Van olyan szerelem, amire megéri tizenkét évet várni

Van olyan szerelem, amire megéri tizenkét évet várni

Carley Fortune első regényét a pandémia kilátástalansága inspirálta, a szerző 2020 nyarán, a lezárások alatt határozta el, hogy megírja a Minden elmúlt nyarat, mert úgy érezte, szüksége van egy könnyed világra, ahová gondolatban elmenekülhet a járvány elől. A kötet hamar nemzetközi bestseller lett, a napokban pedig magyarul is megjelent. A Minden elmúlt nyár felszabadult hangulatot és festői környezetet ígér, ahol a szünidő eggyé válik a felhőtlen szabadsággal és a szerelemmel. Carley Fortune regénye arra a kérdésre keresi a választ, hogy kitarthat-e egy életen át a kamaszkori fellángolás, vagy van egy pont, ami után a ragaszkodás már csak kétségbeesett kapaszkodás?

Simon Eszter | 2023. május 09. |
Carley Fortune
Minden elmúlt nyár
Ford. Kéri Andrea, Magnólia, 2023, 320 oldal
-

A történet elsőre tipikus romantikus zsánerirodalom: két kamasz összebarátkozik, majd szép lassan ráeszmélnek, hogy amit éreznek, több mint barátság, a kérdés pedig az, hogy a szerelem kiállja-e az idő próbáját. Az egyetemi évek alatt a távolság és a féltékenység éket ver a fiatalok közé, és a szakadék egy idő után már olyan széles, hogy sehogy sem tudják áthidalni. Úgy tűnhet, hogy a Minden elmúlt nyár nem is mond ennél többet, de ha olvasunk a sorok között, egyre több súlyos kérdésfeltevéssel találkozunk. A szerző elsősorban azt boncolgatja, hogy lehet-e a gyerekszerelemből egész életen át tartó kapcsolat, miközben mindkét fél egészen más irányba változik. Fel tudjuk-e ismerni, hogy a másikról alkotott képünk már csak illúzió, és észrevesszük-e, amit kamaszként még nem láttunk. Annak ellenére, hogy Carley Fortune könnyed, nyári olvasmánynak szánta a regényt, olyan problémákat villant fel, amelyekről egyesével is külön regényt lehetne írni. Olyan kérdések ezek, mint, hogy 

van-e második esély, és ha igen, hogyan érdemelhetjük ki, mi számít árulásnak, és mi az, ami még megbocsátható?

Az eseményeket Percy Fraser szemszögéből ismerjük meg, aki tizenhárom éves korától minden nyarat a kanadai Barry’s Bay-ben tölt. Itt ismerkedik meg Sam Florekkel, aki nemcsak a legjobb barátja, de élete nagy szerelme is lesz. Az első oldalakon megelevenedik előttünk a Kamaniskeg-tó körül vadul burjánzó bozótos, érezzük, ahogy a levegőben keveredik a naptej és vörösfenyőkből áradó édes gyanta illata, és szinte halljuk a csobbanást, ahogy valaki fejest ugrik a vízbe. Annak ellenére, hogy a kelet-ontariói apró települést nagy valószínűséggel még képekről sem ismerjük, Carley Fortune olyan pontosan és érzékletesen mutatja be a környezetet, mintha egy természetfilm képkockái pörögnének előttünk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a szerző gyerekként maga is Barry’s Bay-ben töltötte a nyarakat, így a történethez egyrészt a saját élményeiből merített ihletet, majd a 2020-as lezárások alatt Barry’s Bay-ben írta a regényt, így 

egészen pontos leírásokat olvashatunk a tájról.

A Minden elmúlt nyárban egymást váltják a múltról és a jelenről szóló fejezetek, míg végül a képzeletbeli idővonal eseményei középen találkoznak. A hat nyarat és egy hétvégét elmesélő történet főszereplői lassanként maguk mögött hagyják a kamaszkort, és ahogy telnek az évek, rájönnek, hogy felnőtté válni csak akkor lehet igazán, ha képesek lezárni a múltat. A regény azzal kezdődik, hogy Percy váratlan telefonhívást kap gyerekkori szerelme bátyjától, Charlie-tól, aki közli vele, hogy meghalt az édesanyjuk. A hír nemcsak azért rázza meg Percyt, mert szinte második anyjaként tekintett Sue-ra, a Florek testvérek édesanyjára, hanem azért is, mert így szembe kell néznie a múltjával. Megígéri Charlie-nak, hogy Barry’s Bay-be utazik a temetésre, a szertartáson viszont Sam is ott lesz, akit már tizenkét éve nem látott. Ezután visszaugrunk az időben arra a nyárra, amikor Percy megismerkedett a tóparti nyaralójuk szomszédságában élő Florek testvérekkel. Sam és Percy legjobb barátok lesznek, de azt már tizenhárom évesen is sejtik, hogy több ez, mint barátság. A múlt fejezetei évről évre közelebb visznek a jelenhez, apránként összeáll a kép, és 

arra is fény derül, hogy Percy miért kap időnként pánikrohamot.

