A rugalmasság tulajdonképpen alkalmazkodókészség a nehéz helyzetekben, ami most nagyon jól jön nekünk

A rugalmasság tulajdonképpen alkalmazkodókészség a nehéz helyzetekben, ami most nagyon jól jön nekünk

Klímaváltozás, környezetszennyezés, növekvő egyenlőtlenségek, kizsákmányolás, természeti és társadalmi katasztrófák, amerre csak nézünk. A szerzőpáros könyvében arra tesz javaslatot, hogy az „eldobható társadalom” helyett inkább kezdjük el a rendbe hozás társadalmát építeni. Ha a dolgok megjavítására az erőforrás-gazdálkodás általános stratégiájaként tekintünk, számtalan megoldást és ötletet találhatunk egy kreatívabb, tudatosabb, közösségibb és elégedettebb életforma kialakításához. Olvass bele!

Könyves Magazin |
ÉRDI PÉTER, SZVETELSZKY ZSUZSANNA
Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat
Typotex, 2023, 264 oldal
-

Milyen jogi eszközökkel küzdhetünk a tervezett elavulás ellen? Hogyan hozzuk rendbe a tönkrement közösségeket? Vajon egy körforgásos új üzleti modell visszafogja a hulladék mennyiségét? Maga az anyag- és energiapocsékoló „fejlett világ” is eldobható? A kötet a kreativitásról, személyiségünk fejlesztéséről és a környezetvédelemről is szól: megannyi pozitív lehetőséget kínál, hogy tudatosabban és elégedettebben éljünk.

Érdi Péter: számítógépes agykutató, a michigani Kalamazoo College professzora. Pályafutása során számos könyvet és tudományos cikket publikált a kémiai reakciókinetika, a számítógépes agykutatás és a komplex rendszerek területén. 

Szvetelszky Zsuzsanna: Szociálpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Társadalomtudományi Kutatóközpont – Társadalomtudományi Kutatóközpont Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS kutatócsoportjának tudományos munkatársa, az informális hálózatok és a vállalati kommunikáció szakértője.

Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna: Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat (részlet)

A rugalmasság tulajdonképpen alkalmazkodókészség a nehéz helyzetekben, traumák és súlyos megpróbáltatások esetében: azt jelenti, hogy a fájdalom és a harag ellenére megőrizzük a fizikai és lelki működőképességünket. Jobban megbirkózunk a stresszel, túllendülünk az adott problémán, megtaláljuk az örömöt az életben, a jövőbe tekintünk, és nem veszítjük el a reményt. A jövőkép és a remény abban is segít, hogy proaktívak legyünk, terveket kovácsoljunk és felkészüljünk a várható helyzetekre. 

Reziliencia az épületek szintjén

Az egyre szélsőségesebb időjárásra készülve az építészeknek, a mérnököknek és a várostervezőknek választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy az épületek tervezésekor és felújításakor hogyan lehet felkészülni az árvízre, a tomboló viharra, a tengerszint emelkedésére, az erdőtűzre és más szélsőséges időjárási eseményekre. 

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja gyakorlati útmutatót állított össze az időjárásnak ellenálló épületekkel és közösségekkel kapcsolatban. De mit jelent a reziliencia egy épület esetében? Az épületnek biztonságos, stabil és kényelmes használatot kell biztosítania akkor is, ha a külső körülmények megváltoznak. A változásokat okozhatja aszály, áradás, szélsőséges csapadék vagy hőség. (A Le Chatelier-elv szellemisége itt is érvényesül: 

ha a változás kényelmetlenséget okoz, az emberek reakciója a kényelem helyreállítására törekszik.)

Japán történelme során emberek és épületek sokasága esett áldozatul a nagy földrengéseknek. Bár a 2011-es tóhokui földrengést a modern idők egyik legpusztítóbb rengésének tartják, csak egy volt a szigetországot évről évre sújtó szeizmikus események sorában. Ezért aztán szigorúan szabályozzák a reziliens épületek tervezését – még a kisebb vagy ideiglenes építmények esetében is. A japán mérnökök két küszöböt állapítottak meg. Az épületek élettartama alatt háromszor-négyszer előforduló kisebb földrengések nem okozhatnak rendbe hozandó kárt (más szóval, az épületek tervezésekor meg kell előzni a funkcionális károk kialakulását). Másodszor, a ritka, rendkívüli erejű földrengéseknél az épületeknek meg kell akadályozniuk az emberáldozatokat. E cél elérése érdekében az épületeknek minél több szeizmikus energiát kell elnyelniük. Gumitömbbel például biztosítható a szeizmikus szigetelés. Egy magas épület akár 1,5 métert is kilenghet, de ha mondjuk minden második emeleten lengéscsillapítókat helyeznek el, jelentősen csökken a károk kockázata. A világ jelenlegi második legmagasabb épülete, a Tokyo Skytree a mérnökök szerint egy földrengés energiájának felét elnyelheti a lengéscsillapítóknak köszönhetően. E technológiának hála a magas épületek is ellenállóak lehetnek.

