Megjelent Zadie Smith új kötete, a Dead and Alive (magyar fordításról egyelőre nem tudunk), amiben a tőle megszokott kritikai gondolkodással tekint rá napjaink kihívásaira.
Az angol-jamaicai szerző 2000-ben robbant be az irodalomba Fehér fogak című regényével, ami díjakat és komoly eladási számokat hozott, és az azóta eltelte huszonöt évben a brit irodalomban igazi szupersztár lett. Számos könyve magyarul is megjelent: Fehér fogak, A szépségről, NW, Swing Time vagy a Menekülés New Yorkból.
Minden, ami minket körülvesz
A szerző új könyvét már nagyon várták az angolszász nyelvterületen, ami stílusosan néhány nappal Smith 50. születésnapja után jelent meg. A Dead and Alive a szerző elmúlt kilenc évben megjelent esszéit, kritikáit, rövidebb írásait tartalmazza, de szerepel benne három teljesen új szöveg is.
Az egyik ilyenben például (Some Notes on Mediated Time) az öregedéssel, a szorongással és a lemaradás érzésével néz szembe. Arról elmélkedik, hogy hogyan váltotta fel az 1980-as évekre jellemző álomszerű, lassított gyermekkort a manapság tapasztalt felgyorsult világ, a közösségi média és az állandó online jelenlét miatt érzett szorongás.
Smith úgy érzi magát, mint Todd Field Tár című filmjének főszereplője, az egykor nagyra becsült karmester, aki egzisztenciális válságba kerül, mert azt érzi, a fiatal generáció meghaladja – írja a The Guardian.
Zadie Smith arról is ír, hogy a technológia, ami az elmúlt 15 évben polarizálta a társadalmat politikai kérdésekben, most az irodalmat is fenyegeti. Nosztalgiával gondol vissza az analóg korszakra, a televíziós sorozatokra, amik szerinte hasonlóan vannak felépítve, mint a regények, hiszen az élet minden elemét történetté alakítják.
A szerző úgy véli, az algoritmusok ellen csak a regények nyújthatnak védelmet, csak az irodalom képes arra, hogy fejlessze az empátiánkat. A kötetben Glastonburybe is elviszi az olvasóját, hogy tanúja legyen Stormzy sikerének, és megemlékezik olyan nagy írókról is, mint Joan Didion, Martin Amis, Hilary Mantel, Philip Roth vagy Toni Morrison.
