Van olyan szerelem, amire megéri tizenkét évet várni

Van olyan szerelem, amire megéri tizenkét évet várni

Carley Fortune első regényét a pandémia kilátástalansága inspirálta, a szerző 2020 nyarán, a lezárások alatt határozta el, hogy megírja a Minden elmúlt nyarat, mert úgy érezte, szüksége van egy könnyed világra, ahová gondolatban elmenekülhet a járvány elől. A kötet hamar nemzetközi bestseller lett, a napokban pedig magyarul is megjelent. A Minden elmúlt nyár felszabadult hangulatot és festői környezetet ígér, ahol a szünidő eggyé válik a felhőtlen szabadsággal és a szerelemmel. Carley Fortune regénye arra a kérdésre keresi a választ, hogy kitarthat-e egy életen át a kamaszkori fellángolás, vagy van egy pont, ami után a ragaszkodás már csak kétségbeesett kapaszkodás?

Simon Eszter | 2023. május 09. |
Carley Fortune
Minden elmúlt nyár
Ford. Kéri Andrea, Magnólia, 2023, 320 oldal
-

A történet elsőre tipikus romantikus zsánerirodalom: két kamasz összebarátkozik, majd szép lassan ráeszmélnek, hogy amit éreznek, több mint barátság, a kérdés pedig az, hogy a szerelem kiállja-e az idő próbáját. Az egyetemi évek alatt a távolság és a féltékenység éket ver a fiatalok közé, és a szakadék egy idő után már olyan széles, hogy sehogy sem tudják áthidalni. Úgy tűnhet, hogy a Minden elmúlt nyár nem is mond ennél többet, de ha olvasunk a sorok között, egyre több súlyos kérdésfeltevéssel találkozunk. A szerző elsősorban azt boncolgatja, hogy lehet-e a gyerekszerelemből egész életen át tartó kapcsolat, miközben mindkét fél egészen más irányba változik. Fel tudjuk-e ismerni, hogy a másikról alkotott képünk már csak illúzió, és észrevesszük-e, amit kamaszként még nem láttunk. Annak ellenére, hogy Carley Fortune könnyed, nyári olvasmánynak szánta a regényt, olyan problémákat villant fel, amelyekről egyesével is külön regényt lehetne írni. Olyan kérdések ezek, mint, hogy 

van-e második esély, és ha igen, hogyan érdemelhetjük ki, mi számít árulásnak, és mi az, ami még megbocsátható?

Az eseményeket Percy Fraser szemszögéből ismerjük meg, aki tizenhárom éves korától minden nyarat a kanadai Barry’s Bay-ben tölt. Itt ismerkedik meg Sam Florekkel, aki nemcsak a legjobb barátja, de élete nagy szerelme is lesz. Az első oldalakon megelevenedik előttünk a Kamaniskeg-tó körül vadul burjánzó bozótos, érezzük, ahogy a levegőben keveredik a naptej és vörösfenyőkből áradó édes gyanta illata, és szinte halljuk a csobbanást, ahogy valaki fejest ugrik a vízbe. Annak ellenére, hogy a kelet-ontariói apró települést nagy valószínűséggel még képekről sem ismerjük, Carley Fortune olyan pontosan és érzékletesen mutatja be a környezetet, mintha egy természetfilm képkockái pörögnének előttünk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a szerző gyerekként maga is Barry’s Bay-ben töltötte a nyarakat, így a történethez egyrészt a saját élményeiből merített ihletet, majd a 2020-as lezárások alatt Barry’s Bay-ben írta a regényt, így 

egészen pontos leírásokat olvashatunk a tájról.