Az épület akkor reziliens, ha:

  • Az energia vagy a fűtőolaj tartós hiánya esetén is élhető körülményeket biztosít. 
  • Víztakarékos, például az esővíz gyűjtésével gondoskodik az elsődleges vagy tartalék vízellátásról.
  • Vészhelyzet esetén tartalék vízkészletet vagy víztartályt biztosít, beleértve a kézi pumpát is, amennyiben lehetséges. 
  • A település szennyvízrendszerének működésképtelensége esetén lehetővé teszi az emberi végtermékek megsemmisítését, például komposztáló vécé és vízmentes piszoár formájában.
  • Legalább minimális tartalék áramkapacitást jelentő tartalék elektromos rendszert biztosít, például olajjal működő elektromos generátort (megfelelő üzemanyagtartállyal) vagy szigetüzemre is képes napelemes elektromos rendszert.
  • A lakók számára 3-6 hónapra elegendő tartós élelmiszerkészletet tárol (például konzervet vagy szárított gyümölcsöt, zöldséget és egyéb élelmiszert). 

Reziliencia a közösség szintjén

Hogyan kell nekifogni a reziliens közösségek tervezésének? Fizikai és társadalmi tényezőket is figyelembe kell vennünk. A fizikai infrastruktúra része a közlekedési rendszer (utak, hidak, alagutak, kikötők, vasút, repülőterek) és a közüzemi létesítmények és elosztó rendszerek (elektromos áram, víz és szennyvíz, üzemanyag, kommunikációs rendszerek). A közösségeknek olyan társadalmi struktúrákat kell kialakítaniuk, amelyek erősítik a közösség szövetét. Csak néhány példa: közösségi találkozóhelyek, kutyafuttatók, központi postafiókok és közösségi hirdetőtáblák.

A reziliencia- csomópontok fontos szerepet játszanak vészhelyzet vagy bizonyos szolgáltatások fennakadása esetén,

gondoskodhatnak például ivóvízről, elektromosságról a mobiltelefonok feltöltéséhez, valamint egyéb termékekről és szolgáltatásokról. A közoktatási rendszerekben olyan programokat kell kidolgozni, amelyek segítenek az energia, a víz és más természeti erőforrások rendszereinek, illetve az épületek és a közösségi infrastruktúra működésének megértésében.

Az ENSZ 2020-ban indította útjára a Reziliens Városokért 2030 (MCR2030) kezdeményezést. 2021-ben négy európai város (Barcelona, Manchester és vonzáskörzete, Helsingborg és Milánó) nyerte el az első „ reziliencia-csomópont” címet a klímaváltozással és a katasztrófákkal összefüggő kockázatok kezelését célzó stratégiáért és jövőképért.

Kisebb hűtővel és szépséghibás zöldségek vásárlásával is csökkenthetjük a pazarlást
Kisebb hűtővel és szépséghibás zöldségek vásárlásával is csökkenthetjük a pazarlást
Tovább olvasok

A japán koban is használható modell lehet. Japán közismerten a világ egyik legbiztonságosabb országa. Ezt a békés állapotot nem kis részben a „koban”, a „rendőrbódé” intézményének köszönheti. (A fogalom forrása a telefonfülke.) A koban egyrészt biztosítja a környék nyugalmát, másrészt további szerepet is betölt. A kobanban posztoló rendőrök gondoskodnak az eltévedt gyerekekről, útba igazítják az érdeklődőket, megőrzik a talált tárgyakat, és bármikor szívesen meghallgatják a helyiek problémáit.

Reziliencia regionális szinten

A regionális szintű reziliencia az egyik legjobb módja annak, hogy a közösségek alkalmazkodjanak a klíma- és gazdasági változásokhoz. „A reziliens városok, amelyek aktívan igyekeznek átállni a kisebb széndioxid-kibocsátással járó gazdaságra, és felkészülnek a klímaváltozás legkedvezőtlenebb hatásainak kiküszöbölésére, egyre inkább felkeltik a politikusok, a városi tanácsok és mások érdeklődését és figyelmét.” Akár tetszik, akár nem, ma már mindent rangsorolunk. 2014-ben a Grosvenor – egy ingatlanbefektető vállalat – kutatási jelentést tett közzé, amelyben aszerint rangsorolták a városokat, hogy mennyire sérülékenyek a környezeti és más veszélyekkel szemben, illetve menynyire képesek alkalmazkodni ezekhez. Íme, a világ 10 legreziliensebb városának toplistája:

  1. Toronto
  2. Vancouver
  3. Calgary
  4. Chicago
  5. Pittsburgh
  6. Stockholm
  7. Boston
  8. Zürich
  9. Washington, D.C.
  10. Atlanta

Tartsuk szem előtt, hogy a rangsorolás tulajdonképpen egyensúlyozás az objektív és szubjektív elemek között, előfordulhat, hogy a kanadai városokat egy cseppet túlértékelték. Az ENSZ 2021-ben Dubajnak adta a világ legreziliensebb városa címet.

