Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Gabriel Gárcía Márquez a Száz év magány és a Szerelem kolera idején című regényeivel vált világhírűvé, viszont a Magvetőnél most megjelent Az évszázad botránya című cikkválogatásából újságírói munkásságát is megismerhetjük. Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 06. |

  • Márquez kizárólag újságírónak vallotta magát, az akarta, hogy munkásságára is újságírói életműként emlékezzenek. Minden regénye egy hatalmas fantasztikus riport. Szépirodalmi munkáihoz ugyanúgy adatolt, kutatott mint cikkeihez, csak ezeknél más módon használta, dolgozta fel a tényeket.
  • Márquezt  alapvetően nagyívű, színes történeteiről ismerjük. Újságírói munkái ugyanilyenek, csupán a fiktív helyett valós vagy részben valós eseményekkel dolgozik. Munkáiban a valóságos és fantasztikus elemek keverednek. Cikkei regényeitől az írói eszközök arányaiban, a narratív technikákban különböznek: Adatol, felsorol, metonímiákkal, metaforákkal él, becsempészi a valóságba a fantasztikumot.
Gábriel gárcia Márquez
Az évszázad botránya
Magvető, 2020,
  • Az évszázad botránya című kötet az 1950 és 1984 között született cikkeket gyűjti össze. Márquez az amerikai újságírói hagyományokat követte, nagyon alapos oknyomozó munkát folytatott. Fontos volt számára, hogy a dolgok mélyére lásson. A címadó cikk különösen nagyívű, szokatlan módon beszél el egy elhíresült bűnesetet: a novellaszerű szövegben a pontos adatokkal leírt eseményekhez kapcsolódva Márquez arra is reflektál, hogyan mutatja be a történéseket a média. Gúnyt űz ebből és az igazságszolgáltatásból is. 
  • Az író magyarországi riportjaira Scholz László egy amerikai könyvtárban talált rá. Ebben a két cikkben Márquez 1957-es magyarországi látogatását írja le, amelyet a forradalom utáni első külföldi delegáció tagjaként tett. Itt tartózkodása során igyekezett saját szemével megismerni az országot, utánamenni a részleteknek, a hétköznapinak: kiszökött a fegyveres őrök által őrzött szállodából, kipróbálta a villamost, megnézett egy nyilvános wc-t, mindenekelőtt pedig, több-kevesebb sikerrel, megpróbált kapcsolatot teremteni az emberekkel. A szocialista vezetést éltető első cikk után a másodikban már megváltozott a Magyarországról alkotott képe, politikai gyilkosságként bírálta a Nagy Imre kivégzését.
  • Márquez írói ars poeticáját a kíváncsiság határozza meg. Lételeme a történetmondás: magába szívja a valóságot, ezt manipulálja, egészíti ki saját gondolataival. Döbbenetesen kis apróságokban látja meg a történeteket. Hömpölygő, nagy elbeszéléseinek rengeteg alakját, részletét is elképesztő alapossággal mutatja be. Újságírói munkái is ilyenek: A világ legjelesebb éve című cikkében például 10-15 oldalon képes egy egész világpolitikai körképet felfesteni. Irodalmi és újságírói munkái számos ponton kapcsolódnak: A Buendiák háza című gyönyörű története egyértelműen a Száz év magányhoz kötődik. Ennek oka, hogy alapvető témái mindig ugyanazok: halál, szerelem, történetmondás és a megfejthetetlen sors. 
  • Márquezt a mágikus realizmus atyjaként tartjuk számon, jóllehet a mágikus jelző csak az európai perspektívából érvényes. Ezzel a fogalommal a nyugati irodalomtörténet az egész dél-amerikai irodalmat becsomagolta, eladhatóvá tette. A mágikus realizmussal címkét tettek egy többek között történetében és művészetében is hihetetlenül gazdag és változatos kontinensre.
  • A mágikus realizmus jelensége Márquez esetében sem egyértelmű. Az író életművének minden pontja valós, semmit nem kellett megteremtenie. Rendkívülisége abban áll, hogy hihetetlen megfigyelőképességével, ezzel az egyedülálló technikával, világlátással írta le a valóságot.

Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Slow life-ról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

...
Összekötve

Ezért a járványért a modern kor sajátosságai felelősek - Összekötve Garamszegi Lászlóval

Miben más ez a járvány mint a többi? Milyen társadalmi és gazdasági összefüggések határozzák meg lefolyását? És mit tanulhatunk belőle? Mi többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Garamszegi László evolúcióbiológus-ökológussal az Összeköve pénteki műsorában.

...
Összekötve

LeBron James a kosárlabda mellett a sportmarketinget és üzleti életet is megváltoztatta- Összekötve Tőrös Balázzsal

Egy visszautasított 100 millió dolláros szerződésről, jó és rossz marketingdöntésekről, örökségről beszélgettünk Tőrös Balázzsal.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.