Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történelmének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. A szigetet 1974-ben szállták meg a törökök, a hadsereg több tízezer embert űzött el az otthonából, sokakat pedig megöltek, megkínoztak, megerőszakoltak. Ciprus ezt követően kettészakadt, azóta is az úgynevezett Zöld vonal választja el a sziget lakóit. Elif Shafak regényében egy török és egy görög fiatal szeret egymásba ebben a megosztó és tragikus történelmi időben, a múlt terheit azonban később nemcsak nekik kell cipelniük, hanem a gyereküknek is. Az eltűnt fák szigete a hét könyve.

Nyitókép: Wikidata/ Zeynel Abidin - Dogan Kitap

Forgách Kinga | 2022. augusztus 08. |
ELIF SHAFAK
Az eltűnt fák szigete
Ford.: Csáki-Sípos Kata, Nagy Marietta, Európa, 2022, 433 oldal
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete

Hordozhatjuk-e magunkban a családi múltat akkor is, ha nem tudunk róla semmit?

 – ez a központi kérdése Elif Shafak új regényének, amely a transzgenerációs traumák problémáját a fák történetein keresztül magyarázza el nekünk. Az Eltűnt fák szigete számos jelenleg is fontos és aktuális témát sűrít magába, megjelenik benne többek közt a háború, a társadalmi megosztottság, a klímaválság és a kivándorlás problematikája is, a történet fókuszában azonban mindvégig a múlt feltárásának és feldolgozásának elkerülhetetlensége áll.

A fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszélnek arról, miért menekültek el a hazájukból

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

Tovább olvasok

„A fák ideje olyan, mint a történetek ideje – és akárcsak egy történet, egy fa sem tökéletesen egyenes vonalakban, hibátlan ívekben vagy pontos szögekben nő, hanem fantasztikus alakokba hajlik és csavarodik és ágazik el, a csoda ágait és az új gondolat íveit hajtja ki.” Elif Shafak regénye maga is úgy épül fel, mint egy fa, a történet folyamatosan csavarodik, tekeredik és elágazik, a fókusz pedig állandóan változik, hol a gyökereken, hol a törzsön, hol az ágakon van, hol pedig az egész ökoszisztémát vizsgáljuk a maga egészében. A könyv elbeszélője maga is egy fa, egészen pontosan egy fügefa. Egy szigetről mesél nekünk, amely a Földközi-tenger legtávolabbi szegletében helyezkedik el, három kontinens – Európa, Afrika és Ázsia – metszéspontjában. Ez a sziget Ciprus, amelyet nemcsak szimbolikusan, de valóságosan is két részre vágtak, egy északira és egy délire, és ahol magát a fővárost is egy demarkációs vonal osztja meg. „Ez Európa utolsó kettéosztott városa. A szülővárosom.”

A regény cselekménye két szálon játszódik, az egyik a 2010-es évek Angliájában, a másik a 70-es évek Ciprusán. A két szálat egy szerelem és egy veszteség története fűzi össze. A múltbeli szál a sziget történetének egyik legvéresebb és legborzalmasabb időszakához kötődik. A megosztott, ellenségeskedő társadalomban a török Defne és a görög Kosztasz titokban egymásba szeretnek. Mivel bujkálniuk kell a családjaik és ismerőseik elől, egy Boldog Füge nevű étteremben találkozgatnak, amelynek közepén egy gyönyörű fügefa áll, és amelynek tulajdonosai, Yusuf és Yorgosz szintén annak ellenére találtak egymásra, hogy az egyikük török, a másikuk pedig görög. A varázslatos hangulatú taverna egy valódi oázis az erőszakkal, előítéletekkel és gyűlölködéssel terhes városban. Egy nap azonban a feszültség kirobban, a törökök megszállják a szigetet és tragikus háború kezdődik, amelyben mind a törökök, mind pedig a görögök rengeteg veszteséget szenvednek el. És ahogyan a sziget kettészakad, úgy a szerelmesek is elszakadnak, hogy aztán sok évvel később, már felnőttként találjanak újra egymásra. Éppen akkor, amikor Cipruson megkezdődik a múlt feltárása és feldolgozása.

A történet másik szála már közelebb van a jelenünkhöz. Ennek a főszereplője Defne és Kosztasz lánya, a tizenhat éves Ada, aki már Angliában született és nőtt fel. Ada, akinek a neve szigetet jelent, mély gyászban van, elveszítette édesanyját. És miközben magányos szigetként próbálja túlélni a mindennapokat az iskolában, a téli szünet előtti utolsó órán váratlanul és kontrollálhatatlanul kitör belőle egy hosszú üvöltés, ami miatt aztán nemcsak az osztálytársai kezdik piszkálni, de ami videóformában az interneten is terjedni kezd. Az üvöltés és egy váratlan rokonlátogatás hatására 

Adát egyre inkább érdekelni kezdi a családi múlt, a szülei és Ciprus története, mert úgy érzi, érez valami olyan fájdalmat magában, amiről nem is tudja, pontosan micsoda.

„A múltban sokszor gyanította, hogy olyan szomorúságot hordoz magában, ami nem teljesen az övé. A természettudomány-órán tanulták, hogy mindenki örökölt egy kromoszómát az anyjától és egyet az apjától – hosszú DNS-láncokat több ezer génnel, amelyeket neuronok milliárdjai építenek fel trillióféleképpen kapcsolódva egymáshoz. (…) De ez sem adott választ arra az égető kérdésre, hogy egy olyan mérhetetlen dolgot, mint a bánat, szintén lehetséges-e örökölni?”

Ada és szülei történetét a fügefa narrátor kapcsolja össze. Kosztasz, aki a növények szakértője, a valaha olyan nyüzsgő és élettel teli Boldog Füge tavernából magával visz egy ágat, amikor Defnével kiköltöznek Angliába. Gyökerezteti, majd elülteti az új otthonukban, ahol aztán tovább él és virágzik a fa, még ha nem is őshonos abban a tájban. A fügefa történetén keresztül Elif Shafak a kivándorlás témájáról is mesél ebben a könyvben, feltéve azokat a kérdéseket, hogy vajon lehet-e máshol is gyökeret verni, mint ahol az ember szülőföldje van, hogy megmarad-e örökké a hiányérzet a kivándorlókban és az utódaikban, illetve, hogy milyen szakadék alakul ki azok között, akik a bajban is otthon maradnak és azok közt, akik elmenekülnek. „Mert meghaltam, mármint meghalt az a fa, ami Cipruson voltam. De a levágott ág, ami szintén én vagyok, túlélte. (…)  És ebből a klónból hajtottam ki új otthonomban, Londonban. Az ágaim elhelyezkedése nem pontosan ugyanaz volt, de minden más részletben hasonlóak voltunk, a ciprusi valóm, és az az önmagam, akivé Angliában váltam. Az egyetlen különbség az, hogy többé már nem voltam boldog.”

Elif Shafak – ahogyan azt tőle megszokhattuk – ezúttal is sok-sok szimbólummal és érzékenységgel mesél az emberi kapcsolatok mélységeiről, a társadalomban rejlő ellenségeskedésről és együttérzésről, a generációk közötti különbségekről és a természet bölcsességéről.

Az eltűnt fák szigete más kontextusba helyezi az ember szerepét a Földön,

és megmutatja, hogyan működik az ökoszisztéma önvédelmi mechanizmusa, hogy milyen hálózatot alkotnak és mennyi tudás van a minket körülvevő növényzetben, és hogy milyen szerepe van az emlékezetnek az élet fejlődésében. Közben pedig a regény a sajátos szerkezetével és elbeszélési technikájával arra is rávilágít, hogy a valóság sohasem fekete-fehér, nem demarkációs vonalak választják el az igazat a hamistól, hanem az igazság egy rizóma, nézőpontok sokféleségéből áll össze, amelyek – akárcsak a növények gyökérzete a föld alatt – összetett módon kapcsolódnak egymáshoz. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A török Elif Shafak is vállalta, hogy könyvét csak 100 év múlva olvassák el

...
Beleolvasó

A fájdalom akkor is öröklődik, ha a szülők sohasem beszélnek arról, miért menekültek el a hazájukból

Elif Shafak új regénye, az Eltűnt fák szigete a 70-es években, a görög és a török Ciprus határán, Nicosiában játszódik, ahol elszabadul a pokol. Egy görög fiú és egy török lány mégis szerelembe esik. Olvass bele!

...
Kritika

Egy prostituált halálának pillanata mindent elmond a nők helyzetéről

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

Hírek
...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

...
Hírek

Krasznahorkai László a virtuozitásáért kapott díjat Spanyolországban

...
Hírek

Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Retrónak tűnő kortárs mesekönyv – Olvass bele Ancsa történeteibe!

A Pagony gondozásában megjelent egy, a hatvanasas éveket idéző mesekönyv, melyet a lengyel kortárs szerző saját retro illusztrációi egészítenek ki, és ami mindenkit visszarepít a múltba. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Jennifer Garner gyerekeknek tartott felolvasásokat szerte az Egyesült Államokban

„Peti, a macska és én mozgalmas hat hónapot töltöttünk el együtt” – mesélte egy Instagram-posztban a Hirtelen 30 és az Igen nap sztárja, Jennifer Garner, aki a Save the Children szervezet kampánya keretében tartott meseórákat.

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító.

Olvass!
...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

Egy férfi idős anyja élettörténetét kutatva váratlanul egy megmagyarázhatatlan fényképre bukkan. Olvass bele Susanne Abel sikerkönyvébe!

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!

...
Beleolvasó

Olvass bele Herendi Gábor, Divinyi Réka és Réti László akciódús thrillerébe

Az izgalmas thrillerben egy apa és lánya küzdelme őrült spirálba rántja a szereplőket. Most te is elolvashatsz belőle egy részletet.