Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk - Kurt Vonnegut 100

Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk - Kurt Vonnegut 100

Száz éve született Kurt Vonnegut amerikai regényíró, a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra jelentős alakja. A drezdai bombázás hatására írt Az ötös számú vágóhíd tette a világ egyik legismertebb szerzőjévé, aki hírhedt volt a humoráról, pedig egész életében depresszióval küzdött. Több mint 200 szerelmes levelet küldött feleségének, rossz költőnek tartotta Bob Dylant, és bocsánatot kért a jövő nemzedékeitől.

sa | 2022. november 11. |
Kurt Vonnegut
Az ötös számú vágóhíd
Ford. Szántó György Tibor, Helikon, 2022, 233 oldal
-

Pesszimizmusa a fiatalkori családi tragédiák öröksége

Ősei Németországból, a vesztfáliai Münsterből származtak, 1848-ban egymillió más némethez hasonlóan vándoroltak ki Amerikába, és 1850-ben letelepedtek Indianapolisban, ahol Vonnegut is született. Anyja gazdag sörgyáros családból származott, apja ismert építész volt, de a nagy gazdasági válság idején virágzó üzlete szinte egyik napról a másikra omlott össze, így el kellett adniuk házukat, őt pedig kivették a magániskolából. Apja soha nem heverte ki az anyagi csőd következményeit, anyja depressziós lett, végül 1944-ben öngyilkosságot követett el. Vonnegut egész életét és munkásságát meghatározó pesszimizmusa a fiatal korában átélt tragédiák sorozatában gyökerezett.

Diákújságíróként fogalmazta meg alapelveit

Már diákként írta és szerkesztette az iskolai lapot, és ekkor dolgozta ki maga számára alapelveit: tárd fel a tényeket, írj egyszerű mondatokat, ismerd meg jól közönségedet. 1940-től a Cornell Egyetemen tanult biokémiát, de saját bevallása szerint is több időt fordított az egyetem lapjának szerkesztésére.

Drezda bombázását egy húsraktárban élte túl, fogolyként

Az Egyesült Államok hadba lépése után jelentkezett a hadseregbe, 1944 decemberében az ardenneki csata során német fogságba esett. Drezdába vitték kényszermunkára, ahol 1945. február 13-15-én a várost szinte teljesen elpusztító, több tízezer áldozatot követelő angolszász szőnyegbombázást csak azért élte túl, mert egy korábbi vágóhíd földalatti húsraktárában őrizték társaival együtt. Az életben maradtak feladata ezután egy hétig az áldozatok maradványainak összegyűjtése és eltemetése volt.

Az ötös számú vágóhidat be akarták tiltani

Vonnegutot drezdai élményei késztették húsz évvel később leghíresebb könyve, Az ötös számú vágóhíd megírására. A sors, a szabad akarat, az emberi természet illogikus voltát boncolgató művet George Roy Hill filmesítette meg, és 1972-ben el is nyerte vele a zsűri díját az 1972-es cannes-i filmfesztiválon. A regényből azóta már képregény is készült, magyarul a Helikonnál jelent meg. Az ötös számú vágóhidat újraolvastuk a karantén idején, amikor széttöredezni látszott az idő, megjelenésének 50. évfordulójáról pedig ezzel a cikkel emlékeztünk meg:

50 éves Az ötös számú vágóhíd
50 éves Az ötös számú vágóhíd
Tovább olvasok

Az indianapolisi Kurt Vonnegut Múzeum és Könyvtár ezer ingyenpéldányt adományozott 2022 nyarán Az ötös számú vágóhídból, a könyveket a floridai Brevard megye tanárai és diákjai kapják majd meg, miután egy Anyák a Szabadságért nevű szülői szervezet a kötet iskolai betiltását kezdeményezte.