Carley Fortune regényében fontos szerepet kap a testiség, attól kezdve, hogy hogyan reagálnak a testük változására a tizenéves kamaszok, egészen odáig, hogy hogyan próbálnak felnőttként ellenállni a vágyaiknak. A szerző mindent pontosan, tömören, mégis könnyed stílusban jelenít meg, mégsem érezzük úgy, mintha egy túlfűtött erotikus regényt olvasnánk. Abból viszont keveset mutat, hogyan zajlik a párbeszéd Percy édesanyja és a lány között, aki várja, de egyben meg is rémül az első menstruációtól. A teste átalakulását persze a fiúk is észreveszik és szóvá teszik, de Percy nem tudja hogyan kezelje a bókokat. Ahogy telnek az évek, Percy és Sam egyre természetesebben és pontosabban képesek megfogalmazni az érzelmeiket és a vágyaikat - talán túl szépen is tizennyolc éves korukhoz képest -, de Percy egyszer csak behúzza a kéziféket és a kapcsolat megszakad.

Carley Fortune egész végig ügyesen tartja vissza az információkat, majd a regény végére minden a helyére kerül. Percy és Sam végül szembenéz a múlttal, és bár a szerző hosszan és részletesen építi az előzményeket,

a történet végére túlságosan felgyorsulnak az események.

Miután részletesen megismertük a szereplők gyerekkorát, a felnőtt életükre is kíváncsiak lennénk, ám ebből csak egy keveset kapunk. Mindössze annyit tudunk meg, hogy Sam megvalósította gyerekkori álmát, és orvos lett, Percy viszont annak ellenére, hogy írónak készült, egy lakberendezési magazin szerkesztője lett. A szerző egyébként maga is hasonló karriert futott be, annyi különbséggel, hogy miután szerkesztőként dolgozott a The Globe and Mail, a The Grind és a Toronto Life magazinnál, végül mégis megírta a regényt, amiben úgy mesél gyászról, csalódásról és szerelemről, hogy közben visszahozza a gyerekkori nyarak felhőtlen boldogságát is.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Kritika

Az elitgimiben mindenki gyanús - és senki nem az, akinek látszik

Samantha Downing harmadik regénye, A saját érdekedben című pszichothriller egy amerikai elitgimnázium falai között játszódik, ahol senki nem az, akinek látszik.

...
Kritika

A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A 2021-es év egyik nagy fantasy durranása és meglepetése volt az ausztrál Shelley Parker-Chan debütregénye, A nappá vált lány, ami azonnal elkezdte bezsebelni a díjakat. Ez az alternatív történelmi fantasy a mongolok uralta középkori Kínába vezet, ahol egy magát férfinak álcázó lány a saját és a népe sorsát is megváltoztatja.

Hírek
...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

...
Nagy

Az utolsó rózsa és a megvakult angyalok – Nyolc izgalmas könyvheti verskötetet ajánlunk

...
Gyerekirodalom

Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője

...
Beleolvasó

A nagyszerűséget ragadja meg a mongolok uralta Kínában a lány, akinek a semmilétet jósolták

...
Hírek

Annie Ernaux életébe „bombaként” csapódott az irodalmi Nobel-díj

...
Hírek

Joanne Harris: A nők elleni erőszak megelőzésében segít, ha a fiúk lányokról is olvasnak

...
Hírek

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta idén a Szinva Irodalmi Díjat

...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

Thomas Erikson viselkedéskutató új, Energiavámpírokkal körülvéve című könyvében arra ad magyarázatot, hogy miért érezzük bizonyos emberek társaságát fárasztónak. Interjúnkban arról beszélgettünk vele, hogy mit tehetünk, ha energiavámpír van a családban, hogyan hatnak a társadalomra, és örökölhetőek-e a rossz mintázatok. 

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani