A Mindig az ördöggel adaptációját pont az író rontja el

A Mindig az ördöggel adaptációját pont az író rontja el

A Donald Ray Pollock azonos című regényéből készült Mindig az ördöggel című thriller elképesztő sztárparádéval mutatkozott be a Netflixen. A karizmatikus mű adaptációja koncepciójában és hangulatában azonban kissé félresikerült, pedig a legnagyobb tisztelettel bántak az alkotók a történettel, még magát az írót is felkérték narrátornak. Na, ezt nem kellett volna!

Bányász Attila | 2020. szeptember 30. |
Donald Ray Pollock
Mindig az ördöggel
Ford.: Berta Ádám, Libri, 2013, 364 oldal

Donald Ray Pollock azonos című kötetében a középkelet-amerikai sorstalanságot vetette papírra. A kiábrándult és szikár prózához mocskos, sötét és vérbő mozgóképes világ illik, amelyben az elfojtott indulatok, a kiüresedés és a kilátástalanság ül tort az elveszett emberi sorsok felett. A maga módján mindegyik karaktere keresi a kitörési pontot – vallás, szexualitás, karrier vagy fotóművészet terén - , amit öröklött gyarlóságuk aztán rendre beszennyez, bemocskol. Így inkább fanatizmusról, pedofíliáról, korrupcióról és gyilkosságokról szól a középkeleti krónika. A „vénnek való vidék” a szereplők köré zárul, belefojtva őket determinált nihiljükbe.

Pollock tudja, miről beszél: három évtizeden át kétkezi melósként dolgozott a filmben is megemlített papírgyárban. Ez itt az ő utcája, amelybe olvasóként gyanútlanul sétálunk bele, hogy menthetetlenül foglyul ejtsen bennünket a reménytelenség vendégmarasztaló ingoványa.

A Mindig az ördöggel Cormac McCarthy kiruccanása középkeletre.

E könyv adaptálására látszólag keresve sem találhatnánk alkalmasabb személyt az ember sötét oldalát behatóan ismerő Antonio Campos író-rendezőnél. Az atmoszférateremtésen csúszik el a produkció.

Akik csak azért születnek, hogy legyen kit eltemetni - Könyves magazin

Knockemstiff annak a félreeső amerikai kisvárosnak a neve, ahol Donald Ray Pollock született, itt játszódnak az összegyűjtött novellái, és ezen a sivár vidéken kezdődik, és ér véget első regénye, a Mindig az ördöggel is.

A második világháború csendes-óceáni poklából tér haza Willard, motyójában poszttraumás stresszel, valamint emberből és Istenből való mély kiábrándultsággal. Családot alapít a poros vidéki kisvárosban, és újra szóba állva Istennel már kezd fölengedni a lelke az átélt borzalmakból, amikor feleségénél súlyos betegséget diagnosztizálnak. A férfi elméje újra megborul, ám ezúttal magával rántja fiát is vallási tébolya mélypontjára. Hamarosan vérben tocsog az erdőszéli imatuskó, ahol Willard a felesége életéért fohászkodik. Eközben egy kiégett házaspár, Carl és Sandy néhány pokoli fotó reményében emberekre vadászik az országutakon. Férj és feleség mások szenvedésében és meggyilkolásában leli perverz örömét. Sandy testvére, Lee rendőrfőnöki babérokra tör, miközben nyakig merül a korrupcióban. A kisvárosban egymás után két prédikátor is tiszteletét teszi: az egyik vallási fanatizmusával, a másik álszent kéjvágyával hagy kitörölhetetlen nyomot a keresztényi közösségben. Innen próbál meg kitörni Arvin, Willard fia, akinek át kell verekednie magát korlátoltságon, közönyön és kiábrándultságon, hogy végül szembenézhessen magával az ördöggel.

Pollock az emberi kapcsolatok hatalmas pókhálóját szövi a kisváros köré, amelynek ragadós szálai összekötik valamennyi karakterét.

