A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője a karrier, ami társadalmilag elismert és jól jövedelmező vagy, ami annyira bátor és önmegvalósító vállalkozás, hogy azért már önmagában elismerést érdemel, illetve a boldog - kétszülős - családi élet. Lehet az ember egyedül, ha sikeres, és elnézzük egy nőnek, hogy megrekedt az élete, hogyha családja van. De mi van azokkal, akik egyiket sem mondhatják el magukról? Sem a teljes családot, csak egy csonkát, sem kiemelkedő karriert, csak valami munkát, amiből úgy-ahogy megélnek. A semmiben lebegnek és néha olyan kétségbeesetten keresik a kapaszkodókat, hogy a “sikeres”, “normális” emberek szűrőjén keresztül nézve értelmezhetetlen kapcsolatokba bonyolódnak bele, mint amilyen - például - egy szeretői viszony. A korábban gyerekkönyvszerzőként ismert Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

Laborczi Dóra | 2022. november 21. |

“Szerető lettem, a kurva élet” - így kezdődik az alig kétszáz oldalas kötet, és ezzel alighanem meg is veszi az olvasót. Vagy azért, mert volt már valaki szeretője, vagy mert sosem értette, hogyan alakulhat ki egy ilyen viszony, vagy mert már közel volt hozzá, de egy ponton mégis úgy döntött, nem bonyolódik bele ilyesmibe. A szöveg illeszkedik a naplószerű regények sorába, amikben kétségbeesett nők és férfiak életük krízisét és kilábalásra tett kísérleteiket írják le. Bendl Vera Katija egy kicsit Halász Rita Mély levegő című regényének Verájára hasonlít, mintha annak 5-10 évvel idősebb kiadása lenne, aki ugyanazzal a reménytelenséggel küzd még mindig, ugyanakkor tönkrement házassága már annyira távol van, hogy szinte szóba sem kerül, csak a gyerek apjának neve, “Iván”, merül fel időnként. 

Bendl Vera
Majdnem negyven
Kalligram, 2022, 189 oldal
Bendl Vera: Majdnem negyven könyv

A majdnem negyvenéves Kati minden gondolatát az köti le, hogy szerelme, Ervin mikor ír neki, ám Ervin legtöbbször a családapa szerepét játssza “szépszemű” felesége oldalán. Ervin egyébként Kati gimnáziumi osztálytársa volt, ez a tényező még különlegesebbé teszi kapcsolatukat, még ha egyébként olyan banálisan is indul, mint egy véletlen egymásba botlás késő délután a CBA-ban. És ilyen banális és esetleges is marad. 

Mert a szerelem, végső soron esetlegesség - ahogyan Kati egyszer, egyik tisztább pillanatában keresetlenül megjegyzi.

Kati, miközben Ervin után epekedik, viszonyt folytat egy Emil nevű dzsúdóedzővel is (aki egyben asztalos). Sokszor mosolyogtató az az egyszerűség, ahogyan Emil Katihoz viszonyul, vagy ahogyan Kati interpretálja a viszonyukat. Kapcsolatuk korlátai nyilvánvalók, ám vele a gyönyör addig nem ismert útjait járja be, és ezt nehéz lehet elengedni még egy olyan perzselő szerelem mellett is, mint amit Ervin iránt érez. Ami miatt egy (majdnem) negyvenes nő újrakölti az Énekek énekét, csak éppen nem férfihangra, hanem Combinóra: “...körútnak gyermekei, ismeritek-e, láttátok-e az én szerelmemet, aki szép, mint az almafa az erdőnek fái között, okos, mint a fény villanása a téli délelőtt, tökéletes, mint a felújított pályán sikló Combino villamos, amely időben érkezik és nem csukja be az ajtaját előtted?”

A két férfi nevének hasonlósága egyébként sokszor zavaró, eleinte többször vissza is kellett lapoznom, hogy követni tudjam, most éppen melyikről van szó. Mert bár a karakterük nagyon különböző, ám mikor az olvasó már azt hinné, hogy kiismerte őket, kiderül mindkettejük kegyetlensége: szexet és figyelmet kívánnak egy nőtől, aki viszont már túl régóta vár társra, hétköznapi kapcsolódásra, mozizásra és unalomra.

A felemésztő szerelem és a vad szexuális kalandok mellett Kati próbál helytállni nem túl érdekes munkájában is.

Ami tényleg annyira érdektelen, hogy csak a könyv kétharmadánál, egy osztálytalálkozóról szóló jelenetben derül ki: rendezvényszervező. Végül mégis a munka és a hivatás kérdése lesz az a katalizátor, ami elindítja a főhőst negyvenedik születésnapja előtt pár órával saját maga felé: hogy ne a szerelmét keresse a tovatűnő villamosokon, hanem szálljon fel végre egyre. 

Az E/1-ben mesélő elbeszélő egyébként azt is csak a 73. oldalon tartotta fontosnak megemlíteni, hogy a főszereplő hangja, szóval amelyik egy ideje már a fejünkben duruzsol, egy Kati nevű nőhöz tartozik. Ez egyébként nem zavaró, inkább csak szimbolikus: jóval hamarabb megtudjuk szeretői és a lánya nevét, mint a főhősét. Mert végül persze kiderül, hogy Kati nagyon sok mindent azért vállalt és más dolgokat azért tett félre, hogy a gyereknek legyen “sítábor és marhapörkölt”. A Csenge nevű gyerek azonban már kamasz - Kati legnagyobb szerencséjére és szerencsétlenségére -, és ebből kifolyólag alig kerülünk vele kapcsolatba. Leginkább akkor, amikor az osztályfőnöke a fogadóórán kifejti, miért aggódik érte, vagy amikor első szexualitással kapcsolatos - direkt - kérdéseit anyjának szegezi, vagy amikor duzzog. Kati reflexióiból azonban tudjuk, hogy valójában jó anya, még ha nem is úgy, ahogyan a jó anyákat elképzeljük. Kati egy elveszett, hivatalosan egyedülálló nő, aki viszonylag sokat szexel, rengeteg áldozatot hoz a gyerekéért, a legtöbb helyzetben magát mások alá rendeli, végül mégis megküzd mindennel, még a nagy büdös semmivel is, és sokkal többet foglalkozik a gyerekkel, mint amennyire hiszi. Reggelit és vacsorát készít neki, elérhető számára, ha a gyerek nagy ritkán megnyílik neki, és azt is higgadtan viseli, hogy anyai funkciója nagyjából abban merül ki, hogy “jelenleg idegesítő csúszómászónak” nézi a lánya, aki “valamilyen oknál fogva elfogadja a főztjét”. 

“Állati magányos dolog anyának lenni”

- teszi hozzá a kérlelhetetlen igazságot Kati, akinek néhány lencsefőzelék, borsóleves és magányosan elfogyasztott kávé feletti merengés és méltatlan szexuális aktus kell ahhoz, hogy felismerje élete elkerülhetetlen igazságait:   

“Mindig csak túlélni akartam, ha jól emlékszem, ez volt a legnagyobb célom, ezt terveztem el a legtöbb reggel (...). mert Ivánt túl kellett élni és mindazt, ami rám szakadt vele, a rajongásomat és utána a csömörömet, Csengét és később az egyedüllétet, a félelmet, hogy bírom-e egymagam, hogy elég vagyok-e neki és hogy mindent megteszek-e, azt a néhány szenvedélyt közben, a férfiakat, akikből semmi sem lett sokszor, semmi, amit említésre méltónak találnék, de néha jó, hogy voltak, csak ne vették volna el minden maradék energiámat a  félelmetes figyelemigényükkel, a rémületesen erős vágyukkal, hogy befogadjam őket, újra és megint, mert szeretve lenni akartak és megértve lenni, bár ez nem feltétlenül járt kölcsönösséggel (...).”  

Bendl Vera több sikeres gyerekkötet és A másik férfi című (felnőtt) novelláskötete után olyan regényt írt, aminek témaválasztása üdvözlendő, hiszen az egyedülálló anyák - emancipáció ide, válások száma oda - az egyik legláthatatlanabb és legmagányosabb rétege a társadalomnak. De nem csak nekik szól, hiszen mindannyian azonosulhatunk a szélmalomharccal, ami minden energiánkat felemészti - annyira, hogy egyértelműen rossz ötletek is jónak tűnnek pusztán azért, mert azok legalább valamilyenek, valamilyen érzést mégis kiváltanak. A Majdnem negyven szövege pedig magával ragadó, néha kicsit túl direkt, néha vicces, néha kétségbeejtő, pont, mint egy majdnem 40 éves egyedülálló anya élete. 

(Nyitókép forrása)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Emilia Clarke képregényt írt egy egyedülálló anyáról, aki szuperhős lesz

Ha annyit mondjuk, hogy az anyák szuperhősök, miért ne lehetnének tényleg azok? - vetette fel a Trónok harca színésznője.

...
Kritika

Váláskor nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is ki lehet semmizni a másikat

Kalapos Éva Veronika legújabb regénye, az Ezek voltak az apák egy válás története két idősíkon elmesélve. A szempontok, amelyeket megismerünk, kivételesen nem a férfi-nő viszonyról szólnak elsősorban, hanem egy apa-lánya kapcsolatról. Közben viszont kiderül az is, hogy milyen játszmákkal tudja az egyik szülő kisajátítani a közös gyereket.

...
Szórakozás

Nem a házasság kudarcáról, hanem az elválás pokláról szól a Jelenetek egy házasságból modernizált változata

Az HBO elevenítette fel a házasság nehézségeit Ignmar Bergman feledhetetlen klasszikusának segítségével. 

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve