Az író, aki a legbátrabb kérdéseket teszi fel az anyaságról

A hétvégén Magyarországra érkezett volna Sheila Heti, a világszerte nagy port kavaró Változások könyve (eredeti címén Motherhood) szerzője, aki a koronavírus miatt végül nem indult el európai útjára. A magyar származású, de Torontóban élő író azért egy különleges videót küldött a magyar olvasóknak: ebben édesanyjával közösen mesélnek a kapcsolatukról, valamint a gyerekvállalás dilemmájáról. Most megosztjuk veletek ezt a rendhagyó felvételt, emellett mutatunk öt okot, amiért érdemes megismerni Sheila Hetit és a Változások könyvét.

Forgách Kinga | 2020. február 26. |

Sheila Heti

Sheila Heti (Fotó:Sylvia Plachy)

Sheila Heti korábban még sosem adott közös interjút édesanyjával, most azonban a magyar olvasókkal kivételt tett: cserébe, amiért nem tudott eljönni Budapeste, videóban válaszolt Ott Anna kérdéseire, amit szombaton a könyvéről szóló Hadik Brunchon mutattak be. A rendhagyó felvételen beszéltek arról, mi mindenben különbözik egymástól a Változások könyvének szerzője és elbeszélője, de megvitatták azt is,  hogy a saját kapcsolatukra nézve mit jelentett ennek a könyvnek a megírása, és hogy az azóta eltelt évek milyen tapasztalatokat hoztak számukra. Nézzétek meg, hogyan beszélgetett egymással anya és lánya az anyaságról: 

Ráadásnak, pedig íme öt ok, amiért érdemes elolvasni a Változások könyvét: 

1. Ilyen őszintén még senki nem írt a gyerekvállalás dilemmájáról

A Változások könyve  végre egy olyan regény, ami tényleg nyíltan és merészen beszél a nőiségről, a nők felé irányuló elvárásokról és a gyerekvállalással kapcsolatos félelmekről. Ma már a legtöbben eldönthetik, szeretnének-e gyereket vagy sem. Egy ilyen döntésnek azonban komoly etikai súlya és következménye van: akár lesz utódja az embernek, akár nem, az végérvényesen kihat az életére.  

A Változások könyve tudatregény, amelynek főhőse egy harminchét éves író, aki érzi, most már mindenképpen meg kell hoznia a döntést, hogy lesz-e gyereke vagy sem, különben ki fog csúszni az időből. De maga sem tudja, mit szeretne, néha arra vágyik, hogy ő is szülhessen és beállhasson a sorba, máskor viszont megretten a gondolattól, hogy egy életen át felelősséget vállaljon valakiért. Párja, Miles nem kifejezetten akar újabb utódot (egy már becsúszott neki egy korábbi kapcsolatból), de nincs is ellene. A választást 100%-ig a nőre bízza: ha ténylegesen és elkötelezetten a gyerekvállalás mellett dönt, ő nem lesz akadálya. A könyv témáját és szerkezetét a döntési folyamat dinamikája határozza meg, amelyben csak két lehetőség van: az igen és a nem. 

 „Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam elől is titkolom – ez a legnagyobb titok előttem.”

Sheila Heti
Változások könyve
Fordította: Csonka Ágnes, Libri Könyvkiadó, 2019, 312 oldal
Sheila Heti

2. Ez a könyv beleszáll a nőiséggel és anyasággal kapcsolatos sztereotípiákba

Sheila Heti könyvében az a jó, hogy fel meri tenni a releváns kérdéseket az anyasággal, a gyerekvállalással kapcsolatban. Sőt, valójában az egész regény struktúrája erre épül, a folyamatos kérdezésre és kételkedésre. Persze a legtöbb kérdés ezek közül nem ismeretlen azoknak a nőknek, akiknek még nincs gyerekük, hiszen ha más nem, a családtagok, az ismerősök, a barátok (és a kormány) napi szinten állást foglal ezekben. A Változások könyve mindenesetre megpróbál a mélyére ásni annak, hogy milyen okok állhatnak a mögött, ha valaki halogatja a szülővé válást. Mik a legfontosabb kérdések, ami felmerülnek?

  • Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk?
  • Van-e jogunk egy lehetséges élet akadályába állni, vagy épp ellenkezőleg, az életre kényszeríteni egy embert?
  • Vajon kiteljesedhet egy nő akkor is, ha nem vállal gyereket?
  • Ha valaki nem anya-típus, akkor veszélyezteti „A nőről” alkotott idealizált képünket?
  • Miért nincs szavunk a nem-anyaság létállapotára? 

3. Sok mindent megérthetünk a nőiségünk és az idő viszonyáról

Az irodalmat és filozófiát évszázadokon keresztül a férfi nézőpont uralta, és bár ma már a nők is írhatnak, a világról való gondolkodásunkat még mindig a férfiak által feltett kérdések határozzák meg. Sheila Heti könyve ezzel szemben rámutat, hogy egy nő, egy lehetséges anya számára mennyire más a világ tapasztalata, mint egy férfi számára.

