Mi is megírtuk, hogy kihasználva az óriási várakozást, a kiadója tudatos marketinggel csepegteti az információkat Sally Rooney új regényéről. Múlt héten így az lett hírértékű esemény, hogy a londoni Faber & Faber nyilvánosságra hozta, milyen borítóval jelenik meg a Beautiful World, Where Are You (~ Gyönyörű világ, merre vagy). Ezzel kapcsolatban Danny Arter, a The Bookseller magazin kreatív szerkesztője nyilatkozott a Guardiannek:
„Elég ritka, hogy egy kiadó megmutatja a borítót, és ekkora felhajtást csinál abból, ki tervezte, vagy hogy egyáltalán megemlíti, ki tervezte.”
Az elmúlt években azonban fokozatosan egyre megbecsültebb státuszba kerülnek a könyvborítók, és új aranykorába léphet a könyvdizájn. Ezt az irányt nyugtázza, hogy idén a The Bookseller visszaállított egy olyan díjazási kategóriát a British Book Awardson, ami több mint egy évtizedig parkolópályán várakozott: ez az év dizájnere.
Arter szerint éppen Rooney 2018-as sikerregénye, a Normális emberek jelzi azt a korszakhatárt, amikor a könyvborító „kulturális jelenséggé vált az Instagramon, szinte olyanná, mint egy kiegészítő”. Ennek ellenőrzéséhez szerinte elég, ha a könyves témájú posztok között böngészünk a Twitteren és az Instagramon, csupa szemet gyönyörködtető, világos színekkel és bátor grafikával megbolondított borító fog szembejönni.
A szerzők is egyre tudatosabbak a borító tervezésében. Olivia Laing, A magányos város szerzője például pontosan tudta, hogy mi a kéknek az a bizonyos árnyalata, amit legújabb könyvén, az Everybodyn látni szeretne: a neve Yves Klein-kék, és a legendás brit rendező, Derek Jarman is ezt használta a Blue című filmjében.
Koronavírus és a shelfie
Holly Ovenden grafikus szerint a koronavírus-járvány miatti lezárások csak fokozták a tendenciát, illetve a kiadók közti versenyt az olvasó figyelméért - mivel a webshopokban böngésző olvasók nem tudják kézbe venni a könyvet és teljesen véletlenszerűen belelapozni. Marad a borító (és esetleg a webshopba feltöltött könyvrészlet mint beleolvasási lehetőség, de ez nem általánosan elterjedt).
Peter Adlington, a Faber egyik vezető grafikusa, aki Kazuo Ishiguro Klara és a Nap című új könyvének borítóját tervezte, viszont máshogy gondolja. Szerinte azoknak a borítóknak a zöme, amik a korlátozások alatt megjelentek, már a járvány kitörése előtt elkészültek. Így szerinte inkább a marketingesek találtak hirtelen új hirdetési módszereket, amik a digitális tér kizárólagosságában is működnek.
A közösségi médiában elterjedő shelfie divatja is számíthat, amikor az emberek a könyvespolcukkal fotózkodnak - hiszen ez megint csak a borítót hangsúlyozza.
És mi a helyzet a magyar borítókkal?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a külföldi trendekkel párhuzamosan, az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyfajta borítóreneszánszt tapasztalhatunk. A 24.hu nemrég kiadók képviselőivel és grafikusokkal beszélgetett a hazai trendekről és szokásokról. Pintér Józsefet, a Magvető művészeti igazgatóját kérdezték például Michel Houllebecq Behódolásának elhíresült borítójáról, amin egy nikábba öltöztetett Mona Lisa látható.
A könyv ráadásul éppen a Charlie Hebdo-merénylet napján jelent meg, ami Pintér szerint óhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a regényt itthon ne szépirodalmi alkotásként, hanem botránykönyvként tartsák számon. „A magyar borítójának is csak azért lett nemzetközi visszhangja, mert akkor épp ennyire feszült volt a politikai légkör. Ha viszont elfogadjuk, hogy egy borító hívja fel a könyvre a figyelmet, akkor ebben az értelemben minden jól sikerült borító provokatív.” A példa érdekessége, hogy a lap egymás mellé tette a Behódolás különböző országokban kiadott példányait, ami jól illusztrálja, hányféle módon lehet megközelíteni ugyanazt a témát.
A nemzetközi dizájntrendek persze itthon is meghatározóak. Tillai Tamás grafikus szerint például „a roncsolt betűk használata újra divat. Évek óta tartja magát a szuperminimál és a durván egyszerűsített/trash/elmosott grafika/tipográfia is, és sok év után újra felbukkant a pixelart.” Szerinte viszont figyelni kell az finom helyi sajátosságokra is, nem működik minden mindenhol ugyanúgy:
„Nálunk a minimalista skandináv stílusú borítók általában népszerűek, ahogy a gyerekkönyvben a barátságos holland iskola, míg a dísztelen, de nagyon szabályos német tervezési vonalat kevésbé fogadja be a magyar olvasó. Vakon követni trendeket éppúgy hiba, mint lemaradni valami újról.”
A borítóknak mi is nagy rajongói vagyunk, a kedveinceinket a Borítópornó tag alatt találod.
(Kiemelt kép forrása: Pixabay)