Salman Rushdie személyes hangú esszét írt Az ötös számú vágóhídról

Szerinte az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.”  Hogy még mit írt a regényről, itt olvashatod el:

Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Tovább olvasok

Vonnegut nevelte a nővére gyerekeit is

Az író a háború befejeződése után hazatért, megnősült; három gyermeke született, 1958-tól rákban elhunyt nővére három gyermekét is ő nevelte. A Chicagói Egyetem antropológiai szakán szerzett diplomát, ezután a General Electric óriásvállalat reklámosztályán dolgozott.

Autodidakta író volt

Vonnegut így vallott magáról Majomház című kötetének (1968) bevezetőjében: "1949 óta írok. Autodidakta vagyok. Nincsenek elméleteim az írással kapcsolatban, amelyek segítségére lehetnének másoknak. Ha írok, azzá válok, amivé látszólag válnom kell. Magasságom száznyolcvanöt centiméter, a súlyom csaknem kilencvenegy kiló. Mozgáskoordinációm tökéletlen, kivéve, ha úszom. Az írás ennek a kölcsönhústömegnek a dolga. Vízben gyönyörű vagyok."

Ön vett volna autót Kurt Vonneguttól?
Tovább olvasok

Írt háborús és kémregényt, és rengeteg groteszket és abszurdot

Lankadatlanul írt és házalt műveivel a kiadóknál. 1950-ben jelent meg első novellája, A Barnhouse effektus címmel, majd két évvel később első regénye, az amerikai életforma gyilkos szatíráját adó Gépzongora. Következő művét 1959-ben adták ki: a Titán szirénjeiben horizontja kitágult, és az átélt szenvedések hatására már az egész emberi nem, a jelenkori történelem foglalkoztatta. Két évvel később egy kémtörténet, az Éj anyánk került ki a tolla alól, 1963-ban következett a Macskabölcső néhol groteszk és humoros, mégis megható története, amely az emberiség általában vett ostobaságára emlékezteti az olvasót. 1965-ben látott napvilágot az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater, az elértéktelenedett, kiüresedett lelkekkel benépesített Amerika bemutatása, majd Az ötös számú vágóhíd 1969-ben a világ egyik legnépszerűbb írójává tette.

Véletlenül találták meg több mint 200 szerelmes levelét

Kurt Vonnegut lánya egy véletlennek köszönhetően több mint kétszáz szerelmes levelet talált a házuk padlásán. A leveleket a világhírű író az első feleségének, Jane Vonnegutnak írta amikor még udvarolt neki, illetve az esküvőjük után közvetlenül. A levelek egy része kézzel írt, egy része gépelt volt, némelyik firkákkal. Sok szó esett bennük a jövő bizonytalanságáról, de Kurt Vonnegut arról is részletesen írt, mennyire szereti Jane-t.A korábban kiadatlan feljegyzések fakszimile kiadásban jelentek meg.

226 Kurt Vonneguttól származó szerelmes levelet találtak

Kurt Vonnegut lánya egy véletlennek köszönhetően több mint kétszáz szerelmes levelet talált a házuk padlásán. A leveleket a világhírű író a feleségének, Jane Vonnegutnak írta. A korábban kiadatlan feljegyzések most fakszimile kiadásban jelentek meg.

Tovább olvasok

Felnőttként sem kímélték a személyes tragédiák

Vonnegut személyes élete ugyanakkor tele volt tragédiákkal. Felesége elhagyta, egyik fia idegösszeomlást kapott, amelyből csak lassan épült fel. Az író ötvenedik születésnapjára lepte meg magát A bajnokok reggelije című művével, az első írói szakaszát lezáró, legtudatosabb posztmodern regényéből később Bruce Willis főszereplésével készült film. Az 1976-os Börleszk című, személyes indíttatású regényben a mindennapjait megnehezítő lelki problémákat "írta ki" magából.

Munkásságában ezután csökkent a fantasztikum, inkább az amerikai társadalom rajza került túlsúlyba, de a Mesterlövész, a Kékszakáll, majd a Galapagos tanúsította, hogy megőrizte csak rá jellemző ironikus hangját. 1979-ben újra megnősült, fényképész feleségével egy hetedik gyermeket is örökbe fogadtak.

Rossz költőnek tartotta Bob Dylant

Sokakban keltett felháborodást vagy ellenérzést, mikor 2016-ban Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat. Főleg, hogy a bejelentés után Dylan sokáig nem is reagált a hírre.

Ekkor a Hustler kapott elő egy 1991-es interjút, melyet az akkor éppen 69. születésnapját ünneplő Kurt Vonneguttal készítettek egy nebraskai bárban. Vonnegutot a zenei ízléséről faggatták, és akkor fejtette ki, hogy Dylant költőként mennyire semmire sem tartja:

Esetleg egy jó sora van egy dalban, a többi halandzsa.

Bocsánatot kért a később érkező generációktól

Vonnegut erőteljes szószólója volt az alkotmányos szabadságjogok védelmének, a nukleáris fegyverek ellenőrzésének, szívén viselte a Föld törékeny bioszférájának megőrzését. Úgy vélte, hogy a vállalatok kapzsisága, a túlnépesedés, a háborúk végül leterítik az emberiséget. "Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk" - írta, bocsánatot kérve az őt követő generációktól, amikor 1988-ban hét remek tanácsot fogalmazott meg a 2088-ban élő embereknek. Üzenete a TIME-ban jelent meg. Benedict Cumberbatch 2021-ben felolvasta a levelet, ITT pedig angolul el is lehet olvasni a teljes szöveget.

Vonnegut üzenetét Benedict Cumberbatch olvassa fel a jövő embereinek

1988-ban egy reklámkampány részeként Kurt Vonnegut levelet írt a TIME-ba a száz évvel később, 2088-ban élő embereknek. A kemény hangú írás, amely főként azzal szembesít, hogy az unokáink érdekében abba kell hagynunk a bolygó mérgezését, most Benedict Cumberbatch előadásában hallgatható meg.

Tovább olvasok

Így megy ez

Az írásait, interjúit átható derű ellenére Vonnegut egész életében depresszióval küszködött, 1984-ben még az öngyilkossággal is megpróbálkozott. "Kedvenc" halálnemének a repülőszerencsétlenséget választotta volna, egy Kilimandzsáró csúcsának ütköző repülőgéppel. Nem így történt: 84 évesen elesett New York-i otthonában, és 2007. április 11-én belehalt fejsérüléseibe.

40 évig forgatták a dokumentumfilmet az életéről

A stáb 1982-től 2007-ig követte az írót. A Kurt Vonnegut: Unstuck In Time rendezője Robert Weide, aki 23 éves korában kereste fel az amerikai írót azzal, hogy filmet szeretne készíteni róla. A felkérésből aztán közös munka lett, a munkából pedig több évtizeden át tartó barátság. Vonnegut életének főbb eseményeit egészen a haláláig dokumentálták.

 

(MTI, Könyves Magazin)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezer Vonnegut-könyvet kap egy floridai iskola, ahol betiltanák Az ötös számú vágóhidat

Az indianapolisi Kurt Vonnegut Múzeum és Könyvtár ezen a héten ezer ingyenpéldányt adományoz Az ötös számú vágóhídból, a könyveket a floridai Brevard megye tanárai és diákjai kapják majd meg, miután egy szülői szervezet a kötet iskolai betiltását kezdeményezte.

...
Hírek

Új dokumentumfilm készült Kurt Vonnegutról

Közel negyven évvel azután, hogy a forgatás megkezdődött, elkészült egy új dokumentumfilm Kurt Vonnegutról. A filmet, amelynek stábja 1982-től 2007-ig követte az írót, november 19-én mutatják be a tengerentúlon. Mutatjuk az előzetesét!

...
Hírek

Vonnegut üzenetét Benedict Cumberbatch olvassa fel a jövő embereinek

1988-ban egy reklámkampány részeként Kurt Vonnegut levelet írt a TIME-ba a száz évvel később, 2088-ban élő embereknek. A kemény hangú írás most Benedict Cumberbatch előadásában hallgatható meg.

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.