Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. A sci-fik és a disztópiák szerzői sok mindent megírtak már a technológia jó és rossz oldaláról, a veszélyekről és a lehetőségekről, amiket a fejlődés tartogat az emberiség számára, de azt, hogy mit csinál a mentális állapotunkkal és az identitásunkkal, talán még egy irodalmi mű sem ragadta meg olyan érthetően és pontosan, mint Lockwood provokatív hangvételű könyve. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól, közben pedig egy megrázó családi dráma is megjelenik benne, amely végül visszarántja a valóságba a főszereplőt, és vele együtt talán minket is.

Forgách Kinga | 2022. május 26. |
PATRICIA LOCKWOOD
Erről nem beszélünk
Ford.: Morcsányi Júlia, Magvető, 2022, 205 oldal
Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk

A kortárs amerikai költő és író, Patricia Lockwood debütáló regényének főhőse egy közösségi médiasztár, egy influenszer, akit egy olyan poszt tesz híressé, amiben annyit ír: „Lehet egy kutya ikerpár?” Az internet népe ennek hatására felkapja őt, és ezután abból él, hogy előadásokat tart a „portálról” mint internetszakértő. Közben azonban ő maga is a világháló függője lesz, a képek, információk és hírek random özöne tölti ki az életét, a virtualitás egészen radikálisan átveszi az irányítást a valós események és az emberi kapcsolatai felett. Egészen addig, amíg a valóság drasztikus módszerekkel vissza nem rántja őt: várandós húga kisbabájánál súlyos rendellenességet állapítanak meg, ő pedig kiszakadva az internetes tudatfolyamból Ohióba utazik, hogy támogassa a testvérét és később a kisbabát, aki úgynevezett Próteusz-szindrómával születik a világra.

Az internet alternatív valóságában mi is könnyen eltűnhetünk

Végre magyarul is olvasható a kortárs amerikai irodalom egyik legizgalmasabb, legprovokatívabb fiatal hangjának első regénye. Patricia Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó könyve, az Erről nem beszélünk a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Olvass bele!

Tovább olvasok

Patricia Lockwood 1982-ben született, egy szigorúan vallásos családban nőtt fel (erről szól 2017-ben megjelent memoárja, a Priestdaddy), és nagyon fiatalon, mindössze 21 évesen egy olyan férfihoz ment feleségül, akit az interneten ismert meg. Az irodalmi életbe egészen sajátos, fanyar humorú és sokszor provokatív hangvételű verseivel robbant be. Saját bevallása szerint író, költő, esszéista és Twitter-felhasználó. Utóbbinak azért is van jelentősége, mert 2011-ben regisztrált a Twitterre, ahol hamar nagy követőtábort szerzett, többek közt ironikus sextjeivel (azaz szexuális tartalmú rövid posztjaival), amelyeket nagyrészt politikusok szexbotrányai ihlettek. Híres Paris Review-tweetjét az Atlantic 2013-ban minden idők egyik legjobb tweetjének választotta („@parisreview So is Paris any good or not”). Több verseskötete is megjelent (Balloon Pop Outlaw Black, Motherland Fatherland Homelandsexuals), amelyek nagyon sikeresek voltak. A nemzetközi ismertséget a Rape Joke (Megerőszakolós vicc) című vers hozta meg számára.

Az Erről nem beszélünk Lockwood első regénye, amely a karantén alatt íródott, és amelyért elnyerte a Dylan Thomas-díjat. A könyv részben önéletrajzi ihletésű, mind a közösségi médiás szálnak, mind pedig az unokahúgáról szóló résznek vannak valós vonatkozásai. A legérdekesebb a regényben azonban nem is az, hogyan kapcsolódik a szerző életéhez, hanem ahogy a mi interneten töltött valóságunkat visszatükrözi a nyelvezetével, a tartalmával, a szerkezetével és a különös elbeszélői módjával: 

regény ennyire pontosan még nem rögzítette az online világ abszurditását és azt a hírfolyamot, amely az életünket helyettesíti.

„Kinyitotta a portált, az elme pedig szinte minden kompromisszumra hajlandó volt.”

A könyv első része kifejezetten az internet működéséről szól, amelyet a szerző csak „portálnak” hív. Ez a szóhasználat már önmagában is jelzésértékű, olyan érzést kelt, mintha máris egy sci-fi-ben vagy egy szimulációban lennénk. A regény elbeszélői módja töredékes, rövid gondolatfoszlányokból áll, amelyek nem állnak össze egységes, lineáris cselekménnyé, olyan, mintha csak egy idővonalon görgetnénk a posztokat, amelyek között nincsen kifejezetten összefüggés, a végén mégis egy folyammá válnak, amelyben minden random, vicces, súlyos és súlytalan információ megfér. „Miért írtunk most mind így? Mert újfajta kapcsolatot kellett teremteni, és ennek egyetlen módja a pislogás, szinapszis, közte kis szünet volt. Vagy, és ez volt az ijesztőbb, azért, mert így írt a portál. / Hogy ezektől a kihagyásoktól pörögtek tovább az oldalak, ezek az üres helyek mozdították elő a cselekményt. A cselekményt! Na, az egy vicc volt. A cselekmény annyi volt, hogy mozdulatlanul ült a székben (…)”.

A regény egy túltelített virtuális világot mutat be, amely felülírja a valóságot, és amely behúzza az embereket. A portál magába gyűjti korunk összes ellentmondását, a gyűlölet irányait, a politikát, a vicces és sértő mémeket, olyan tér, ahol be lehet lesni mások életébe, és ahol azokra a kérdésekre is választ lehet találni, amelyeket nem is akartunk soha feltenni. Az Erről nem beszélünk megmutatja, milyen is az a kollektív tudatfolyam, amely már nem olyan, mint amiről Virginia Woolf vagy James Joyce regényeiben olvashattunk, hanem töredékes, felszínes, ösztönszerű és sokszor mérgező, és amelyben sosem vagyunk egyedül.

