Harkivban az irrealitás nyomasztó érzése még nem múlt el teljesen

Harkivban az irrealitás nyomasztó érzése még nem múlt el teljesen

Szergej Geraszimov ukrán írót szülővárosában, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő Harkivban érte a Vlagyimir Putyin által elrendelt háború. Első reakciójával Geraszimov írni kezdett, Harkivi naplója pedig nemrég jelent meg magyarul is Bartók Imre fordításában. A hazai kiadás érdekessége, hogy már megkezdődött a fordítás, mikor még javában születtek a bejegyzések. A Nyugati tér blogon most megjelent egy rövid interjú a szerzővel, a legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

ro | 2022. június 17. |
Szergej Geraszimov
Harkivi napló
Ford.: Bartók Imre, Helikon, 270 oldal
-
  • Nem a trauma volt az oka annak, hogy naplót kezdett írni, hanem „a szorongás, ami a nagyfokú meglepetéssel és hitetlenséggel keveredett, mert errefelé senki nem gondolta, hogy ez megtörténhet”.
  • Geraszimov szerint az irrealitás nyomasztó érzése még mindig nem múlt el teljesen: „Még mindig, mikor ránézek valami különösen borzalmas dologra, például egy valamikori lakóépület nyolcadik emeletéről lelógó betonlapra, egy fa legfelső ágain lógó virágos függönyre, egy véres csizmára a törmelékkupacon, úgy érzem, csak rosszat álmodom”.
  • A háború előtti kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy a Kelet-Ukrajnában élő ukránok többsége az oroszokat – a támadás megkezdéséig – a testvéreiknek tekintették. „Tehát pszichológiai értelemben ez a háború lehetetlen volt, még Donbász és a Krím után is”.
  • Szerinte a háború teljesen elkerülhető lett volna: „Ha Putyin környezetében csak néhány őszinte ember lett volna, aki elég bátor ahhoz, hogy kimondja az igazságot (a legtöbben tudták az igazságot, hogy a leendő háború őrültség), akkor a háború nem kezdődött volna el. De mindegyikük gyávának bizonyult”.
  • A mindennapjairól szólva elmondta, hogy általában nagyon korán kel, figyeli a robbanások hangját, és ha kellően távolról jönnek a zajok, akkor gyorsan leírja a legégetőbb, legfontosabb benyomásait. „Aztán történik valami, például egy áramszünet vagy valami hasonló, vagy egy különösen hangos robbanás, ami megrázza az épületet, és mindenki kiugrik az ágyból. Így marad abba az írás hirtelen egy ostrom közepén”.
  • Geraszimov úgy véli, könyvében semmi sem volt száz százalékig tudatos, és életében először fordult elő vele, hogy egy fejezet befejezése után nem tudta, mi fog történni a következőben.
  • Az író most is Harkivban tartózkodik, és bár az oroszokat kiszorították a városból, de ők mindent megtesznek, hogy visszatérhessenek. „Verseket fordítok, leírok néhány új élményt, online tanítom a diákjaimat, és sok apró, a túléléshez szükséges dolgot csinálok.”

A teljes interjút ITT olvashatjátok.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ukrajna lerohanásának egyik első irodalmi lenyomata a Harkivi napló

Harkiv ostromáról számol be Szergej Geraszimov író könyve, a Harkivi napló, amely a Könyvhétre magyarul is megjelenik Bartók Imre fordításában.

...
Nagy

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

...
Podcast

Ki az a Putyin? Egy történet a KGB-től az ukrajnai háborúig

Sz. Bíró Zoltánnal, Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Podcast

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

Záró epizódjához érkezett a Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk. Utolsó vendégünk Pető Andrea történész, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója.