Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Gabriel Gárcía Márquez a Száz év magány és a Szerelem kolera idején című regényeivel vált világhírűvé, viszont a Magvetőnél most megjelent Az évszázad botránya című cikkválogatásából újságírói munkásságát is megismerhetjük. Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 06. |

  • Márquez kizárólag újságírónak vallotta magát, az akarta, hogy munkásságára is újságírói életműként emlékezzenek. Minden regénye egy hatalmas fantasztikus riport. Szépirodalmi munkáihoz ugyanúgy adatolt, kutatott mint cikkeihez, csak ezeknél más módon használta, dolgozta fel a tényeket.
  • Márquezt  alapvetően nagyívű, színes történeteiről ismerjük. Újságírói munkái ugyanilyenek, csupán a fiktív helyett valós vagy részben valós eseményekkel dolgozik. Munkáiban a valóságos és fantasztikus elemek keverednek. Cikkei regényeitől az írói eszközök arányaiban, a narratív technikákban különböznek: Adatol, felsorol, metonímiákkal, metaforákkal él, becsempészi a valóságba a fantasztikumot.
Gábriel gárcia Márquez
Az évszázad botránya
Magvető, 2020,
  • Az évszázad botránya című kötet az 1950 és 1984 között született cikkeket gyűjti össze. Márquez az amerikai újságírói hagyományokat követte, nagyon alapos oknyomozó munkát folytatott. Fontos volt számára, hogy a dolgok mélyére lásson. A címadó cikk különösen nagyívű, szokatlan módon beszél el egy elhíresült bűnesetet: a novellaszerű szövegben a pontos adatokkal leírt eseményekhez kapcsolódva Márquez arra is reflektál, hogyan mutatja be a történéseket a média. Gúnyt űz ebből és az igazságszolgáltatásból is. 
  • Az író magyarországi riportjaira Scholz László egy amerikai könyvtárban talált rá. Ebben a két cikkben Márquez 1957-es magyarországi látogatását írja le, amelyet a forradalom utáni első külföldi delegáció tagjaként tett. Itt tartózkodása során igyekezett saját szemével megismerni az országot, utánamenni a részleteknek, a hétköznapinak: kiszökött a fegyveres őrök által őrzött szállodából, kipróbálta a villamost, megnézett egy nyilvános wc-t, mindenekelőtt pedig, több-kevesebb sikerrel, megpróbált kapcsolatot teremteni az emberekkel. A szocialista vezetést éltető első cikk után a másodikban már megváltozott a Magyarországról alkotott képe, politikai gyilkosságként bírálta a Nagy Imre kivégzését.
  • Márquez írói ars poeticáját a kíváncsiság határozza meg. Lételeme a történetmondás: magába szívja a valóságot, ezt manipulálja, egészíti ki saját gondolataival. Döbbenetesen kis apróságokban látja meg a történeteket. Hömpölygő, nagy elbeszéléseinek rengeteg alakját, részletét is elképesztő alapossággal mutatja be. Újságírói munkái is ilyenek: A világ legjelesebb éve című cikkében például 10-15 oldalon képes egy egész világpolitikai körképet felfesteni. Irodalmi és újságírói munkái számos ponton kapcsolódnak: A Buendiák háza című gyönyörű története egyértelműen a Száz év magányhoz kötődik. Ennek oka, hogy alapvető témái mindig ugyanazok: halál, szerelem, történetmondás és a megfejthetetlen sors. 
  • Márquezt a mágikus realizmus atyjaként tartjuk számon, jóllehet a mágikus jelző csak az európai perspektívából érvényes. Ezzel a fogalommal a nyugati irodalomtörténet az egész dél-amerikai irodalmat becsomagolta, eladhatóvá tette. A mágikus realizmussal címkét tettek egy többek között történetében és művészetében is hihetetlenül gazdag és változatos kontinensre.
  • A mágikus realizmus jelensége Márquez esetében sem egyértelmű. Az író életművének minden pontja valós, semmit nem kellett megteremtenie. Rendkívülisége abban áll, hogy hihetetlen megfigyelőképességével, ezzel az egyedülálló technikával, világlátással írta le a valóságot.

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Slow life-ról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

...
Összekötve

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal az Összeköve pénteki műsorában.

...
Összekötve

LeBron James a kosárlabda mellett a sportmarketinget és üzleti életet is megváltoztatta- Összekötve Tőrös Balázzsal

Egy visszautasított 100 millió dolláros szerződésről, jó és rossz marketingdöntésekről, örökségről beszélgettünk Tőrös Balázzsal.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Panodyssey

Simon Márton: Északi fény, fenyők, satöbbi (Hogy jöttem 2.)

Simon Márton szellemi önéletrajzának második részében elmeséli, melyek szövegek, amelyek igazán nagy hatással voltak rá.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.