Tényleg beköszöntött a könyvborítók új aranykora

Tényleg beköszöntött a könyvborítók új aranykora

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Erről még amolyan szólás-mondásunk is van, persze főleg átvitt értelemben használjuk. A könyvpiaci trendek viszont egészen konkrétan abba az irányba terelgetnek, hogy mégis ezt tegyük.

sa | 2021. április 19. |

Mi is megírtuk, hogy kihasználva az óriási várakozást, a kiadója tudatos marketinggel csepegteti az információkat Sally Rooney új regényéről. Múlt héten így az lett hírértékű esemény, hogy a londoni Faber & Faber nyilvánosságra hozta, milyen borítóval jelenik meg a Beautiful World, Where Are You (~ Gyönyörű világ, merre vagy). Ezzel kapcsolatban Danny Arter, a The Bookseller magazin kreatív szerkesztője nyilatkozott a Guardiannek:

„Elég ritka, hogy egy kiadó megmutatja a borítót, és ekkora felhajtást csinál abból, ki tervezte, vagy hogy egyáltalán megemlíti, ki tervezte.”

Az elmúlt években azonban fokozatosan egyre megbecsültebb státuszba kerülnek a könyvborítók, és új aranykorába léphet a könyvdizájn. Ezt az irányt nyugtázza, hogy idén a The Bookseller visszaállított egy olyan díjazási kategóriát a British Book Awardson, ami több mint egy évtizedig parkolópályán várakozott: ez az év dizájnere.

Arter szerint éppen Rooney 2018-as sikerregénye, a Normális emberek jelzi azt a korszakhatárt, amikor a könyvborító „kulturális jelenséggé vált az Instagramon, szinte olyanná, mint egy kiegészítő”. Ennek ellenőrzéséhez szerinte elég, ha a könyves témájú posztok között böngészünk a Twitteren és az Instagramon, csupa szemet gyönyörködtető, világos színekkel és bátor grafikával megbolondított borító fog szembejönni. 

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva. 21. Század, 2020, 301 oldal
-Sally Rooney: Normális emberek

A szerzők is egyre tudatosabbak a borító tervezésében. Olivia Laing, A magányos város szerzője például pontosan tudta, hogy mi a kéknek az a bizonyos árnyalata, amit legújabb könyvén, az Everybodyn látni szeretne: a neve Yves Klein-kék, és a legendás brit rendező, Derek Jarman is ezt használta a Blue című filmjében.

Koronavírus és a shelfie

Holly Ovenden grafikus szerint a koronavírus-járvány miatti lezárások csak fokozták a tendenciát, illetve a kiadók közti versenyt az olvasó figyelméért - mivel a webshopokban böngésző olvasók nem tudják kézbe venni a könyvet és teljesen véletlenszerűen belelapozni. Marad a borító (és esetleg a webshopba feltöltött könyvrészlet mint beleolvasási lehetőség, de ez nem általánosan elterjedt).

Peter Adlington, a Faber egyik vezető grafikusa, aki Kazuo Ishiguro Klara és a Nap című új könyvének borítóját tervezte, viszont máshogy gondolja. Szerinte azoknak a borítóknak a zöme, amik a korlátozások alatt megjelentek, már a járvány kitörése előtt elkészültek. Így szerinte inkább a marketingesek találtak hirtelen új hirdetési módszereket, amik a digitális tér kizárólagosságában is működnek.

A közösségi médiában elterjedő shelfie divatja is számíthat, amikor az emberek a könyvespolcukkal fotózkodnak - hiszen ez megint csak a borítót hangsúlyozza. 

És mi a helyzet a magyar borítókkal?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a külföldi trendekkel párhuzamosan, az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyfajta borítóreneszánszt tapasztalhatunk. A 24.hu nemrég kiadók képviselőivel és grafikusokkal beszélgetett a hazai trendekről és szokásokról. Pintér Józsefet, a Magvető művészeti igazgatóját kérdezték például Michel Houllebecq Behódolásának elhíresült borítójáról, amin egy nikábba öltöztetett Mona Lisa látható. 

Michel Houellebecq
Behódolás
Ford.: Tótfalusi Ágnes. Magvető, 2020, 308 oldal
-

A könyv ráadásul éppen a Charlie Hebdo-merénylet napján jelent meg, ami Pintér szerint óhatatlanul hozzájárult ahhoz, hogy a regényt itthon ne szépirodalmi alkotásként, hanem botránykönyvként tartsák számon. „A magyar borítójának is csak azért lett nemzetközi visszhangja, mert akkor épp ennyire feszült volt a politikai légkör. Ha viszont elfogadjuk, hogy egy borító hívja fel a könyvre a figyelmet, akkor ebben az értelemben minden jól sikerült borító provokatív.” A példa érdekessége, hogy a lap egymás mellé tette a Behódolás különböző országokban kiadott példányait, ami jól illusztrálja, hányféle módon lehet megközelíteni ugyanazt a témát.

A nemzetközi dizájntrendek persze itthon is meghatározóak. Tillai Tamás grafikus szerint például „a roncsolt betűk használata újra divat. Évek óta tartja magát a szuperminimál és a durván egyszerűsített/trash/elmosott grafika/tipográfia is, és sok év után újra felbukkant a pixelart.” Szerinte viszont figyelni kell az finom helyi sajátosságokra is, nem működik minden mindenhol ugyanúgy: 

„Nálunk a minimalista skandináv stílusú borítók általában népszerűek, ahogy a gyerekkönyvben a barátságos holland iskola, míg a dísztelen, de nagyon szabályos német tervezési vonalat kevésbé fogadja be a magyar olvasó. Vakon követni trendeket éppúgy hiba, mint lemaradni valami újról.”

A borítóknak mi is nagy rajongói vagyunk, a kedveinceinket a Borítópornó tag alatt találod.

(Kiemelt kép forrása: Pixabay)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Borítópornó: 5+1 látványos őszi könyvborító

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal 5+1 olyan friss őszi könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

...
Nagy

Borítópornó: 10 új könyvborító, ami megvett minket

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal tíz olyan friss könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

...
Nagy

Borítópornó: A Hemingway-életműsorozat

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Somogyi Péterrel beszélgettünk a Hemingway-életműsorozat első két könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

...
Szórakozás

Szvetlana Alekszijevics, Patti Smith, Erlend Loe, Nádas Péter Budapestje [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Zöld

Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás veszélye fenyegeti

...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

Vámos Miklós Palackposta című kötetébe olyan korábbi publicisztikáit gyűjtötte össze a szerző, amelyek a szocializmusban íródtak, de negyven év távlatából is érvényesek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Olvass!
...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!