A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője a karrier, ami társadalmilag elismert és jól jövedelmező vagy, ami annyira bátor és önmegvalósító vállalkozás, hogy azért már önmagában elismerést érdemel, illetve a boldog - kétszülős - családi élet. Lehet az ember egyedül, ha sikeres, és elnézzük egy nőnek, hogy megrekedt az élete, hogyha családja van. De mi van azokkal, akik egyiket sem mondhatják el magukról? Sem a teljes családot, csak egy csonkát, sem kiemelkedő karriert, csak valami munkát, amiből úgy-ahogy megélnek. A semmiben lebegnek és néha olyan kétségbeesetten keresik a kapaszkodókat, hogy a “sikeres”, “normális” emberek szűrőjén keresztül nézve értelmezhetetlen kapcsolatokba bonyolódnak bele, mint amilyen - például - egy szeretői viszony. A korábban gyerekkönyvszerzőként ismert Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

Laborczi Dóra | 2022. november 21. |

“Szerető lettem, a kurva élet” - így kezdődik az alig kétszáz oldalas kötet, és ezzel alighanem meg is veszi az olvasót. Vagy azért, mert volt már valaki szeretője, vagy mert sosem értette, hogyan alakulhat ki egy ilyen viszony, vagy mert már közel volt hozzá, de egy ponton mégis úgy döntött, nem bonyolódik bele ilyesmibe. A szöveg illeszkedik a naplószerű regények sorába, amikben kétségbeesett nők és férfiak életük krízisét és kilábalásra tett kísérleteiket írják le. Bendl Vera Katija egy kicsit Halász Rita Mély levegő című regényének Verájára hasonlít, mintha annak 5-10 évvel idősebb kiadása lenne, aki ugyanazzal a reménytelenséggel küzd még mindig, ugyanakkor tönkrement házassága már annyira távol van, hogy szinte szóba sem kerül, csak a gyerek apjának neve, “Iván”, merül fel időnként. 

Bendl Vera
Majdnem negyven
Kalligram, 2022, 189 oldal
Bendl Vera: Majdnem negyven könyv

A majdnem negyvenéves Kati minden gondolatát az köti le, hogy szerelme, Ervin mikor ír neki, ám Ervin legtöbbször a családapa szerepét játssza “szépszemű” felesége oldalán. Ervin egyébként Kati gimnáziumi osztálytársa volt, ez a tényező még különlegesebbé teszi kapcsolatukat, még ha egyébként olyan banálisan is indul, mint egy véletlen egymásba botlás késő délután a CBA-ban. És ilyen banális és esetleges is marad. 

Mert a szerelem, végső soron esetlegesség - ahogyan Kati egyszer, egyik tisztább pillanatában keresetlenül megjegyzi.

Kati, miközben Ervin után epekedik, viszonyt folytat egy Emil nevű dzsúdóedzővel is (aki egyben asztalos). Sokszor mosolyogtató az az egyszerűség, ahogyan Emil Katihoz viszonyul, vagy ahogyan Kati interpretálja a viszonyukat. Kapcsolatuk korlátai nyilvánvalók, ám vele a gyönyör addig nem ismert útjait járja be, és ezt nehéz lehet elengedni még egy olyan perzselő szerelem mellett is, mint amit Ervin iránt érez. Ami miatt egy (majdnem) negyvenes nő újrakölti az Énekek énekét, csak éppen nem férfihangra, hanem Combinóra: “...körútnak gyermekei, ismeritek-e, láttátok-e az én szerelmemet, aki szép, mint az almafa az erdőnek fái között, okos, mint a fény villanása a téli délelőtt, tökéletes, mint a felújított pályán sikló Combino villamos, amely időben érkezik és nem csukja be az ajtaját előtted?”

A két férfi nevének hasonlósága egyébként sokszor zavaró, eleinte többször vissza is kellett lapoznom, hogy követni tudjam, most éppen melyikről van szó. Mert bár a karakterük nagyon különböző, ám mikor az olvasó már azt hinné, hogy kiismerte őket, kiderül mindkettejük kegyetlensége: szexet és figyelmet kívánnak egy nőtől, aki viszont már túl régóta vár társra, hétköznapi kapcsolódásra, mozizásra és unalomra.

A felemésztő szerelem és a vad szexuális kalandok mellett Kati próbál helytállni nem túl érdekes munkájában is.

Ami tényleg annyira érdektelen, hogy csak a könyv kétharmadánál, egy osztálytalálkozóról szóló jelenetben derül ki: rendezvényszervező. Végül mégis a munka és a hivatás kérdése lesz az a katalizátor, ami elindítja a főhőst negyvenedik születésnapja előtt pár órával saját maga felé: hogy ne a szerelmét keresse a tovatűnő villamosokon, hanem szálljon fel végre egyre. 

Az E/1-ben mesélő elbeszélő egyébként azt is csak a 73. oldalon tartotta fontosnak megemlíteni, hogy a főszereplő hangja, szóval amelyik egy ideje már a fejünkben duruzsol, egy Kati nevű nőhöz tartozik. Ez egyébként nem zavaró, inkább csak szimbolikus: jóval hamarabb megtudjuk szeretői és a lánya nevét, mint a főhősét. Mert végül persze kiderül, hogy Kati nagyon sok mindent azért vállalt és más dolgokat azért tett félre, hogy a gyereknek legyen “sítábor és marhapörkölt”. A Csenge nevű gyerek azonban már kamasz - Kati legnagyobb szerencséjére és szerencsétlenségére -, és ebből kifolyólag alig kerülünk vele kapcsolatba. Leginkább akkor, amikor az osztályfőnöke a fogadóórán kifejti, miért aggódik érte, vagy amikor első szexualitással kapcsolatos - direkt - kérdéseit anyjának szegezi, vagy amikor duzzog. Kati reflexióiból azonban tudjuk, hogy valójában jó anya, még ha nem is úgy, ahogyan a jó anyákat elképzeljük. Kati egy elveszett, hivatalosan egyedülálló nő, aki viszonylag sokat szexel, rengeteg áldozatot hoz a gyerekéért, a legtöbb helyzetben magát mások alá rendeli, végül mégis megküzd mindennel, még a nagy büdös semmivel is, és sokkal többet foglalkozik a gyerekkel, mint amennyire hiszi. Reggelit és vacsorát készít neki, elérhető számára, ha a gyerek nagy ritkán megnyílik neki, és azt is higgadtan viseli, hogy anyai funkciója nagyjából abban merül ki, hogy “jelenleg idegesítő csúszómászónak” nézi a lánya, aki “valamilyen oknál fogva elfogadja a főztjét”. 

“Állati magányos dolog anyának lenni”

- teszi hozzá a kérlelhetetlen igazságot Kati, akinek néhány lencsefőzelék, borsóleves és magányosan elfogyasztott kávé feletti merengés és méltatlan szexuális aktus kell ahhoz, hogy felismerje élete elkerülhetetlen igazságait:   

“Mindig csak túlélni akartam, ha jól emlékszem, ez volt a legnagyobb célom, ezt terveztem el a legtöbb reggel (...). mert Ivánt túl kellett élni és mindazt, ami rám szakadt vele, a rajongásomat és utána a csömörömet, Csengét és később az egyedüllétet, a félelmet, hogy bírom-e egymagam, hogy elég vagyok-e neki és hogy mindent megteszek-e, azt a néhány szenvedélyt közben, a férfiakat, akikből semmi sem lett sokszor, semmi, amit említésre méltónak találnék, de néha jó, hogy voltak, csak ne vették volna el minden maradék energiámat a  félelmetes figyelemigényükkel, a rémületesen erős vágyukkal, hogy befogadjam őket, újra és megint, mert szeretve lenni akartak és megértve lenni, bár ez nem feltétlenül járt kölcsönösséggel (...).”  

Bendl Vera több sikeres gyerekkötet és A másik férfi című (felnőtt) novelláskötete után olyan regényt írt, aminek témaválasztása üdvözlendő, hiszen az egyedülálló anyák - emancipáció ide, válások száma oda - az egyik legláthatatlanabb és legmagányosabb rétege a társadalomnak. De nem csak nekik szól, hiszen mindannyian azonosulhatunk a szélmalomharccal, ami minden energiánkat felemészti - annyira, hogy egyértelműen rossz ötletek is jónak tűnnek pusztán azért, mert azok legalább valamilyenek, valamilyen érzést mégis kiváltanak. A Majdnem negyven szövege pedig magával ragadó, néha kicsit túl direkt, néha vicces, néha kétségbeejtő, pont, mint egy majdnem 40 éves egyedülálló anya élete. 

(Nyitókép forrása)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Emilia Clarke képregényt írt egy egyedülálló anyáról, aki szuperhős lesz

Ha annyit mondjuk, hogy az anyák szuperhősök, miért ne lehetnének tényleg azok? - vetette fel a Trónok harca színésznője.

...
Kritika

Váláskor nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is ki lehet semmizni a másikat

Kalapos Éva Veronika legújabb regénye, az Ezek voltak az apák egy válás története két idősíkon elmesélve. A szempontok, amelyeket megismerünk, kivételesen nem a férfi-nő viszonyról szólnak elsősorban, hanem egy apa-lánya kapcsolatról. Közben viszont kiderül az is, hogy milyen játszmákkal tudja az egyik szülő kisajátítani a közös gyereket.

...
Szórakozás

Nem a házasság kudarcáról, hanem az elválás pokláról szól a Jelenetek egy házasságból modernizált változata

Az HBO elevenítette fel a házasság nehézségeit Ignmar Bergman feledhetetlen klasszikusának segítségével. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

A gyereknevelésnek nem szükségszerű velejárója a kiabálás – így előzd meg

Olvass bele Hal Edward Runkel családterapeuta könyvébe, aki ahhoz mutat új módszert, hogy a gyereknevelés feszült pillanataiban is megőrizhesd az önuralmad.

...
Zöld

Az AI-nak már most gazdagabb a szókincse a magasan képzett emberekénél

Magyar kutatók két népszerű AI-szoftver verbális intelligenciáját hasonlították össze 9000 emberével.

...
Zöld

Vajon megváltoztatja-e az embert, ha napi kapcsolatban van a halállal?

Vajon nem veszítünk el valami létfontosságút azáltal, hogy az életünkben rejtve hagyjuk a halált? Hayley Campbell olyan emberekkel készített éleslátó és őszinte interjúkat, akiknek az elmúlás a mestersége. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Sally Rooney: Az erotika erős motorja minden történetemnek

...
Hírek

Félmillió forintért cserélt gazdát Petőfi röplapra nyomtatott verse

...
Hírek

Nehéz újrakezdések és nőtörténetek a Booker rövidlistáján

...
Gyerekirodalom

Túléli-e a zsidótörvényeket és a vészkorszakot két gyerek barátsága? Olvass bele a regénybe!

...
Nagy

Ki gyújtotta fel az alexandriai könyvtárat?

...
Beleolvasó

Bősze Ádám új könyve a zenetörténet legkülönlegesebb lényeit mutatja be

Olvass!
...
Beleolvasó

Lehet-e diktatúrát demokratikus eszközökkel leváltani? Részlet Sándor Iván esszékötetéből

Palackposta című új kötetének egyik írásában Sándor Iván arról elmélkedik, hova nyúlik vissza a 2022-es országgyűlési választás tétje, és milyen következtetéseket lehet belőle levonni a jövőre nézve. Most elolvashatod az esszét.

...
Beleolvasó

A fölöslegesség érzése nem korfüggő – Olvass bele egy új izlandi regénybe!

Első pillantásra úgy tűnhet, nincs sok közös egy duci tinilányban és egy munkanélküli, veterán újságíróban. De ez csak a látszat. Mutatunk egy részletet az izlandi író, Sigríður Hagalín Björnsdóttir új kötetéből!

...
Beleolvasó

A családon belüli egyedüllétet vizsgálja Rakovszky Zsuzsa új novelláskötete

A tizenegy elbeszélést tartalmazó Vattacukor történeteinek zöme a különböző életszemléletek összeütközéseivel és a családi viszonyokkal foglalkozik. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Az örök másodikból is lehet szuperhős? Olvass bele az Abszolút Könyvek új részébe!

A Cserélők egy elit társaság, akár valamiféle modern szuperhősök. Olvass bele az Abszolút Könyvek sorozat legújabb részébe!

...
Gyerekirodalom

Fájós fogú Ady Endre, párbajok és egy merész kamaszlány is van ebben a regényben

A fotográfuslány című ifjúsági regényben egy kamaszlány irodalmi bűntények után nyomoz, az Operában eldördül egy revolver, és még Ady is görkorcsolyát húz.

...
Gyerekirodalom

Egy kamaszlány a pattanásait próbálja eltüntetni, de közben láthatatlanná válik – Olvass bele!

Ethel éppen a kamaszkori csatáit vívja, nehezen boldogul a nagymamájával, az osztálytársaival és az arcán megjelenő pattanásokkal. De a helyzet akkor lesz csak igazán meredek, amikor váratlanul láthatatlanná válik. Olvass bele a regénybe!