Nemrég zárult le a jelentkezés a pályázatra, tudsz már mondani számokat? Hányan jelentkeztek?
144 pályázat érkezett, ez több, mint amire számítottunk. Időközben lement az előzsűri is, összesen 58 nevezett könyv jutott tovább a longlistre.
Miért alapítottad ezt a díjat?
Egy régi vesszőparipám a könyvtervezés, valószínűleg köze van ennek ahhoz, hogy eredetileg bölcsész végzettségem van, és ebből az irányból jövök a tervezői szakmába. Úgy látom, hogy nagyon hiányos a feldolgozottsága a témának általánosságban is.
Abszurdnak tartom, hogy nem létezik egy olyan könyv, akár tankönyv, aminek az a címe, hogy magyar tervezőgrafika.
Ez egy nagyon nagy hiányosság.
Ez egyébként magyar sajátosság, hogy nincs a tervezőgrafikának feldolgozottsága, szakirodalma és nem kap figyelmet? Vagy ez máshol is így van?
Nem, máshol nincs így. Sem Nyugat-Európában, sem Kelet-Európában nem ez a helyzet. Valamiért nálunk ez az alkalmazott művészeti tradíció mindig megszakad és nincs is olyan léptékű hagyománya, mint például Csehországban, Lengyelországban vagy akár Szlovákiában.
Mi lehet ennek az oka? Az, hogy inkább mesterségnek tekintik és nem művészetnek, ezért nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget?
Igen, egyrészt ez lehet, másrészt pragmatikus okai is vannak. Akkor van láthatósága és becsülete egy szakmának, ha be tud ágyazódni a társadalomba. Amikor természetes az, hogy ha egy könyvet ki akarok adni, akkor keresek egy szakembert, aki megtervezi. Ez teljesen magától értetődő mondjuk lengyel kontextusban, és nem magától értetődő magyar kontextusban. Nagyon messzire kellene visszamenni, hogy lássuk ennek az okát, de ezek a szakmák sokkal jobban átvészelték a nehéz történelmi periódusokat a szomszédos országokban, nálunk meg kevésbé. Például a Kner-történetet megnézve (a gyomai Kner Izidor és fia Kner Imre a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő alakjai - a szerk.) Kner Imre is valamiféle kultúrharcos volt, a levelezésében is folyton erről beszél, hogy
mindig mindent újra kell kezdenie itt Magyarországon.
A könyvtervezés mi mindent foglal magában? Mert a borítóig nagyjából mindenki érti, de mi van ezen kívül?
Igen, a borító a pop-része az egésznek, de ide tartozik még sok minden. Onnantól kezdve, hogy mi a kiterjedése, a mérete a könyvnek, a kötésterv, az anyaghasználat, a tipográfia, a borító és a belív tervek, a mutatók, a tartalomjegyzék és az oldalon belüli makrotipográfia, ezek mind tervezendő dolgok.
Tudsz olyan közismert könyvsorozatot mondani, ami szerinted nagyon nagy mellényúlás, vagy épp ellenkezőleg, pozitív példa lehet könyvtervezés szempontjából?
Legendásan ronda az Európa Kiadó 80-as, 90-es évekbeli diákkönyvtár sorozata, ezért is volt nagy öröm újratervezni 2014-ben.
Látsz tendenciákat, divatokat a magyar könyvtervezésben?
Igen. A kommersz résznél például még mindig jellemző, hogy ha egy borító felkelti az érdeklődésemet a könyvesboltban, akkor arról rövid úton kiderül, hogy a külföldi eredeti terv adaptációja. De van előrelépés az elmúlt 10-15 évben, például az Európa Kiadónál amikor Gerhes Gábor volt a művészeti vezető, akkor nagyon sok munkát kiadott fiatal tervezőknek,am
Laikusként úgy tűnik, hogy a gyerekkönyvkiadásban nagy megújulás ment végbe a könyvek külalakját illetően, ott nagyon szép dolgokat látni. Te mit gondolsz erről a szegmensről?
Itt különösen látható az a probléma, hogy az illusztrátor és a könyvtervező az két külön szakma, és ez nálunk sajnos sokszor összefolyik. Egyrészt látom, hogy a kilencvenes-kétezres évekhez képest óriási virágzás van a gyerekkönyveknél. Vannak jó illusztrátorok, de ők nem mindig jó grafikusok, és ez egy elég érzékeny kérdés például, amikor a tipográfiával vagy layouttal is foglalkozniuk kell.
Olvasót is elképzel a könyvtervező, számol azzal, hogy ki lesz az, aki kézbe veszi a kötetet?
Igen, bár ez elsősorban a művészeti vezető dolga, aki a közönséget is ismeri és a kiadó átfogó koncepcióját is, és ő tudni fogja, ki a célcsoport. Sokszor emiatt nehezen elválasztható a könyvtervezés a marketingtől, és van, hogy éppen ezért ütközik korlátokba a tervező kreativitása. Sokan félnek az újdonságoktól, attól, ami eltér az aktuális trendektől, pedig van, hogy piaci versenyelőnyt jelent, ha a könyv nem úgy néz ki, mint a többi. De persze a másik oldala is ott van ennek, ha nem úgy néz ki, ahogy megszoktuk, akkor meg előfordulhat, hogy nem ismerik fel, hogy milyen könyv is ez, és nem is veszik le a polcról.
A kiírásban látszik, hogy nincs pénzjutalom a díjazásban. Mivel jár ez a díj a hírverésen kívül?
A legfontosabb nem is a Magyar Könyvtervezés 2022 díj, hanem az, hogy húsz év múlva legyen egy olyan website, ami Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában megvan.
Hogy legyen egy olyan adatbázis, amelyen keresztül azt kommunikáljuk, hogy a könyvtervezés nálunk is létezik.
Persze lesz katalógus is, az azért fontos, mert nyomtatott, és mert bár máshogy tűnik néha, a könyvek még mindig erősebb folytonosságot képviselnek, mint mondjuk egy website. A website és a katalógus mellett nevezzük a nyerteseket egy nemzetközi versenyre is. Egyébként az egész díj onnan indul, hogy láttam ezt a kiállítást (Schönste Bücher aus aller Welt /Best Book Design from all over the World) Lipcsében, és egyből felmerült bennem, hogy hogyan lehetne ide bekerülni. Meg a Szép Magyar Könyv is foglalkoztatott, és mindig felhúztam magam rajta, hogy mennyire méltatlan az egész.
Miért méltatlan?
Mert nincs az a weblap, amiről beszélek, bár az Arcanumra felkerültek a régi katalógusok, de lassan már semmi nincs erről, holott egy ideig minden évben volt katalógus például. Most pedig beírod a keresőbe, hogy Szép Magyar Könyv és legfeljebb találsz egy hírt arról, hogy átadták. Ez a díj még létezik, és nyernek jó könyvek is, de kívülről nézve az egész teljesen zombi állapotban létezik sajnos.
Milyen szakemberek vannak a zsűriben?
Az oktatás, a kiadás, a terjesztés, az irodalom is képviselteti magát, mindenki más pedig tervező. Sokféle szempontot érvényesítve választjuk ki a legjobbakat, a napokban értesítjük is a longlistre bejutott könyvek tervezőit, a shortlist várhatón február 24-re áll össze, az eredményhirdetés pedig április elején lesz.