Figurái legapróbb rezdülései is kihatással vannak a többiek életére. Camposnak ezt remekül sikerült ábrázolnia filmjében. Arvinnak a megörökölt atyai attitűddel való küzdelme valójában mindenkié, nemzedékek harca, amelyben a többség sorsa a bukás. Vajon a fiúnak sikerül leszámolnia a maga ördögeivel?

Camposnak igazi sztárparádét sikerült felvonultatnia filmjéhez. A köztudatba Pókemberként bevonuló Tom Holland végre más szerepben is bizonyíthat: alakítását elnézve eszünkbe sem jut a hálószövő, komoly és kiforrott játékával leiskolázza filmbéli idősebb kollégáit is. A Marvel másik üdvöskéjére, a korábban a Tél Katonáját alakító Sebastian Stan-re alig ismerünk rá a korrupt seriff figurájában: gyarló ember, aki csupán saját önző érdekeit - magamat szolgálom és védem - tartja szem előtt. Hasonlóan esendő a jövő ősszel Batmanként színre lépő Robert Pattinson, aki gőgös hedonizmusában szem elől téveszti Isten arcát. Tiszteletesként ez több, mint kínos. Akárcsak Jason Clarke sorozatgyilkosának, hogy már csak megkínzott áldozatai képére áll fel neki.

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának - Könyves magazin

A színészek kivétel nélkül erőn felül teljesítenek. De akkor hol a probléma a filmmel? Campos a legnagyobb tisztelettel bánt az „alapanyaggal”, szinte mindent meg akart belőle mutatni, bele kívánt passzírozni a forgatókönyvbe. A hatalmas rendezői elvárások azonban szétfeszítik a produkció kereteit, minek következtében a koncepció teljesen félresiklik. Mi hiányzik belőle? 

Terrence Malick beszédes vizualitása, Denis Villeneuve lehengerlő atmoszférája és David Fincher koncepcionális látásmódja.

Azzal, hogy a rendező felkérte az író Pollockot, legyen a történet narrátora, haza is vágta a feszültségvezetést és a film ritmusát.

Vannak persze kiemelkedő momentumai is. Kulcsjelenetek, amelyekben tetten érhető Campos rendezői tehetsége. Ilyen például Tom Holland és Robert Pattinson rendkívül feszült templomi nagyjelenete a film végén. Vagy Sebastian Stan leszámolása a rosszfiúkkal (meg eleve az egész maffia szál, ami ki sem volt annyira bontva a könyvben, amennyire a mozgóképen). Valamint Carl és Sandy autós végjátéka. Ha a rendező történetvezetésben el is vérzik, szálakat vagdosó párkaként azért még brillíroz.

Igazából szavunk sem lehet. A Netflix saját gyártású produkcióinak rákfenéje a történet, ami jellemzően nincs (lásd: Tyler Rake: A kimenekítés vagy Project Power: A por ereje). Pazar látvány és csodás színészgárda, ám a forgatókönyv maximum toalettpapírnak jó (tisztelet a kivételnek). A streaming szolgáltató újabban kezd kikacsintani az irodalom felé, ahol hegyekben állnak a grandiózus alapanyagok, amelyek hozzáértő kezekben eredeti és izgalmas mozgóképként (Love, Death & RobotsA befejezésen gondolkodom) láthatnak napvilágot. Ha tetszett a film, mindenképpen olvasd el a könyvet! Ha nem tetszett, akkor is. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Akik csak azért születnek, hogy legyen kit eltemetni

...
Nagy

Az erőszak és a halál kitörölhetetlen része McCarthy Amerikájának

...
Hírek

Borítópornó extra: A Cormac McCarthy-sorozat

...
Nagy

Hemingway élete túlzás nélkül kész regény volt

Az öreg halász és a tenger, valamint a Búcsú a fegyverektől című kötetekkel indult újra a Hemingway-életműsorozat a 21. Század Kiadó gondozásában. Hemingway életére kicsit sem túlzás a regényes jelző - összeszedtünk öt érdekességet, ami ezt bizonyítja.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...
...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!