Ferenc pápa rendszeresen kiáll a fenntarthatóság mellett, mégsem ő az első “zöld pápa” – ebből a szempontból közvetlen elődjei törekvéseit vitte tovább.
Ha visszaemlékszünk a jelenlegi pápa elődjére, XVI. Benedekre, talán a "zöld pápa" cím jutna eszünkbe legutoljára. Vatikánt jobban ismerők számára azonban a zöld pápa kifejezés teljesen helyénvaló, mivel már Ferenc elődje, sőt, II. János Pál pápa is hivatali idejük fontos elemévé tették a környezettudatosságot, amit keresztény körökben teremtésvédelemnek neveznek. II. János Pál pápa 1990-ben a béke világnapján tartott beszédében arra buzdította a katolikusokat, hogy tekintsék a természetet Isten egyik olyan teremtményének, amelyet érdemes megvédeni. Mire Benedek 2005-ben először öltötte magára pápai palástját, a környezetvédelem az egyház tanításának fontos részévé vált. Benedek még nagyobb hangsúlyt fektetett a kérdésre. Homíliákat és beszédeket tartott, amelyekben arra kérte a világ vezetőit, hogy vegyék komolyan a bolygónak okozott károkat.
"Ha igazságosságot és békét akarunk, meg kell védenünk a minket fenntartó élőhelyet"
- mondta Benedek a 2010-es Béke Világnapján.
Nem sokkal később a Pápai Tudományos Akadémia, a Vatikán tudományos részlege jelentést tett közzé az éghajlatváltozásról, amelyben azt ajánlotta a világ vezetőinek, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást, mérsékeljék a meglévő szennyezést, és készüljenek fel a változó éghajlat elkerülhetetlen hatásaira.
Vigyázzunk a természetre, hogy az vigyázzon ránk
Ferenc pápa ebből a szempontból tehát kifejezetten hagyománykövető egyházvezetőnek tűnik, bár neve és megnyilatkozásai még egyértelműbben fonódnak össze a fenntarthatóság támogatásával. Alapvetően nem nyugati gondolkodásmóddal teszi ezt, hanem szegényebb országok szempontját, a szegénységgel szembeni kiszolgáltatottságot is beemeli a válság elemei közé. Tavaly szeptemberben például az Európa Tanácshoz fordult a COP-26 konferencia idején és felhívta a tanácskozók figyelmét arra, hogy az egészséges környezet minden ember joga és közös otthonunk védelme érdekében azonnali cselekvésre buzdított. A Föld "a legnagyobb erőforrás, amelyet Isten adott nekünk, és azért áll a rendelkezésünkre, hogy ne csúfítsuk el, ne használjuk ki és ne degradáljuk, hanem azért, hogy (...) méltósággal élhessünk ebben a világban" - mondta akkor a tanácskozóknak címzett videoüzenetében.
Hivatkozott a Laudato si' kezdetű enciklikájára is, amelyben kiemeli a közös otthonunkról való gondoskodás fontosságát, mint "egyetemes alapelvet, amely nemcsak a keresztényeket érinti, hanem minden jóakaratú embert, akinek szívügye a környezet védelme". Rámutatott arra is, hogy az Európa Tanács bármely kezdeményezésének nem szabad az európai kontinensre korlátozódnia, hanem "az egész világra ki kell terjednie".
Az üzenetben megjegyezte, hogy
"amikor az ember a világegyetem urának tekinti magát, nem pedig felelős gondnokának, akkor mindenfajta pazarlást igazol,
és a többi embert és a természetet puszta tárgyként kezeli", megtagadva "minden ember alapvető jogát a méltóságteljes élethez és az integrált fejlődéshez". Ezért óva intett a modern fogyasztói társadalomtól, amely oly sok kárt okozott, és megismételte felhívását "irányváltásra".
"Minden mindennel összefügg, és a nemzetek családjaként közös gondunk kell, hogy legyen: gondoskodnunk kell a környezet tisztaságáról és megőrzéséről. És vigyázzunk a természetre, hogy az vigyázzon ránk" - mondta.
Lépjünk ki az önpusztítás spiráljából
A Laudato si' – azaz ’Áldott légy’ – Ferenc pápa első önálló enciklikája, amely a közös otthon gondozása alcímet kapta. A környezeti válság egyik felelőseként a világot irányító jelenlegi politikai-gazdasági hatalmi rendszert jelöli meg. Elsősorban a természet értékének megbecsülésével foglalkozik, és sajátos jelentősége abban áll, hogy ráirányítja a hívők figyelmét a környezet elemeivel való bánásmódra, amelyben még mindig a pénz játssza a főszerepet. Az enciklika megjelenésének időzítése is szimbolikus: fél évvel az ENSZ 2015. november 30. – december 21. között tervezett párizsi környezetvédelmi világkonferenciája előtt jelent meg.
Az enciklika egyik fontos üzenete, hogy lépjünk ki az önpusztítás spiráljából. A pápa szándéka szerint az enciklika elsősorban szociális témákról és a társadalmi igazságosság kérdéseiről szól, amelyek között jelentős szerep jut a környezetvédelemnek. Ferenc pápa azért ír a környezetről, mert az is része Isten teremtésének, ezzel Assisi Szent Ferenc lelkületét idézi, aki a természetben a megváltás szépségét látja.
A címként szolgáló Laudato si' kezdőszavak Assisi Szent Ferenc 1225-ben költött Naphimnuszára utalnak, mely egy a Teremtőt dicsőítő himnusz, és ebben nyolc alkalommal található meg az „áldott légy” kifejezés, mint megszólító köszönet a teremtés ajándékaiért. A Naphimnusz kivételes alázattal, szeretettel fordul a természeti elemek felé.
Még ha nem is ő volt az első "zöld pápa", kétségtelen, hogy a jelenlegi egyházfő körlevele a világ sokakat érintő ökológiai kérdéseit az egyházi tanítás kiemelt helyére emelte.