Reziliens társadalom

Az USA-ban az ellátási lánc rezilienciájáról szóló közbeszéd és stratégiakészítés világított rá a rezilienciával kapcsolatos aggályokra. 2021 februárjában Biden elnök aláírta az amerikai ellátási láncokról szóló elnöki rendeletet: felszólította a szövetségi érdekelt feleket arra, hogy azonosítsák a sérülékeny pontokat és dolgozzák ki az ország kritikus ellátási láncaiban a rezilienciát előmozdító stratégiákat. Az elnök egy régi népköltést idézett: „Egy szög miatt a patkó elveszett. A patkó miatt a ló elveszett. A ló miatt a lovas elveszett. A lovas miatt a csata elveszett. A csata miatt az ország elveszett.” Elég néhány hiba az ellátási lánc egyetlen pontján, és máris számos munkahely, család, közösség és Amerika biztonsága kerülhet veszélybe. Az elnöki rendeletet követő jelentésben négy kulcsfontosságú termékcsoportot neveztek meg: a félvezetők, az elektromos autókba kerülő nagy kapacitású akkumulátorok, a védelmi ipar számára kritikus fontosságú ritka földfémek és a gyógyszerek. A patrióta hangvételű jelentés szerint az ellátási lánc megbízható is lehet, és az Egyesült Államoknak helyre kell állítania a termelési kapacitását.

Ha messzebb tekintünk, a globális kontextusra, láthatjuk, hogy a pandémia nyomán sokakban felmerült a kérdés:

valójában mennyire reziliens az emberi társadalom?

Markus Brunnermeier The Resilient Society (A reziliens társadalom) című könyve szerint új társadalmi szerződésre van szükségünk. Pozitív és negatív fejleményeket is tapasztalhatunk, egyelőre nem ismerjük a jövőt, de abból kell kiindulnunk, hogy az emberi társadalomnak fel kell készülnie az esetleges világjárványra, kibertámadásra és klímakatasztrófára. Az mindenképpen jó hír, hogy a tudomány sikeresen birkózott meg a vakcina előállításával. Az oltásszkepticizmus viszont rossz hír. Az Egyesült Államokban az államok megvétózhatják a szövetségi szinten javasolt és végrehajtott, kötelező oltásról szóló terveket. Csak reménykedhetünk, hogy a helyi politikai érdekek nem kerekednek felül a tudományos alapú racionalitáson. 2021 végére az átoltottság már lehetővé tette a globális gazdaság fokozatos talpra állását, de a globális ellátási láncban tartós zavarok mutatkoznak. Már most is megvalósult az elképzelhetetlen: néha üresen tátonganak a boltban a polcok. (És színre lépett az omikron…) A világ számára az az egyik nagy tanulság, hogy nem kell ahhoz különösebben pesszimista felfogás, hogy újabb és újabb természeti és társadalmi katasztrófákra számítsunk. Azt is meg kell tanulnunk, hogy a védekezés érdekében reziliens globális rendszert kell kidolgoznunk, amely képes talpra állni a sokk után.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyvtavasz

A munka világának kimondatlan szabályai rengeteg humorral fűszerezve

Hogyan ne legyen szívás a munka? fergetegesen humoros könyv a munka világáról. A szerző saját bevallása szerint nem önsegítő könyvet írt és nem is karrierútmutatót – okos tanácsaival mégis sok pályaválasztónak, munkakeresőnek vagy munkahelyi változásra vágyónak nyújt segítséget. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Zsebaljai időjárók segítenek a gyerekeknek felismerni az érzelmeket

Kertész Erzsi új mesekönyve, a Zsebaljai időjárók az óvodás és kisiskolás korosztálynak segít megismerni és megérteni az alapérzelmeket. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Woyzeck - A kétszáz évvel ezelőtti gyilkosság a mai napig foglalkoztatja a világ művészeit

Steve Sem-Sandberg az egyik legelismertebb szépirodalmi szerző és irodalomkritikus Svédországban, legújabb regénye, a W. 2019-ben jelent meg, amelynek írása közben felhasználta a Büchner-drámát is megihlető valós lipcsei gyilkosság törvényszéki orvosának 1914-ben megtalált dokumentációit is. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

Szerzőink

...
Kiss Imola

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

...
Sándor Anna

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Megtudtuk a választ arra, hogy miért született még egy könyv Alföldiről

Csáki Judit Alföldi Róberttel, a mai magyar színházi élet egyik legismertebb alakjával készített beszélgetőkönyvet. Az Alföldi ‒ Rajtam nem múlt című kötetben szóba kerülnek a meghatározó tanárok, a magánéletet bekebelező szakma és a nem túl jó színészek is. Kritika.

Polc

Ilyen az első magyar sorozatgyilkos az áldozatok, és nem a Netflix nézőpontjából

...

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

...

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

...

Irene Solà katalán falujában a legnagyobb bánat sem tudja felemészteni a reményt

...