Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk - Kurt Vonnegut 100

Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk - Kurt Vonnegut 100

Száz éve született Kurt Vonnegut amerikai regényíró, a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra jelentős alakja. A drezdai bombázás hatására írt Az ötös számú vágóhíd tette a világ egyik legismertebb szerzőjévé, aki hírhedt volt a humoráról, pedig egész életében depresszióval küzdött. Több mint 200 szerelmes levelet küldött feleségének, rossz költőnek tartotta Bob Dylant, és bocsánatot kért a jövő nemzedékeitől.

sa | 2022. november 11. |
Kurt Vonnegut
Az ötös számú vágóhíd
Ford. Szántó György Tibor, Helikon, 2022, 233 oldal
-

Pesszimizmusa a fiatalkori családi tragédiák öröksége

Ősei Németországból, a vesztfáliai Münsterből származtak, 1848-ban egymillió más némethez hasonlóan vándoroltak ki Amerikába, és 1850-ben letelepedtek Indianapolisban, ahol Vonnegut is született. Anyja gazdag sörgyáros családból származott, apja ismert építész volt, de a nagy gazdasági válság idején virágzó üzlete szinte egyik napról a másikra omlott össze, így el kellett adniuk házukat, őt pedig kivették a magániskolából. Apja soha nem heverte ki az anyagi csőd következményeit, anyja depressziós lett, végül 1944-ben öngyilkosságot követett el. Vonnegut egész életét és munkásságát meghatározó pesszimizmusa a fiatal korában átélt tragédiák sorozatában gyökerezett.

Diákújságíróként fogalmazta meg alapelveit

Már diákként írta és szerkesztette az iskolai lapot, és ekkor dolgozta ki maga számára alapelveit: tárd fel a tényeket, írj egyszerű mondatokat, ismerd meg jól közönségedet. 1940-től a Cornell Egyetemen tanult biokémiát, de saját bevallása szerint is több időt fordított az egyetem lapjának szerkesztésére.

Drezda bombázását egy húsraktárban élte túl, fogolyként

Az Egyesült Államok hadba lépése után jelentkezett a hadseregbe, 1944 decemberében az ardenneki csata során német fogságba esett. Drezdába vitték kényszermunkára, ahol 1945. február 13-15-én a várost szinte teljesen elpusztító, több tízezer áldozatot követelő angolszász szőnyegbombázást csak azért élte túl, mert egy korábbi vágóhíd földalatti húsraktárában őrizték társaival együtt. Az életben maradtak feladata ezután egy hétig az áldozatok maradványainak összegyűjtése és eltemetése volt.

Az ötös számú vágóhidat be akarták tiltani

Vonnegutot drezdai élményei késztették húsz évvel később leghíresebb könyve, Az ötös számú vágóhíd megírására. A sors, a szabad akarat, az emberi természet illogikus voltát boncolgató művet George Roy Hill filmesítette meg, és 1972-ben el is nyerte vele a zsűri díját az 1972-es cannes-i filmfesztiválon. A regényből azóta már képregény is készült, magyarul a Helikonnál jelent meg. Az ötös számú vágóhidat újraolvastuk a karantén idején, amikor széttöredezni látszott az idő, megjelenésének 50. évfordulójáról pedig ezzel a cikkel emlékeztünk meg:

50 éves Az ötös számú vágóhíd
50 éves Az ötös számú vágóhíd
Tovább olvasok

Az indianapolisi Kurt Vonnegut Múzeum és Könyvtár ezer ingyenpéldányt adományozott 2022 nyarán Az ötös számú vágóhídból, a könyveket a floridai Brevard megye tanárai és diákjai kapják majd meg, miután egy Anyák a Szabadságért nevű szülői szervezet a kötet iskolai betiltását kezdeményezte.

Salman Rushdie személyes hangú esszét írt Az ötös számú vágóhídról

Szerinte az ötös számú vágóhíd valójában nagy realista regény. „Vonnegut könyve erről szól, az emberi erőszak elkerülhetetlenségéről, és hogy ez mit tesz azokkal a nem túlságosan erőszakos emberi lényekkel, akik belekerülnek.”  Hogy még mit írt a regényről, itt olvashatod el:

Salman Rushdie: Vonnegut szomorú arcú komikus

Mit mond nekünk ma Kurt Vonnegut kultikus könyve, Az ötös számú vágóhíd? Mi a közös benne és a 22-es csapdájában? Miért értelmezik sokszor félre a regényt? Többek közt ezekről a kérdésekről írt Salman Rushdie a Vonnegutról szóló személyes hangú esszéjében, amely most az 1749-en jelent meg M. Nagy Miklós fordításában. Összeszedtük az író legizgalmasabb gondolatait a regényről. 

Tovább olvasok

Vonnegut nevelte a nővére gyerekeit is

Az író a háború befejeződése után hazatért, megnősült; három gyermeke született, 1958-tól rákban elhunyt nővére három gyermekét is ő nevelte. A Chicagói Egyetem antropológiai szakán szerzett diplomát, ezután a General Electric óriásvállalat reklámosztályán dolgozott.

Autodidakta író volt

Vonnegut így vallott magáról Majomház című kötetének (1968) bevezetőjében: "1949 óta írok. Autodidakta vagyok. Nincsenek elméleteim az írással kapcsolatban, amelyek segítségére lehetnének másoknak. Ha írok, azzá válok, amivé látszólag válnom kell. Magasságom száznyolcvanöt centiméter, a súlyom csaknem kilencvenegy kiló. Mozgáskoordinációm tökéletlen, kivéve, ha úszom. Az írás ennek a kölcsönhústömegnek a dolga. Vízben gyönyörű vagyok."

Ön vett volna autót Kurt Vonneguttól?
Tovább olvasok

Írt háborús és kémregényt, és rengeteg groteszket és abszurdot

Lankadatlanul írt és házalt műveivel a kiadóknál. 1950-ben jelent meg első novellája, A Barnhouse effektus címmel, majd két évvel később első regénye, az amerikai életforma gyilkos szatíráját adó Gépzongora. Következő művét 1959-ben adták ki: a Titán szirénjeiben horizontja kitágult, és az átélt szenvedések hatására már az egész emberi nem, a jelenkori történelem foglalkoztatta. Két évvel később egy kémtörténet, az Éj anyánk került ki a tolla alól, 1963-ban következett a Macskabölcső néhol groteszk és humoros, mégis megható története, amely az emberiség általában vett ostobaságára emlékezteti az olvasót. 1965-ben látott napvilágot az Áldja meg az Isten, Mr. Rosewater, az elértéktelenedett, kiüresedett lelkekkel benépesített Amerika bemutatása, majd Az ötös számú vágóhíd 1969-ben a világ egyik legnépszerűbb írójává tette.

Véletlenül találták meg több mint 200 szerelmes levelét

Kurt Vonnegut lánya egy véletlennek köszönhetően több mint kétszáz szerelmes levelet talált a házuk padlásán. A leveleket a világhírű író az első feleségének, Jane Vonnegutnak írta amikor még udvarolt neki, illetve az esküvőjük után közvetlenül. A levelek egy része kézzel írt, egy része gépelt volt, némelyik firkákkal. Sok szó esett bennük a jövő bizonytalanságáról, de Kurt Vonnegut arról is részletesen írt, mennyire szereti Jane-t.A korábban kiadatlan feljegyzések fakszimile kiadásban jelentek meg.

226 Kurt Vonneguttól származó szerelmes levelet találtak

Kurt Vonnegut lánya egy véletlennek köszönhetően több mint kétszáz szerelmes levelet talált a házuk padlásán. A leveleket a világhírű író a feleségének, Jane Vonnegutnak írta. A korábban kiadatlan feljegyzések most fakszimile kiadásban jelentek meg.

Tovább olvasok

Felnőttként sem kímélték a személyes tragédiák

Vonnegut személyes élete ugyanakkor tele volt tragédiákkal. Felesége elhagyta, egyik fia idegösszeomlást kapott, amelyből csak lassan épült fel. Az író ötvenedik születésnapjára lepte meg magát A bajnokok reggelije című művével, az első írói szakaszát lezáró, legtudatosabb posztmodern regényéből később Bruce Willis főszereplésével készült film. Az 1976-os Börleszk című, személyes indíttatású regényben a mindennapjait megnehezítő lelki problémákat "írta ki" magából.

Munkásságában ezután csökkent a fantasztikum, inkább az amerikai társadalom rajza került túlsúlyba, de a Mesterlövész, a Kékszakáll, majd a Galapagos tanúsította, hogy megőrizte csak rá jellemző ironikus hangját. 1979-ben újra megnősült, fényképész feleségével egy hetedik gyermeket is örökbe fogadtak.

