A tiltott könyvek többsége LMBTQ témákról, színesbőrű emberekről, faji kérdésekről és rasszizmusról szól, illetve egészen tágan értelmezett „szexuális élmények leírását” tartalmazza (erről részletesebben itt írtunk.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betiltott könyvek példányait eltávolítottak az iskolai könyvtárakból, és a tanárok sem vihetik be, hogy beszéljenek róluk a diákoknak. A listán szereplő könyvek között számos világirodalmi klasszikus és bestseller is szerepel, van, ahol a Gyűrűk urát is betiltották a boszorkányság népszerűsítése, az erőszak át az erkölcsi kétértelműség miatt.
A tiltásokkal párhuzamosan, Trump megválasztása óta egyre nő az Egyesült Államokban az érdeklődés a disztópiák iránt. A cenzúra ellen számos szervezet, kiadó és alkotó tiltakozik. Florida államot például 2024 őszén Jodi Picoult és John Green is beperelte az iskolai könyvbetiltások miatt. Álláspontjuk szerint a könyvek tiltását lehetővé tévő törvény szembemegy az amerikai alkotmányban foglalt szólásszabadsággal.
A világ egyik legerősebb írószervezete, a PEN által összerakott, legtöbb tiltást begyűjtő könyv listája itt található, mi most öt ismert könyvet emelünk ki.
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
Iskolai lövöldözés egy átlagos amerikai kisvárosban, ahol a koronatanú rejtélyes módon nem emlékszik semmire. A vérfürdő iszonyata mellett fény derül arra is, hogy a szülők valójában nem ismerik saját gyermekeiket, és fogalmuk sincs, mi zajlik az iskolában, ahol szabályos kasztrendszerben, elkülönülve élnek a menők és a lúzerek.
Jodi Picoult regénye vezeti a legtöbb alkalommal betiltott könyvek listáját, a kötetet azonban általában nem a lövöldözés miatt szedetik le a polcokról, hanem azért, mert az egyik jelenet egy nemi erőszakot ír le. Picoult szerint ennek a jelenetnek igenis megvan a szerepe a könyvben, és egyáltalán nem érzéki – mégis a pornónak nevezik.
„Diákok százai mondták el nekem, hogy a Tizenkilenc perc elolvasása állította meg őket abban, hogy iskolai lövöldözést kövessenek el, vagy azt, hogy a könyv megmutatta nekik, nincsenek egyedül, ha elszigeteltnek érzik magukat. A könyv nem ártott nekik.
Eszközöket adott nekik ahhoz, hogy megbirkózzanak egy megváltozott és egyre megosztottabb világgal” – mondta.
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Nem kell túl sokat töprengeni azon, hogy miért zavar bizonyos konzervatív csoportokat Margaret Atwood disztópiája, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. Kérdés, hogy van-e értelme a tiltásnak, amikor a világhírű kanadai alkotó 1985-ben megjelent regényéből hat évados sorozat és képregény is készült, világszintű kulturális hatása pedig kitörölhetetlen.
John Green: Alaska nyomában
A Csillagainkban a hiba és a Papírvárosok szerzőjének első könyvében a tizenhat éves Miles Halter rábeszéli szüleit, hogy írassák be egy bentlakásos iskolába. Megismerkedik egy ösztöndíjas zsenivel és egy szexi, de önpusztító lánnyal. A történetet Green saját alabamai kollégiumi élményei inspirálták.
Bár az író iskolai tapasztalatai állítólag nem tértek el jelentősen a kötetben leírtaktól, könyv a durva nyelvezet, szexuális tartalom, a drogok, alkohol és dohányzás szerepeltetése miatt kerül folyamatosan tiltólistára. Az Alaszka nyomában a negyedik legtöbb betiltott, megtámadott és/vagy eltávolított könyv az Egyesült Államokban 2010 és 2019 között.
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
A világ legismertebb afgán származású írója, Khaled Hosseini 2003-ban megjelent bemutatkozó regénye egy nem mindennapi barátságról szól, ami egy tehetős család gyermeke, Amir és a szolgálójuk fia, Haszan közt szövődik Afganisztán végnapjaiban. Amikor 1980-ban bevonulnak a szovjetek, Amir apjával együtt Amerikába szökik, majd San Franciscóban telepszik le. Több mint húsz évvel később, 2001 nyarán Amir, aki immár sikeresnek mondható író és tizenöt éve házas, kap egy telefonhívást, és bűntudattól vezérelve visszatér Afganisztánba. Kabul romokban, a tálibok nyilvános kivégzéseket tartanak a focimeccsek szünetében, és Amirnak egy régi bűnt is jóvá kell tennie.
Interjúnk az íróval ITT.
Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara-sorozat
Bár a young adult fantasy elárasztja a Booktokot, ez a kategória a könyvtilalom egyik célpontja, mivel az ide tartozó kötetek allegóriákon keresztül dolgozzák fel és kérdőjelezik meg a társadalmi normákat, vagy a tabutémákat. A romantasy-királynő, Sarah J. Maas Tüskék és rózsák udvara-sorozatából (rajongóknak csak ACOTAR) eddig 5 rész jelent meg, a könyveket szexuális tartalmuk és az érett párkapcsolati dinamikák ábrázolása miatt vetették le a polcokról.
A sorozat hívei szerint tény, hogy az egyenlőtlen hatalmi dinamika és a szexuális helyzetek súlyos témáit tárgyalják a könyvek, az itt szereplő kapcsolatok azonban mind „erős érzelmi kapcsolatokat és az önfelfedezés összetett témáit tartalmazzák az adott románcban, és ezek a fejezetek valódi beszélgetéseket provokálnak a hatalmi dinamikáról, a beleegyezésről, valamint a nők biztonságáról és hatalmáról.”