A legszembetűnőbben az eltérő időérzékeléssel szembesít a regény. Ahogy arra a magyar cím is utal, a folyamatos változásban levés, a ciklikusság az, ami egy nő életét alapvetően meghatározza. A női testben folyamatosan ott ketyeg az idő, a biológiánk, a létezésünk, a viselkedésünk alapjaiban függ össze a termékenységgel.  Napi szinten érzékeljük, hogy éppen alkalmasak vagyunk-e arra, hogy anyává váljunk-e vagy sem, és havi szinten éljük meg azt, hogy elveszítünk egy lehetséges gyereket. Az anyasággal kapcsolatos döntési időnk azonban – a férfiakkal ellentétben – véges, így teljesen máshogy definiálódik számunkra az életidő.

„Egy nő élettartama körülbelül harminc év. Úgy tűnik, ez alatt a harminc éve alatt – tizennégy és negyvennégy között – kell mindent megvalósítania. Találnia kell egy férfit, gyereket szülnie, elindítani és felgyorsítani a karrierjét, elkerülni a betegségeket, és elég pénzt félretenni egy privát számlán ahhoz, hogy a férje ne tudja elverni minden megtakarításukat.”

4. Kiderül, hogy a hangulatingadozás a női lét része

A könyv egyik legérdekesebb kérdése, hogy miként lehet nőként fontos kérdésekben - például a gyerekvállalásban vagy a párválasztásban -  jó döntéseket hozni, ha a biológiai tulajdonságaink miatt, nem vagyunk stabilak: ki vagyunk szolgáltatva a hormonok játékának. Ez a téma olyannyira hangsúlyossá válik a könyv folyamán, hogy idővel a fejezetek is a menstruációs ciklus egyes szakaszait kezdik követni, váltakozik a tüszőérés, az ovuláció, a PMS és a vérzés időszaka. De mindez nemcsak hatásvadász írói fogás, hanem annak a felmutatása, hogy egy nő személyisége, viselkedése, az életével és a világgal kapcsolatos érzései folyamatos változásban vannak.

„Tegnap este négy órát töltöttem az interneten, olyan nők beszámolóit olvastam, akik a számomra oly ismerős módon hangulatingadozástól szenvednek: a hónap egyik felében el akarnak menekülni, a másik felében úgy érzik, minden rendben van. Azóta, hogy nyomon követem a ciklusomat, látom, hogy én is így vagyok ezzel. De hogyan tudom eldönteni, hogy van-e valami baj az életemmel, amikor a hónap fele rózsásan alakul, a másik fele pedig csupa tüske. Melyik nézőpontban bízhatok?”

5. Ezt a könyvet a valóság írta

Sheila Heti úgy írta meg a Változások könyvét, hogy egy ősi megoldáshoz nyúlt, a három pénzérme feldobásának módszeréhez, amely a Yi-kingből ered. A jövendölési technikát a királyok is használták, ha háborúba mentek, de az átlagemberek is ezzel keresték a megoldást az életük nehézségeire. Három pénzérmét kell feldobni, két vagy három fej azt jelenti, igen, két vagy három írás pedig azt, hogy nem. Szinte az egész regény erre a játékra épül, a felmerülő kérdésekre mindvégig a pénzérmék adják meg az igen-nem választ. Az író a tétet azzal emelte, hogy a könyvnek ezeket a részeit a valóság írta. „Ebben a könyvben a pénzfeldobások eredménye minden esetben valódi pénzérmék feldobásán alapul.” A könyv folyamán azonban kiderül, hogy egy olyan komoly döntés esetében, mint a gyerekvállalás, még a pénzérmék sem tudnak segíteni. Ebben ugyanis vagy a nő dönt, vagy az idő.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az idő mindig ott ketyeg egy nő testében

A Változások könyve, amely a gyerekvállalás témáján keresztül beszél arról, hogy a nők miként tapasztalják meg a létezést, az időt, a szorongást, az alkotást, a testüket vagy éppen a vágyaikat.

...
Nagy

2019 legjobb könyvei 10-1.

...
Általános cikkek

Zadie Smith szerint az anyaság nem fenyegeti a kreativitást

Hírek
...
Hírek

Krasznahorkai könyve is megtalálható 2022 figyelemre méltó fordításai között

...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

...
Zöld

Zöld tetős buszmegállók épülnek a méhek védelméért

...
Könyves Advent

A férfiak dominálta Norvégiában két nő minden létező szabályt megszegett

...
Szórakozás

Zsigó Jenő-bemutató, Átjáróház-premier, Tíz eszkimó [Programajánló]

...
Hírek

1200 éve élt nő jegyzeteire és rajzaira bukkantak egy kéziratban

...
Hírek

Gaiman, Atwood és King is vigasztalta a hoppon maradt elsőkönyves írót a Twitteren

...
Könyves Advent

Alan Turing mítosza szinte kitakarja az egykor élt matematikust, így az unokaöccse hiteles portrét írt róla

...
Hírek

Pető Andrea történész a tudományos szabadság védelméért kapott díjat Oslóban

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.