Erdős László: Hogyan mentsünk bolygót? – A természetvédelem története
Az élővilág sokféleségének csökkenése, a klímaváltozás, a környezetszennyezés korunk legégetőbb problémái, amelyek közvetlen hatással vannak az emberiségre is, hiszen mi, emberek is az élővilág részei vagyunk: hosszú távú jóllétünk attól függ, harmóniában van-e a társadalom a természettel. Ennek a harmóniának a megteremtéséhez felfogásbeli fordulatra van szükség, hogy az emberek ne kihasználható forrásnak tekintsék a természetet, hanem becses és megőrzendő kincsnek. Jelen kötet olvasmányos stílusban mutatja be az ember természettel való kapcsolatát fajunk kialakulásától kezdve egészen napjainkig. Körvonalazza az előttünk álló legnagyobb kihívásokat és a legfontosabb teendőket, ezáltal inspirációként szolgálhat ahhoz, hogy tovább zöldítsük életmódunkat.
Rebecca Wragg Sykes: Rokonság – Neandervölgyi élet, szerelem, halál és művészet
Másfél évszázaddal ezelőtti felfedezésük óta a neandervölgyiek az emberfélék családfájának lúzereiből prominens rokonainkká léptek elő. A Rokonságban Rebecca Wragg Sykes, a téma avatott szakértője a legfrissebb tudományos felismeréseket bemutatva osztja meg velünk mindazt, amit a neandervölgyi emberekről egyáltalán tudni lehet. Könyvének nagy erénye, hogy teljes egészében száműzi a tömegkultúrában máig élő képet a jeges pusztaságban élő, rongyos, primitív, brutális barbárokról. A neandervölgyiek hozzánk hasonlóan intelligensek, kíváncsiak, technológiai értelemben is kreatívak és ökológiailag rendkívül alkalmazkodóképesek voltak: sikeres túlélők több mint 300 ezer éven át, a többszöri szélsőséges éghajlatváltozás ellenére is. Korunkban, amikor az emberi faj sosem látott fenyegetéssel néz szembe, megszállottan kutatjuk, mi az, ami egyedivé tesz és kiemel minket az állatvilágból. Ám sok mindennel, ami emberré tesz minket, már a neandervölgyiek is rendelkeztek: tervezés, együttműködés, önzetlenség, kézművesség, esztétikai érzék, képzelőerő – talán még a transzcendencia iránti vággyal is. Génjeik pedig a mai napig bennünk élnek. Ha az ókori bölcsességnek megfelelően meg akarjuk ismerni önmagunkat, előbb meg kell ismernünk rég elveszett rokonainkat, a neandervölgyieket.
Ódor Lajos: Mindentudók kézikönyve – Így lehetsz te is géniusz
A Mindentudók kézikönyve a jelen és a jövő legizgalmasabb trendjeit és legégetőbb kihívásait mutatja be. Bárkinek elmagyarázható még a kvantummechanika, a GDP, a relativitáselmélet, az agy vagy a számítógépek működése és a végtelen is – feltéve, hogy rendelkezik a könyv szerzője, Ódor Lajos egykori miniszterelnök és közgazdász műveltségével, tapasztalatával, éleslátásával és humorával. A könyv 42 fejezete kilenc egységre tagolódik: A világ megatrendjei, A világegyetem működése, A biológiai világ, Értelem és érzelem, Ember és társadalom, A technológiai forradalom, Számok és formák, A tudatos állampolgár és Elégedett élet. Számos illusztráció és ábra segít az olyan összetettebb témák megértésében is, mint a fraktálok vagy az időtágulás. A szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod:
Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.
Tovább olvasokSamuel Graydon: Einstein téren és időn át – Egy élet 99 részecskében
Samuel Graydon könyvében a történelem leghíresebb tudósát kelti életre. Mesél Einstein elfeledett lányáról, a tudós szökéséről a nácik elől, szerelmes levelekről, valószínűtlen találmányokról, a depressziós papagáj, Bibo felvidításáról, az izraeli elnöki pozíció visszautasításáról, a tudományt megváltoztató felfedezésekről és gondolatkísérletekről. 99 felejthetetlen történetet tudhatunk meg arról az emberről, aki leginkább felkavarta a 20. századi fizika állóvizét, s újradefiniálta, hogyan tekintünk ma az univerzumra és a benne elfoglalt helyünkre.
Wendell Berry: A jó föld – Válogatott esszék
„Wendell Berryt méltán nevezhetnénk az amerikai ökológiai gondolkodás »nagy öregjének«, ha nem lenne sokkal több annál. Valódi témája nem az ökológiai válság, hanem ami mögötte és alatta van. A modern indusztrializált életgyakorlatok könyörtelen és fáradhatatlan kritikusaként Berry fél évszázada próbálja visszarángatni a világot – a maga csendes és szelíd módján – a szakadék széléről. Látja az egészet, és tudja, hogy minden mindennel összefügg. Amikor a földről ír, ezért kell a testről írnia, és amikor a testről ír, ezért kell a gazdaságról, a háztartásról, az egészségről, a munkáról és a házasságról írnia. Bárhová néz, amit lát, már-már kétségbeejtő. Mégsem kétségbeesett – ahhoz túl sokat élt. Nem kapkod lázasan megoldások után. A megkeseredettség távol áll tőle – talán épp azért, mert az egészet látja. Hangja nyugodt, szinte kedélyes. Valami bujkál a szavaiban. Nem optimizmus, az biztos. Talán derűnek néznénk, de az sem: hit. Berry bízik abban, hogy a Teremtés jó – és van egy talpalatnyi jó földje. Meg rengeteg kellemetlen, nehéz kérdése, amire majd nekünk és az utánunk jövőknek kell megtalálni – és főként megcsinálni – a megoldást. Hiánypótlónak szánt kötetünkben a magyar könyvkiadás által mindeddig szinte teljességgel mellőzött farmer, költő, regényíró, esszéista 19 esszéjét nyújtjuk át az olvasónak.”
Jem Bendell (szerk.), Rupert Read (szerk.): Mélyalkalmazkodás – Eligazodás az éghajlati káosz valóságában
2018-ban megjelent és nagy vihart kavart tanulmányában Jem Bendell professzor rámutatott arra, hogy a világ tudományos közösségének többsége azon az állásponton van, hogy jelenlegi gazdasági, társadalmi és politikai rendszereink kellően rugalmasak ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hatalmas kihívásokhoz, és így változatlanul fennmaradjanak. Jem Bendell megalkotta a mélyalkalmazkodás fogalmát, annak a gondolatkörnek a leírására, amely a fentiekkel ellentétben elfogadja, hogy természeti és humán rendszereink összeomlása egy valós lehetőség, már a mi életünk folyamán. A magyar nyelven is elérhető tanulmány azokat a személyes és közösségi vonásokat tárja fel, amelyek segítenek az esetleges társadalmi zavarokra és összeomlásra való felkészülésben, és a folyamattal való együttélésben.
Ennek a tanulmánynak a folytatása és kiteljesedése ez a Jem Bendell és Rupert Read által szerkesztett könyv, amely megismerteti az olvasót a mélyalkalmazkodás filozófiájával. Ez az út egy lehetséges módja annak, hogy megértsük a minket körülvevő világ rendkívül összetett helyzetét, valamint segíthet abban, hogy az emberek újraértékeljék és megtalálják, ami valóban fontos az életükben, miközben az őket körülvevő társadalom szétesik saját katasztrófáinak súlya alatt.
Elwin van der Kolk, Nico de Haan: Rendhagyó madárhatározó – Szín, viselkedés, alak és élőhely alapján
Nico de Haan, a Holland Madárvédő Társaság nagykövete állította össze ezt a határozót, amelyben bizonyos jellemzők alapján gyorsan megtalálhatók a különböző madárnevek: kereshetünk színre, viselkedésre, alakra és élőhelyre. Ezenkívül azonnal látható, hogy az észlelt madár jól, kevésbé jól vagy éppen nehezen meghatározható. Jelen kötet célja, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését a körülöttünk élő összes madár iránt. Mindegy, hogy a természetben túrázunk vagy a kertünkben ülünk: a könyv segítségével a madarak bárhol könnyen és gyorsan azonosíthatók. Dr. Csörgő Tibor ornitológus a madarak külsejének leírását a Magyarországon megfigyelhető egyedekhez igazította, és feltüntette, ha a madárfajok Hollandiában, illetve Magyarországon való előfordulásában különbségek vannak. Reméljük, jelen kötet a magyar madárkedvelők számára is hasznosnak bizonyul.
Mustafa Suleyman, Michael Bhaskar: A következő hullám – Mesterséges intelligencia, technológia, hatalom és a 21. század legnagyobb kihívása
Fajunk történelmének kritikus fordulópontja felé közeledünk. Most minden a változásról szól. Hamarosan MI-k fognak körülvenni minket: azok fogják megszervezni az életünket, működésben tartani a vállalkozásunkat és biztosítani az alapvető állami szolgáltatásokat. Nemsokára a DNS-nyomtatók és kvantumszámítógépek, mesterséges kórokozók és autonóm fegyverek, robotasszisztensek és a korlátlan energia világában fogjuk találni magunkat. De egyikünk sincs felkészülve erre.
Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja ezt a forradalmat. Ő úgy gondolja, hogy az előttünk álló évszázadot ezeknek a nagy erejű, exponenciálisan terjedő új technológiáknak a hulláma fogja meghatározni. A következő hullámban Suleyman azt mutatja be, hogyan teremtenek majd ezek az erők elképesztő jómódot, ugyanakkor hogyan sodorják veszélybe ezzel egy időben a nemzetállamot, ami eddig világrendünk alapját jelentette. Miközben az eleve ingatag helyzetben lévő kormányaink alvajáróként andalognak a katasztrófa felé, minket egyik oldalról korábban nem tapasztalt ártalmak fenyegetnek, a másikról az önkényuralmi kontroll.
Az MI egyik legbennfentesebb ismerőjének könyve úgy mutatja be a „kordában tartás problémáját” – a rendkívül hatékony technológiák feletti irányítás fenntartását -, mint korunk legalapvetőbb kihívását. A könyvbe itt beleolvashatsz:
Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 
Sean Carroll: A mélyen elrejtett valóság – Kvantumvilágok és a téridő megjelenése
„Azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy a kvantummechanikát senki sem érti” – jelentette ki Richard Feynman egyik sokat idézett írásában. N. David Mermin szállóigévé vált megfogalmazása szerint pedig: „Fogd be a szád, és számolj!” A kvantummechanika a modern tudomány egyik csúcsteljesítménye, a legalapvetőbb, legátfogóbb és legsikeresebb fizikai elmélet, amelyet valaha alkottunk. Kulcsfontosságú kutatási területek épülnek a hihetetlen pontosságú számításokra, az eredményeket élenjáró technológiák hasznosítják. Mindeközben az elmélet a születése óta válságban van, a hatékonyságért cserébe elvesztette azt a képességét, hogy megmagyarázza a fizikai világ tényleges működését. Sean Carroll nemzetközi hírű kutató és tudomány-népszerűsítő, aki lebilincselő könyvében megmutatja, hogy ezen szükséges és lehetséges is változtatni. Az egymással versengő értelmezések közül amellett teszi le a voksát, amely alapjaiban formálja át a fizikai világképünket: a világunk csupán egy a párhuzamosan létező univerzumok megszámlálhatatlan sokaságában.
Benedek József (szerk.), Nevelős Gábor (szerk.): Átfogó ökológia – Párbeszéd hit és tudomány között a Laudato si' enciklika jegyében
Felelősséggel tartozunk a teremtett világ gondozásáért. Ökológiai megtérésre van szükségünk, amelynek része, hogy újra megismerjük és felfedezzük a természet és a teremtett világ értékeit. Harmonikus viszonyt kell kialakítanunk a környezetünkkel, és ehhez hozzátartozik az Isten-ember-természet kapcsolat tudatosítása is. Az ökológiai megtérés erősíti a fenntarthatósági törekvéseket, és a fenntarthatósági szempontok beépülése a társadalom működésébe elősegíti az ökológiai megtérést. Ferenc pápa zöld forradalmáról (és az enciklikáról) itt írtunk:
