Tényleg beköszöntött a könyvborítók új aranykora

Tényleg beköszöntött a könyvborítók új aranykora

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Erről még amolyan szólás-mondásunk is van, persze főleg átvitt értelemben használjuk. A könyvpiaci trendek viszont egészen konkrétan abba az irányba terelgetnek, hogy mégis ezt tegyük.

sa | 2021. április 19. |

Mi is megírtuk, hogy kihasználva az óriási várakozást, a kiadója tudatos marketinggel csepegteti az információkat Sally Rooney új regényéről. Múlt héten így az lett hírértékű esemény, hogy a londoni Faber & Faber nyilvánosságra hozta, milyen borítóval jelenik meg a Beautiful World, Where Are You (~ Gyönyörű világ, merre vagy). Ezzel kapcsolatban Danny Arter, a The Bookseller magazin kreatív szerkesztője nyilatkozott a Guardiannek:

„Elég ritka, hogy egy kiadó megmutatja a borítót, és ekkora felhajtást csinál abból, ki tervezte, vagy hogy egyáltalán megemlíti, ki tervezte.”

Az elmúlt években azonban fokozatosan egyre megbecsültebb státuszba kerülnek a könyvborítók, és új aranykorába léphet a könyvdizájn. Ezt az irányt nyugtázza, hogy idén a The Bookseller visszaállított egy olyan díjazási kategóriát a British Book Awardson, ami több mint egy évtizedig parkolópályán várakozott: ez az év dizájnere.

Arter szerint éppen Rooney 2018-as sikerregénye, a Normális emberek jelzi azt a korszakhatárt, amikor a könyvborító „kulturális jelenséggé vált az Instagramon, szinte olyanná, mint egy kiegészítő”. Ennek ellenőrzéséhez szerinte elég, ha a könyves témájú posztok között böngészünk a Twitteren és az Instagramon, csupa szemet gyönyörködtető, világos színekkel és bátor grafikával megbolondított borító fog szembejönni. 

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva. 21. Század, 2020, 301 oldal
-Sally Rooney: Normális emberek

A szerzők is egyre tudatosabbak a borító tervezésében. Olivia Laing, A magányos város szerzője például pontosan tudta, hogy mi a kéknek az a bizonyos árnyalata, amit legújabb könyvén, az Everybodyn látni szeretne: a neve Yves Klein-kék, és a legendás brit rendező, Derek Jarman is ezt használta a Blue című filmjében.

Koronavírus és a shelfie

Holly Ovenden grafikus szerint a koronavírus-járvány miatti lezárások csak fokozták a tendenciát, illetve a kiadók közti versenyt az olvasó figyelméért - mivel a webshopokban böngésző olvasók nem tudják kézbe venni a könyvet és teljesen véletlenszerűen belelapozni. Marad a borító (és esetleg a webshopba feltöltött könyvrészlet mint beleolvasási lehetőség, de ez nem általánosan elterjedt).

Peter Adlington, a Faber egyik vezető grafikusa, aki Kazuo Ishiguro Klara és a Nap című új könyvének borítóját tervezte, viszont máshogy gondolja. Szerinte azoknak a borítóknak a zöme, amik a korlátozások alatt megjelentek, már a járvány kitörése előtt elkészültek. Így szerinte inkább a marketingesek találtak hirtelen új hirdetési módszereket, amik a digitális tér kizárólagosságában is működnek.

A közösségi médiában elterjedő shelfie divatja is számíthat, amikor az emberek a könyvespolcukkal fotózkodnak - hiszen ez megint csak a borítót hangsúlyozza. 

És mi a helyzet a magyar borítókkal?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a külföldi trendekkel párhuzamosan, az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyfajta borítóreneszánszt tapasztalhatunk. A 24.hu nemrég kiadók képviselőivel és grafikusokkal beszélgetett a hazai trendekről és szokásokról. Pintér Józsefet, a Magvető művészeti igazgatóját kérdezték például Michel Houllebecq Behódolásának elhíresült borítójáról, amin egy nikábba öltöztetett Mona Lisa látható. 

Michel Houellebecq
Behódolás
Ford.: Tótfalusi Ágnes. Magvető, 2020, 308 oldal
-

A könyv ráadásul éppen a Charlie Hebdo-merénylet napján jelent meg, ami Pintér szerint óhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a regényt itthon ne szépirodalmi alkotásként, hanem botránykönyvként tartsák számon. „A magyar borítójának is csak azért lett nemzetközi visszhangja, mert akkor épp ennyire feszült volt a politikai légkör. Ha viszont elfogadjuk, hogy egy borító hívja fel a könyvre a figyelmet, akkor ebben az értelemben minden jól sikerült borító provokatív.” A példa érdekessége, hogy a lap egymás mellé tette a Behódolás különböző országokban kiadott példányait, ami jól illusztrálja, hányféle módon lehet megközelíteni ugyanazt a témát.

A nemzetközi dizájntrendek persze itthon is meghatározóak. Tillai Tamás grafikus szerint például „a roncsolt betűk használata újra divat. Évek óta tartja magát a szuperminimál és a durván egyszerűsített/trash/elmosott grafika/tipográfia is, és sok év után újra felbukkant a pixelart.” Szerinte viszont figyelni kell az finom helyi sajátosságokra is, nem működik minden mindenhol ugyanúgy: 

„Nálunk a minimalista skandináv stílusú borítók általában népszerűek, ahogy a gyerekkönyvben a barátságos holland iskola, míg a dísztelen, de nagyon szabályos német tervezési vonalat kevésbé fogadja be a magyar olvasó. Vakon követni trendeket éppúgy hiba, mint lemaradni valami újról.”

A borítóknak mi is nagy rajongói vagyunk, a kedveinceinket a Borítópornó tag alatt találod.

(Kiemelt kép forrása: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Borítópornó: 5+1 látványos őszi könyvborító

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal 5+1 olyan friss őszi könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

...
Nagy

Borítópornó: 10 új könyvborító, ami megvett minket

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal tíz olyan friss könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

...
Nagy

Borítópornó: A Hemingway-életműsorozat

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Somogyi Péterrel beszélgettünk a Hemingway-életműsorozat első két könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát