Sokféle apa létezik, főleg az irodalomban. Szerethető, kegyetlen, érzelemmentes, távolságtartó, toxikus, támogató, kitartó, ügyetlen és még sorolhatnánk. Akárcsak az anyaság, az apai szerep is nagyon régóta tárgya az irodalomnak, és talán kevés olyan embert tudnánk találni, aki ne ismert volna rá a saját apjára egyik vagy másik karakterben, akiről épp olvasott. Az irodalmi apák segítenek szembenézni a saját múltunkkal, esetleges sebeinkkel vagy csak életben tartják azokat a kellemes emlékeket, amiket őrzünk róluk. Most 5 olyan könyvet ajánlunk, amelyekben az apák kerülnek a középpontba.
Ragnar Helgi Ólafsson: Apám könyvtára - Rekviem
Megismerhető egy apa a hátrahagyott könyveiből? Vajon milyen titkokat és rétegeket rejtenek az egykori könyvek, amiket az apa a polcain tárolt? Ragnar Helgi Ólafsson izlandi író Apám könyvtára című regényének pontosan ez adja a kiindulópontját (olvass bele). A kötet főszereplője, aki maga az író, egy hétvégén arra szán, hogy felszámolja apja 4000 kötetes könyvtárát, ám amikor belekezd a munkába, egyre több érdekesség tárul fel előtte.
Az egyszerűnek tűnő rendrakásból hamarosan elmélyült gyászmunka alakul, amelyben az izlandi kultúra múltja is kirajzolódik.
Érzékeny és melankolikus kötet a családi és kulturális örökségről.
Grecsó Krisztián: Lányos apa
Hogyan határozza meg a gyerekkorunk azt, hogy milyen szülővé válunk? Miképp választhatjuk le magunkról a rossz mintázatokat és tarthatjuk meg a jókat? És főleg: hogyan lehet érvényesen mesélni arról, milyen boldogságot jelent apává válni?
Grecsó Krisztián Lányos apa című kötete az apaság kérdéseit, nehézségeit és felemelő pillanatait járja körül egészen a legkisebb eseménytől a sorsfordító pillanatokig (olvass bele).
Legyen szó kamaszkori emlékekről, egy játszóterezős délutánról vagy a családi szerepekről, Grecsó érzékenyen és éleslátóan tárja fel minden rétegét az apai szerepnek, közben pedig a jó történetmesélést sem hagyja hátra.
Annie Ernaux: Egy hely / Az asszony
A Nobel-díjas Annie Ernaux két kisregényben tárta fel szüleinek életét, és akárcsak az Évek, A szégyen vagy A másik lány című könyveiben, a társadalmi feszültségek, a be nem teljesült vágyak, a kényszerhelyzetek és a hétköznapokban rejlő mélyebb jelentések kerülnek a középpontba. Az Egy hely Ernaux édesapjának történetét meséli el, az iskolázatlan, szegény családból származó férfiét, aki szorgalommal küzdötte fel magát addig, hogy saját szatócsüzletet és kávézót nyithatott egy normandiai kisvárosban.
A pénzkeresés mellett viszont a műveltség háttérbe szorult, ami Ernaux személyes és írói útján is a szégyennel kapcsolódott össze.
Cormac McCarthy: Az út
Bár nem közvetlenül aparegény, hiszen Cormac McCarthy klasszikusát sokan inkább a disztópikus történetek között emlegetik, Az út című kötetet nem lehet kihagyni erről a listáról.
A történet szerint Amerikában járunk a világ pusztulása után, a semmibe vezető úton halad egy apa és a fia, hogy bármi áron, de menedéket találjanak (olvass bele). „Az apa-fiú kapcsolat bemutatásához már sokkal személyesebb tapasztalatokból dolgozott, hiszen a könyvben szereplő dialógusok nagy része szó szerint elhangzott közte és fia, John között.
Az apa-fiú kapcsolat több olvasóból is érzelmes reakciót váltott ki, McCarthy számos levelet kapott apáktól, akik a könyv elolvasása után sokkal nagyobb szeretettel gondolnak fiukra”
– írtuk korábban a kötet kapcsán.
Borbély Szilárd: Kafka fia
Végül pedig Borbély Szilárd posztumusz, befejezetlen kötete, amely az ellentmondásos apa-fiú viszonyt tárja fel, mindezt pedig a maga sajátos kelet-európai viszonylatában.
Egy összetett és nehéz olvasmány, amiben egyszerre válhatunk apává és fiúvá.
„Borbély már Az olvasóhoz című bevezetőjében azt írja, hogy könyve a gyermekkorról szól, a »szakadatlan vonulásról«, ahogyan »a fiúk apák lesznek Kelet-Európában, és elfelejtik a szemrehányásaikat, amelyeket az apák világa ellen gyerekként, majd kamaszként megfogalmaztak«, de szól ezenkívül a szavakról és a felejtésről, az otthontalanságról, és magáról az íróról” – írtuk a kötetről megjelenéskor.