A Minden elmúlt nyárban egymást váltják a múltról és a jelenről szóló fejezetek, míg végül a képzeletbeli idővonal eseményei középen találkoznak. A hat nyarat és egy hétvégét elmesélő történet főszereplői lassanként maguk mögött hagyják a kamaszkort, és ahogy telnek az évek, rájönnek, hogy felnőtté válni csak akkor lehet igazán, ha képesek lezárni a múltat. A regény azzal kezdődik, hogy Percy váratlan telefonhívást kap gyerekkori szerelme bátyjától, Charlie-tól, aki közli vele, hogy meghalt az édesanyjuk. A hír nemcsak azért rázza meg Percyt, mert szinte második anyjaként tekintett Sue-ra, a Florek testvérek édesanyjára, hanem azért is, mert így szembe kell néznie a múltjával. Megígéri Charlie-nak, hogy Barry’s Bay-be utazik a temetésre, a szertartáson viszont Sam is ott lesz, akit már tizenkét éve nem látott. Ezután visszaugrunk az időben arra a nyárra, amikor Percy megismerkedett a tóparti nyaralójuk szomszédságában élő Florek testvérekkel. Sam és Percy legjobb barátok lesznek, de azt már tizenhárom évesen is sejtik, hogy több ez, mint barátság. A múlt fejezetei évről évre közelebb visznek a jelenhez, apránként összeáll a kép, és 

arra is fény derül, hogy Percy miért kap időnként pánikrohamot.

Carley Fortune regényében fontos szerepet kap a testiség, attól kezdve, hogy hogyan reagálnak a testük változására a tizenéves kamaszok, egészen odáig, hogy hogyan próbálnak felnőttként ellenállni a vágyaiknak. A szerző mindent pontosan, tömören, mégis könnyed stílusban jelenít meg, mégsem érezzük úgy, mintha egy túlfűtött erotikus regényt olvasnánk. Abból viszont keveset mutat, hogyan zajlik a párbeszéd Percy édesanyja és a lány között, aki várja, de egyben meg is rémül az első menstruációtól. A teste átalakulását persze a fiúk is észreveszik és szóvá teszik, de Percy nem tudja hogyan kezelje a bókokat. Ahogy telnek az évek, Percy és Sam egyre természetesebben és pontosabban képesek megfogalmazni az érzelmeiket és a vágyaikat - talán túl szépen is tizennyolc éves korukhoz képest -, de Percy egyszer csak behúzza a kéziféket és a kapcsolat megszakad.

Carley Fortune egész végig ügyesen tartja vissza az információkat, majd a regény végére minden a helyére kerül. Percy és Sam végül szembenéz a múlttal, és bár a szerző hosszan és részletesen építi az előzményeket,

a történet végére túlságosan felgyorsulnak az események.

Miután részletesen megismertük a szereplők gyerekkorát, a felnőtt életükre is kíváncsiak lennénk, ám ebből csak egy keveset kapunk. Mindössze annyit tudunk meg, hogy Sam megvalósította gyerekkori álmát, és orvos lett, Percy viszont annak ellenére, hogy írónak készült, egy lakberendezési magazin szerkesztője lett. A szerző egyébként maga is hasonló karriert futott be, annyi különbséggel, hogy miután szerkesztőként dolgozott a The Globe and Mail, a The Grind és a Toronto Life magazinnál, végül mégis megírta a regényt, amiben úgy mesél gyászról, csalódásról és szerelemről, hogy közben visszahozza a gyerekkori nyarak felhőtlen boldogságát is.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...

Az elitgimiben mindenki gyanús - és senki nem az, akinek látszik

Samantha Downing harmadik regénye, A saját érdekedben című pszichothriller egy amerikai elitgimnázium falai között játszódik, ahol senki nem az, akinek látszik.

...

A középkori Kínában nem a mongolok, hanem az elrendelt sors a legnagyobb ellenfél

A 2021-es év egyik nagy fantasy durranása és meglepetése volt az ausztrál Shelley Parker-Chan debütregénye, A nappá vált lány, ami azonnal elkezdte bezsebelni a díjakat. Ez az alternatív történelmi fantasy a mongolok uralta középkori Kínába vezet, ahol egy magát férfinak álcázó lány a saját és a népe sorsát is megváltoztatja.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Meghalt György Péter esztéta

...

Sally Rooney és még 300 aláíró bojkottálja a New York Times-t

...

Kitiltották Amerikából a Nobel-díjas szerzőt

...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét