban egymásba szeretnek. Mivel bujkálniuk kell a családjaik és ismerőseik elől, egy Boldog Füge nevű étteremben találkozgatnak, amelynek közepén egy gyönyörű fügefa áll, és amelynek tulajdonosai, Yusuf és Yorgosz szintén annak ellenére találtak egymásra, hogy az egyikük török, a másikuk pedig görög. A varázslatos hangulatú taverna egy valódi oázis az erőszakkal, előítéletekkel és gyűlölködéssel terhes városban. Egy nap azonban a feszültség kirobban, a törökök megszállják a szigetet és tragikus háború kezdődik, amelyben mind a törökök, mind pedig a görögök rengeteg veszteséget szenvednek el. És ahogyan a sziget kettészakad, úgy a szerelmesek is elszakadnak, hogy aztán sok évvel később, már felnőttként találjanak újra egymásra. Éppen akkor, amikor Cipruson megkezdődik a múlt feltárása és feldolgozása.

A történet másik szála már közelebb van a jelenünkhöz. Ennek a főszereplője Defne és Kosztasz lánya, a tizenhat éves Ada, aki már Angliában született és nőtt fel. Ada, akinek a neve szigetet jelent, mély gyászban van, elveszítette édesanyját. És miközben magányos szigetként próbálja túlélni a mindennapokat az iskolában, a téli szünet előtti utolsó órán váratlanul és kontrollálhatatlanul kitör belőle egy hosszú üvöltés, ami miatt aztán nemcsak az osztálytársai kezdik piszkálni, de ami videóformában az interneten is terjedni kezd. Az üvöltés és egy váratlan rokonlátogatás hatására 

Adát egyre inkább érdekelni kezdi a családi múlt, a szülei és Ciprus története, mert úgy érzi, érez valami olyan fájdalmat magában, amiről nem is tudja, pontosan micsoda.

„A múltban sokszor gyanította, hogy olyan szomorúságot hordoz magában, ami nem teljesen az övé. A természettudomány-órán tanulták, hogy mindenki örökölt egy kromoszómát az anyjától és egyet az apjától – hosszú DNS-láncokat több ezer génnel, amelyeket neuronok milliárdjai építenek fel trillióféleképpen kapcsolódva egymáshoz. (…) De ez sem adott választ arra az égető kérdésre, hogy egy olyan mérhetetlen dolgot, mint a bánat, szintén lehetséges-e örökölni?”

Ada és szülei történetét a fügefa narrátor kapcsolja össze. Kosztasz, aki a növények szakértője, a valaha olyan nyüzsgő és élettel teli Boldog Füge tavernából magával visz egy ágat, amikor Defnével kiköltöznek Angliába. Gyökerezteti, majd elülteti az új otthonukban, ahol aztán tovább él és virágzik a fa, még ha nem is őshonos abban a tájban. A fügefa történetén keresztül Elif Shafak a kivándorlás témájáról is mesél ebben a könyvben, feltéve azokat a kérdéseket, hogy vajon lehet-e máshol is gyökeret verni, mint ahol az ember szülőföldje van, hogy megmarad-e örökké a hiányérzet a kivándorlókban és az utódaikban, illetve, hogy milyen szakadék alakul ki azok között, akik a bajban is otthon maradnak és azok közt, akik elmenekülnek. „Mert meghaltam, mármint meghalt az a fa, ami Cipruson voltam. De a levágott ág, ami szintén én vagyok, túlélte. (…)  És ebből a klónból hajtottam ki új otthonomban, Londonban. Az ágaim elhelyezkedése nem pontosan ugyanaz volt, de minden más részletben hasonlóak voltunk, a ciprusi valóm, és az az önmagam, akivé Angliában váltam. Az egyetlen különbség az, hogy többé már nem voltam boldog.”

Elif Shafak – ahogyan azt tőle megszokhattuk – ezúttal is sok-sok szimbólummal és érzékenységgel mesél az emberi kapcsolatok mélységeiről, a társadalomban rejlő ellenségeskedésről és együttérzésről, a generációk közötti különbségekről és a természet bölcsességéről.

Az eltűnt fák szigete más kontextusba helyezi az ember szerepét a Földön,

és megmutatja, hogyan működik az ökoszisztéma önvédelmi mechanizmusa, hogy milyen hálózatot alkotnak és mennyi tudás van a minket körülvevő növényzetben, és hogy milyen szerepe van az emlékezetnek az élet fejlődésében. Közben pedig a regény a sajátos szerkezetével és elbeszélési technikájával arra is rávilágít, hogy a valóság sohasem fekete-fehér, nem demarkációs vonalak választják el az igazat a hamistól, hanem az igazság egy rizóma, nézőpontok sokféleségéből áll össze, amelyek – akárcsak a növények gyökérzete a föld alatt – összetett módon kapcsolódnak egymáshoz. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A török Elif Shafak is vállalta, hogy könyvét csak 100 év múlva olvassák el

...
Beleolvasó

A fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszélnek arról, miért menekültek el a hazájukból

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

...
Kritika

Egy prostituált halálának pillanata mindent elmond a nők helyzetéről

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Hírek
...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

...
Szórakozás

Szvetlana Alekszijevics, Patti Smith, Erlend Loe, Nádas Péter Budapestje [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Zöld

Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás veszélye fenyegeti

...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Dániel András íróasztala

Dániel András gyerekként örökké rajzolt - és felnőttként sem hagyott fel ezzel a jó szokásával. Neki köszönhetjük a kuflikat, Kicsibácsit és Kicsinénit (meg az Imikémet), de mesélt már nyúlformájú kutyáról, ágy alatti kalandokról, legutóbb pedig három pecásról. Most megmutatja az íróasztalát, amely tele van izgalmas, szokatlan és kreatív tárgyakkal.

Olvass!
...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!