Sheila Heti (Fotó:Sylvia Plachy)
Sheila Heti korábban még sosem adott közös interjút édesanyjával, most azonban a magyar olvasókkal kivételt tett: cserébe, amiért nem tudott eljönni Budapeste, videóban válaszolt Ott Anna kérdéseire, amit szombaton a könyvéről szóló Hadik Brunchon mutattak be. A rendhagyó felvételen beszéltek arról, mi mindenben különbözik egymástól a Változások könyvének szerzője és elbeszélője, de megvitatták azt is, hogy a saját kapcsolatukra nézve mit jelentett ennek a könyvnek a megírása, és hogy az azóta eltelt évek milyen tapasztalatokat hoztak számukra. Nézzétek meg, hogyan beszélgetett egymással anya és lánya az anyaságról:
Ráadásnak, pedig íme öt ok, amiért érdemes elolvasni a Változások könyvét:
1. Ilyen őszintén még senki nem írt a gyerekvállalás dilemmájáról
A Változások könyve végre egy olyan regény, ami tényleg nyíltan és merészen beszél a nőiségről, a nők felé irányuló elvárásokról és a gyerekvállalással kapcsolatos félelmekről. Ma már a legtöbben eldönthetik, szeretnének-e gyereket vagy sem. Egy ilyen döntésnek azonban komoly etikai súlya és következménye van: akár lesz utódja az embernek, akár nem, az végérvényesen kihat az életére.
A Változások könyve tudatregény, amelynek főhőse egy harminchét éves író, aki érzi, most már mindenképpen meg kell hoznia a döntést, hogy lesz-e gyereke vagy sem, különben ki fog csúszni az időből. De maga sem tudja, mit szeretne, néha arra vágyik, hogy ő is szülhessen és beállhasson a sorba, máskor viszont megretten a gondolattól, hogy egy életen át felelősséget vállaljon valakiért. Párja, Miles nem kifejezetten akar újabb utódot (egy már becsúszott neki egy korábbi kapcsolatból), de nincs is ellene. A választást 100%-ig a nőre bízza: ha ténylegesen és elkötelezetten a gyerekvállalás mellett dönt, ő nem lesz akadálya. A könyv témáját és szerkezetét a döntési folyamat dinamikája határozza meg, amelyben csak két lehetőség van: az igen és a nem.
„Hogy akarok-e gyereket, vagy sem, azt magam elől is titkolom – ez a legnagyobb titok előttem.”
2. Ez a könyv beleszáll a nőiséggel és anyasággal kapcsolatos sztereotípiákba
Sheila Heti könyvében az a jó, hogy fel meri tenni a releváns kérdéseket az anyasággal, a gyerekvállalással kapcsolatban. Sőt, valójában az egész regény struktúrája erre épül, a folyamatos kérdezésre és kételkedésre. Persze a legtöbb kérdés ezek közül nem ismeretlen azoknak a nőknek, akiknek még nincs gyerekük, hiszen ha más nem, a családtagok, az ismerősök, a barátok (és a kormány) napi szinten állást foglal ezekben. A Változások könyve mindenesetre megpróbál a mélyére ásni annak, hogy milyen okok állhatnak a mögött, ha valaki halogatja a szülővé válást. Mik a legfontosabb kérdések, ami felmerülnek?
- Mit jelent pontosan az anyaság? Mit nyerünk, és mit veszítünk, ha a gyermekvállalás mellett döntünk?
- Van-e jogunk egy lehetséges élet akadályába állni, vagy épp ellenkezőleg, az életre kényszeríteni egy embert?
- Vajon kiteljesedhet egy nő akkor is, ha nem vállal gyereket?
- Ha valaki nem anya-típus, akkor veszélyezteti „A nőről” alkotott idealizált képünket?
- Miért nincs szavunk a nem-anyaság létállapotára?