És azt is, hogy ez hogyan hat vissza a valóságra, a gyűlöletcunamira, a megválasztott diktátorokra, az örökös bódultságra, a koncentráció elvesztésére, a figyelmünk és adataink önkéntes áruba bocsájtására,

majd arra, ahogy az identitás feloldódik ebben az egészben, míg végül maga az élet veszik el, hogy bizarr fórumok, értelmetlen csetcsoportok, buta mémek és vég nélküli google-keresések vegyék át a helyét. „Kinyitotta a portált. »Akkor most mindannyian csak ezt fogjuk csinálni, amíg meg nem halunk?« – kérdezték egymástól az emberek, ahogy más napokon meg az kérdezték, hogy »A pokolban vagyunk?«.

A regényben az ellenpontot a férj képviseli, akit valamiért nem húz be a portál, akinek nagyobb az önfegyelme annál, minthogy magával rántsa az információk új légörvénye és az illúzió, hogy ha tisztában van a hírekkel, akkor beleszólása is van a dolgokba. A klausztrofób, már-már az őrületig magával sodró kibertérből a könyv második részében végül aztán a főhősnek is sikerül kiszakadnia, de ehhez egy családi dráma kell, valami, ami rámutat a valóság törékenységére. Onnantól a főszereplőt és várandós húgát kísérjük végig. A testvérnek egy ritka rendellenességgel, Próteusz-szindrómával születik meg a kisbabája, aki aztán mindössze fél évet él.

A főszereplő ekkor kilép a hírek sodrásából, a radikalizálódó tudatfolyamból, az örökös politikai vitákból, a vicces kontentekből és a súlytalan képáradatból,

hogy az unokahúgának megmutassa a világot és megélje vele azt a rövid életet, ami neki adatott. Drámaian szép a könyv befejezése, amely a valódi kapcsolódásról, az összetartásról, a szeretetről és a gyászról szól, vagyis mindarról, ami maga az élet, és ami lepattan a virtuális világáról.

Az Erről nem beszélünk egy filozofikus regény, egy 21. századi egzisztencialista kísérlet, ami azzal szembesít, hogy milyen is az új, közösségi tudatfolyam, amiben lebegünk nap mint nap, amely egyre megszállottabbá tesz minket, és közben erodálja az énünket egy kis dopaminért cserébe. A fő kérdés, ami végig ott lebeg a könyvben, és ami talán a legsúlyosabb felvetése a történetnek, az identitás megbomlása és elvesztése mellett (lásd a borítót) az életidő körül forog, a főszereplővel együtt nekünk is erre kell választ adunk végül: „ó, vajon elvesztegettem az időmet?”.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Az internet alternatív valóságában mi is könnyen eltűnhetünk

Patricia Lockwood életrajzi elemeket is tartalmazó regénye, az Erről nem beszélünk a valódi emberi kapcsolatokat és az élet kiszámíthatatlanságát állítja szembe az internet gondosan megkonstruált alternatív valóságával. Olvass bele!

...
Hírek

Könyvesblokk: Sziszüphosztól az internet alternatív valóságáig

A hétindító Könyvesblokkban három izgalmas újdonságot ajánlunk: újra kézbe vehetjük Albert Camus híres tanulmányát, magyarul is megjelent a kortárs amerikai irodalom egyik legprovokatívabb fiatal hangjának első regénye, a Szaúd-Arábiából elmenekült Rahaf Mohammed saját történetét mesélte el.

...
Beleolvasó

Csányi Vilmos szerint az internet kiváló dolog, de lehet, hogy az emberiség még nem eléggé érett rá

Csányi Vilmos etológusnak pár hete jelent meg Drága barátaim, kedves majmok! – Emberi és állati egypercesek című kötete, amelyben szót ejt a vírusjárvánnyal kapcsolatos hiedelmekről éppúgy, mint emberi rítusokról és evolúciós bolondságokról. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Borzongató szellemhistória tíz éven felülieknek

Holden Rose ifjúsági regénye borzongató nyári olvasmány, amelyben egy szellemalak keseríti meg a főhős életét, de a fantasy szálon kívül fontos témája még a kötetnek a zaklatás, a barátság és a bizalom is.

...
Gyerekirodalom

„Van a kezemben olyasmi, amivel meg tudom nevettetni az embereket” - 95 éves lenne Dargay Attila

...
Gyerekirodalom

Könyvesblokk: A TikTok-sikertől a görög istennőkig

A Könyvesblokkba mindig a legújabb megjelenések közül válogatunk, és ezúttal a friss ifjúsági kötetek közül hoztunk hármat.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

Polc

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

...

Bret Easton Ellis a Twitterről magyaráz és a puha milleniálokat szidja

...

Moskát Anita: A novellák segítettek visszatérni a kiégés után

...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára minden skatulyából kilógott

...

A Fényes Köztársaságban a dzsungelből érkező gyerekek az ártatlanság képzetét számolják fel

...
Még több olvasnivaló
...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Nagy

Nixon nem úszta meg a lehallgatási botrányt - 50 éves a Watergate

1972. június 17-ére virradó éjjel pattant ki az Egyesült Államokban a Watergate-ügy, amelynek nyomán Richard Nixon - az amerikai elnökök közül egyedüliként - kénytelen volt lemondani tisztségéről. Az ügyről két könyvet is írt a botrányt kirobbantó két újságíró, Bob Woodward és Carl Bernstein - utóbbival volt szerencsénk már interjúzni is.