Volt-e emlékezetes olvasmányélményed idén?
Több mindent olvastam, de talán Kiss Dávid Medvék bolygója című verseskötetét emelném ki közülük. Vicces, ahogy az „ölembe hullott” ez a kötet, mert először csak a Trigonometria című verset ismertem, azt is úgy kaptam, megbízásként, hogy írjak belőle dalt, az 1bor1vers-re. A szövegből szuper dal született, de a kötet többi versét is nagyon inspirálónak találom.
Van-e olyan író és/vagy dalszerző, aki középiskolás korod óta fontos neked, akinek azóta is várod a friss megjelenéseit?
A Kispál és a borz már gyerekkoromban jelen volt az életemben. Lovasi András dalai minden életszakaszomban mást jelentenek. Ahogy mindannyian öregszünk – ő is, én is, a szövegek is – a tartalom újabb és újabb rétegeihez érek el,
egy-egy szöveg egyszerre tud nosztalgiával eltölteni és mindig valami újat mutatni.
Ha a világirodalom történetéből bárkit elhívhatnál a Margófesztre, hogy megegyetek a zalai dombok között egy-egy tál dödöllét, akkor kit választanál, és mi lenne az, amit feltétlenül szeretnél megkérdezni tőle?
Kurt Vonneguttól például szívesen megkérdezném, hogy:
Hogy ízlik a dödölle?
Tegyük fel, hogy létezik egy fesztivál, ahol a ráadás előtt a frontemberek felolvasnak egy verset vagy egy prózarészletet. Te kinek a művéből olvasnál fel a rendezvény headlinereként?
Rejtő Jenő.
Melyik az a szöveged, ami különösen közel került hozzád az évek során, és van-e olyan sorod, amit ma már másként írnál meg, esetleg olykor másként is adsz elő?
Az Innen hova szövege nagyon közel áll a szívemhez. Vannak dalok, amik kevésbé állják ki az idő próbáját, de ezek általában kikopnak a repertoárból.
Ha csenhetnél egy sort, egy rímet vagy egy refrént a Margófeszt egy másik fellépőjétől, akkor mi lenne az?
„És ha olyasmit szeretnél nekem mondani, amit én még nem tudok, akkor azt mondd meg, hogy miért mindig a szimpatikusabb állatok a vesztesek, olyanok akár a gyalogkakukkban a prérifarkas, aki lyukat üt a kanyonban mégis mindig újra próbálja, jobb lesz minden, nekem elhiheted, leesik az állad, kinyilik a szemed és észreveszed (te is észreveszed) a fejed felett a kérdőjelet, látod a fejed felett a kérdőjelet, a fejed felett van saját kérdőjeled”. Nem is kérdés, hogy HIPERKARMA és Bérczesi Robi.
Ha a nyári fesztiválszezon után kivehetnél egy hónap szabadidőt, amit régi klasszikusok és friss könyvsikerek olvasására fordíthatnál, melyik műveket választanád?
Vannak „elmaradásaim”, amikkel tartozom magamnak, Esterházytól például több minden van a bakancslistámon. Az újdonságok közül pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényére fenem a fogam. Már meg is vettem apukámnak, hogy kölcsön tudjam tőle kérni.