Rossz költőnek tartotta Bob Dylant

Sokakban keltett felháborodást vagy ellenérzést, mikor 2016-ban Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat. Főleg, hogy a bejelentés után Dylan sokáig nem is reagált a hírre.

Ekkor a Hustler kapott elő egy 1991-es interjút, melyet az akkor éppen 69. születésnapját ünneplő Kurt Vonneguttal készítettek egy nebraskai bárban. Vonnegutot a zenei ízléséről faggatták, és akkor fejtette ki, hogy Dylant költőként mennyire semmire sem tartja:

Esetleg egy jó sora van egy dalban, a többi halandzsa.

Bocsánatot kért a később érkező generációktól

Vonnegut erőteljes szószólója volt az alkotmányos szabadságjogok védelmének, a nukleáris fegyverek ellenőrzésének, szívén viselte a Föld törékeny bioszférájának megőrzését. Úgy vélte, hogy a vállalatok kapzsisága, a túlnépesedés, a háborúk végül leterítik az emberiséget. "Megmenthettük volna a világot, de átkozottul lusták voltunk" - írta, bocsánatot kérve az őt követő generációktól, amikor 1988-ban hét remek tanácsot fogalmazott meg a 2088-ban élő embereknek. Üzenete a TIME-ban jelent meg. Benedict Cumberbatch 2021-ben felolvasta a levelet, ITT pedig angolul el is lehet olvasni a teljes szöveget.

Vonnegut üzenetét Benedict Cumberbatch olvassa fel a jövő embereinek

1988-ban egy reklámkampány részeként Kurt Vonnegut levelet írt a TIME-ba a száz évvel később, 2088-ban élő embereknek. A kemény hangú írás, amely főként azzal szembesít, hogy az unokáink érdekében abba kell hagynunk a bolygó mérgezését, most Benedict Cumberbatch előadásában hallgatható meg.

Tovább olvasok

Így megy ez

Az írásait, interjúit átható derű ellenére Vonnegut egész életében depresszióval küszködött, 1984-ben még az öngyilkossággal is megpróbálkozott. "Kedvenc" halálnemének a repülőszerencsétlenséget választotta volna, egy Kilimandzsáró csúcsának ütköző repülőgéppel. Nem így történt: 84 évesen elesett New York-i otthonában, és 2007. április 11-én belehalt fejsérüléseibe.

40 évig forgatták a dokumentumfilmet az életéről

A stáb 1982-től 2007-ig követte az írót. A Kurt Vonnegut: Unstuck In Time rendezője Robert Weide, aki 23 éves korában kereste fel az amerikai írót azzal, hogy filmet szeretne készíteni róla. A felkérésből aztán közös munka lett, a munkából pedig több évtizeden át tartó barátság. Vonnegut életének főbb eseményeit egészen a haláláig dokumentálták.

 

(MTI, Könyves Magazin)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezer Vonnegut-könyvet kap egy floridai iskola, ahol betiltanák Az ötös számú vágóhidat

Az indianapolisi Kurt Vonnegut Múzeum és Könyvtár ezen a héten ezer ingyenpéldányt adományoz Az ötös számú vágóhídból, a könyveket a floridai Brevard megye tanárai és diákjai kapják majd meg, miután egy szülői szervezet a kötet iskolai betiltását kezdeményezte.

...
Hírek

Új dokumentumfilm készült Kurt Vonnegutról

Közel negyven évvel azután, hogy a forgatás megkezdődött, elkészült egy új dokumentumfilm Kurt Vonnegutról. A filmet, amelynek stábja 1982-től 2007-ig követte az írót, november 19-én mutatják be a tengerentúlon. Mutatjuk az előzetesét!

...
Hírek

Vonnegut üzenetét Benedict Cumberbatch olvassa fel a jövő embereinek

1988-ban egy reklámkampány részeként Kurt Vonnegut levelet írt a TIME-ba a száz évvel később, 2088-ban élő embereknek. A kemény hangú írás most Benedict Cumberbatch előadásában hallgatható meg.

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

...
Sándor Anna

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Kolozsi Orsolya

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

...
Nagy

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Hosszú hallgatás után új kötettel jelentkezik Jónás Tamás, akit önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről kérdeztünk. 

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...
Szórakozás

Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is

Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péter volt a vendégünk.