3. Sok mindent megérthetünk a nőiségünk és az idő viszonyáról
Az irodalmat és filozófiát évszázadokon keresztül a férfi nézőpont uralta, és bár ma már a nők is írhatnak, a világról való gondolkodásunkat még mindig a férfiak által feltett kérdések határozzák meg. Sheila Heti könyve ezzel szemben rámutat, hogy egy nő, egy lehetséges anya számára mennyire más a világ tapasztalata, mint egy férfi számára.
A legszembetűnőbben az eltérő időérzékeléssel szembesít a regény. Ahogy arra a magyar cím is utal, a folyamatos változásban levés, a ciklikusság az, ami egy nő életét alapvetően meghatározza. A női testben folyamatosan ott ketyeg az idő, a biológiánk, a létezésünk, a viselkedésünk alapjaiban függ össze a termékenységgel. Napi szinten érzékeljük, hogy éppen alkalmasak vagyunk-e arra, hogy anyává váljunk-e vagy sem, és havi szinten éljük meg azt, hogy elveszítünk egy lehetséges gyereket. Az anyasággal kapcsolatos döntési időnk azonban – a férfiakkal ellentétben – véges, így teljesen máshogy definiálódik számunkra az életidő.
„Egy nő élettartama körülbelül harminc év. Úgy tűnik, ez alatt a harminc éve alatt – tizennégy és negyvennégy között – kell mindent megvalósítania. Találnia kell egy férfit, gyereket szülnie, elindítani és felgyorsítani a karrierjét, elkerülni a betegségeket, és elég pénzt félretenni egy privát számlán ahhoz, hogy a férje ne tudja elverni minden megtakarításukat.”
4. Kiderül, hogy a hangulatingadozás a női lét része
A könyv egyik legérdekesebb kérdése, hogy miként lehet nőként fontos kérdésekben - például a gyerekvállalásban vagy a párválasztásban - jó döntéseket hozni, ha a biológiai tulajdonságaink miatt, nem vagyunk stabilak: ki vagyunk szolgáltatva a hormonok játékának. Ez a téma olyannyira hangsúlyossá válik a könyv folyamán, hogy idővel a fejezetek is a menstruációs ciklus egyes szakaszait kezdik követni, váltakozik a tüszőérés, az ovuláció, a PMS és a vérzés időszaka. De mindez nemcsak hatásvadász írói fogás, hanem annak a felmutatása, hogy egy nő személyisége, viselkedése, az életével és a világgal kapcsolatos érzései folyamatos változásban vannak.
„Tegnap este négy órát töltöttem az interneten, olyan nők beszámolóit olvastam, akik a számomra oly ismerős módon hangulatingadozástól szenvednek: a hónap egyik felében el akarnak menekülni, a másik felében úgy érzik, minden rendben van. Azóta, hogy nyomon követem a ciklusomat, látom, hogy én is így vagyok ezzel. De hogyan tudom eldönteni, hogy van-e valami baj az életemmel, amikor a hónap fele rózsásan alakul, a másik fele pedig csupa tüske. Melyik nézőpontban bízhatok?”
5. Ezt a könyvet a valóság írta
Sheila Heti úgy írta meg a Változások könyvét, hogy egy ősi megoldáshoz nyúlt, a három pénzérme feldobásának módszeréhez, amely a Yi-kingből ered. A jövendölési technikát a királyok is használták, ha háborúba mentek, de az átlagemberek is ezzel keresték a megoldást az életük nehézségeire. Három pénzérmét kell feldobni, két vagy három fej azt jelenti, igen, két vagy három írás pedig azt, hogy nem. Szinte az egész regény erre a játékra épül, a felmerülő kérdésekre mindvégig a pénzérmék adják meg az igen-nem választ. Az író a tétet azzal emelte, hogy a könyvnek ezeket a részeit a valóság írta. „Ebben a könyvben a pénzfeldobások eredménye minden esetben valódi pénzérmék feldobásán alapul.” A könyv folyamán azonban kiderül, hogy egy olyan komoly döntés esetében, mint a gyerekvállalás, még a pénzérmék sem tudnak segíteni. Ebben ugyanis vagy a nő dönt, vagy az idő.
