Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Gabriel Gárcía Márquez a Száz év magány és a Szerelem kolera idején című regényeivel vált világhírűvé, viszont a Magvetőnél most megjelent Az évszázad botránya című cikkválogatásából újságírói munkásságát is megismerhetjük. Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 06. |

  • Márquez kizárólag újságírónak vallotta magát, az akarta, hogy munkásságára is újságírói életműként emlékezzenek. Minden regénye egy hatalmas fantasztikus riport. Szépirodalmi munkáihoz ugyanúgy adatolt, kutatott mint cikkeihez, csak ezeknél más módon használta, dolgozta fel a tényeket.
  • Márquezt  alapvetően nagyívű, színes történeteiről ismerjük. Újságírói munkái ugyanilyenek, csupán a fiktív helyett valós vagy részben valós eseményekkel dolgozik. Munkáiban a valóságos és fantasztikus elemek keverednek. Cikkei regényeitől az írói eszközök arányaiban, a narratív technikákban különböznek: Adatol, felsorol, metonímiákkal, metaforákkal él, becsempészi a valóságba a fantasztikumot.
Gábriel gárcia Márquez
Az évszázad botránya
Magvető, 2020,
  • Az évszázad botránya című kötet az 1950 és 1984 között született cikkeket gyűjti össze. Márquez az amerikai újságírói hagyományokat követte, nagyon alapos oknyomozó munkát folytatott. Fontos volt számára, hogy a dolgok mélyére lásson. A címadó cikk különösen nagyívű, szokatlan módon beszél el egy elhíresült bűnesetet: a novellaszerű szövegben a pontos adatokkal leírt eseményekhez kapcsolódva Márquez arra is reflektál, hogyan mutatja be a történéseket a média. Gúnyt űz ebből és az igazságszolgáltatásból is. 
  • Az író magyarországi riportjaira Scholz László egy amerikai könyvtárban talált rá. Ebben a két cikkben Márquez 1957-es magyarországi látogatását írja le, amelyet a forradalom utáni első külföldi delegáció tagjaként tett. Itt tartózkodása során igyekezett saját szemével megismerni az országot, utánamenni a részleteknek, a hétköznapinak: kiszökött a fegyveres őrök által őrzött szállodából, kipróbálta a villamost, megnézett egy nyilvános wc-t, mindenekelőtt pedig, több-kevesebb sikerrel, megpróbált kapcsolatot teremteni az emberekkel. A szocialista vezetést éltető első cikk után a másodikban már megváltozott a Magyarországról alkotott képe, politikai gyilkosságként bírálta a Nagy Imre kivégzését.
  • Márquez írói ars poeticáját a kíváncsiság határozza meg. Lételeme a történetmondás: magába szívja a valóságot, ezt manipulálja, egészíti ki saját gondolataival. Döbbenetesen kis apróságokban látja meg a történeteket. Hömpölygő, nagy elbeszéléseinek rengeteg alakját, részletét is elképesztő alapossággal mutatja be. Újságírói munkái is ilyenek: A világ legjelesebb éve című cikkében például 10-15 oldalon képes egy egész világpolitikai körképet felfesteni. Irodalmi és újságírói munkái számos ponton kapcsolódnak: A Buendiák háza című gyönyörű története egyértelműen a Száz év magányhoz kötődik. Ennek oka, hogy alapvető témái mindig ugyanazok: halál, szerelem, történetmondás és a megfejthetetlen sors. 
  • Márquezt a mágikus realizmus atyjaként tartjuk számon, jóllehet a mágikus jelző csak az európai perspektívából érvényes. Ezzel a fogalommal a nyugati irodalomtörténet az egész dél-amerikai irodalmat becsomagolta, eladhatóvá tette. A mágikus realizmussal címkét tettek egy többek között történetében és művészetében is hihetetlenül gazdag és változatos kontinensre.
  • A mágikus realizmus jelensége Márquez esetében sem egyértelmű. Az író életművének minden pontja valós, semmit nem kellett megteremtenie. Rendkívülisége abban áll, hogy hihetetlen megfigyelőképességével, ezzel az egyedülálló technikával, világlátással írta le a valóságot.

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Slow life-ról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

...
Összekötve

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal az Összeköve pénteki műsorában.

...
Összekötve

LeBron James a kosárlabda mellett a sportmarketinget és üzleti életet is megváltoztatta- Összekötve Tőrös Balázzsal

Egy visszautasított 100 millió dolláros szerződésről, jó és rossz marketingdöntésekről, örökségről beszélgettünk Tőrös Balázzsal.

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.