A gyűlölet Amerika igazi ellensége

A gyűlölet Amerika igazi ellensége

Mi történt volna, ha a negyvenes években egy náciszimpatizáns celebritást választanak Amerika első emberének? Philip Roth alternatív Amerikájában az antiszemita Charles Lindbergh nyeri az elnökválasztást, az amerikai zsidó közösség mindennapjait pedig egyre inkább a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság jellemzi. A regényből készült sorozatváltozatot idén tavasszal mutatta be az HBO, ezt David Simon, a Drót készítője jegyzi. Az Összeesküvés Amerika ellen a hét könyve.

Benedek Márton | 2020. április 26. |

Nem az Összeesküvés Amerika ellen az egyetlen regény, amit Donald Trump elnökké választása után azzal a felkiáltással kezdtek sokan olvasni, hogy megjósolta a jövőt. Ilyen az 1984 George Orwelltől, Az ember a Fellegvárban Philip K. Dicktől vagy az Ez nálunk lehetetlen Sinclair Lewistól is. De ezek közül csak Philip Roth regénye az, amit megjelenése (2004) évében az akkori elnök, ebben az esetben George W. Bush kritikájaként (is) olvastak.

Philip Roth
Összeesküvés Amerika ellen
Ford.: Sóvágó Katalin, Európa, 2006, 494 oldal
-

Persze a fenti regényeket nyiván nem a Trump-adminisztráció jövőbeni bírálata ihlette és például az Összeesküvés Amerika ellen esetében még a Trump elnökké választását megélő, 2018-ban elhunyt Roth is azt nyilatkozta, hogy már csak azért sem áll a hasonlóság, mert

az ő regényében szereplő elnök legalább egy tényleges hős,

egy mai napig elismert amerikai, és nem egy szélhámos. (Korábban az író a Bush-párhuzamokat is cáfolta.) Ez az elnök nem más, mint Charles Lindbergh, az ember, aki 1927-ben megszakítás nélkül, elsőként repülte keresztül az Atlanti-óceánt. Ezzel korának egyik első celebritásává vált, és pár évvel kisgyermeke elrablása ezért lett “az évszázad bűnügye”. A Lindbergh-bébi végül szörnyű tragédiába torkolló esetét a rádión és az újságokon keresztül országszerte követték, és bár még halálos ítélet is született az ügyben, az akkor szárnyra kapott összeesküvés-elméletek a mai napig foglalkoztatják az arra fogékonyakat.

Lindbergh a háború előtti években többször is járt Németországban, hivatalosan azért, hogy fölmérje a német légierő állapotát. Az egyik ilyen látogatás során még Göringtől is kapott egy kitüntetést, amit a későbbiekben is megtartott, hiába kritizálták érte sokáig. A háború kirobbanása után többször is az európai beavatkozás ellen és a Németországgal fenntartott béke mellett kardoskodott és a legnagyobb korabeli háborúellenes szervezet, az America First Committe szóvivője lett; az amennyire hazafias, legalább annyira antiszemita AFC gyűlésein aztán a zsidó agitátorokat okolta az európai történések miatt. 

-

Az Összeesküvés Amerika ellen alternatív történelmében Lindbergh nem elégszik meg ennyivel: háború-, kommunista- és kicsit zsidóellenes szónoklatait egyre nagyobb tömeg előtt tartja, előbb hírességként, később már republikánus elnökjelöltként, és végül F.D. Rooseveltet legyőzve ő lesz az elnök. (Erről amúgy Roth a fent hivatkozott interjúban azt mondta, hogy még mindig könnyebb elképzelni, hogy akkor Lindbergh elnök lehetett volna, mint felfogni azt, hogy Trump 2016-ban tényleg az lett.)

Megválasztása után a nyilvános szerepléseire mindig saját repülőjével érkező Lindbergh egyezséget köt Hitlerrel,

távol marad a világháborútól, és többek között olyan minisztereket nevez ki, mint az autógyáros Henry Ford , a Német-Amerikai Szövetség tagjait pedig a korábbiaktól eltérően nem vegzálják már. (Ford a valóságban is háború- és Roosevelt-ellenes volt, nem szerette a zsidókat és az AFC tagja is volt. A szövetség is létezett, ők tartották 1939-ben ezt a hírhedt náci tömegfelvonulást) .

Lindbergh elnök ugyan már jelöltkorában elhagyta az enyhén antiszemita retorikát, de a hétköznapi életben megindul a változás: az utcán már előfordul a zsidózás, és egyre több hely van, ahol nem látják szívesen őket. A Fehér Ház olyan programot indít, ami idénymunka keretén belül megismerteti a városi fiatalokat a vidéki Amerikával, de valójában csak zsidó fiatalok kerülnek távol az otthontól, később pedig a munkaerőpiac bürokratikus átalakításával a korábbi biztos életet addig példás hazaszeretettel megháláló családok áttelepítése is megindul. Sokan Kanadába költöznek, de nem a főszereplő családja. Ez Amerika, ők amerikaik, otthon vannak és maradnak is. (A Kanadába költözés gondolatával már Bush második megválasztása (2004) után eljátszottak a demokrata szimpatizánsok, és Anna Paquin főszereplésével még egy játékfilm is készült a jelenségről.)

A regény narrátora a Roth-tól megszokott módon a szerző saját, félig önéletrajzi, félig fiktív énje, aki ezúttal nem Nathan Zuckerman vagy David Kepesh, hanem Philip Roth, aki felidézi a gyerekkori élményeit. Az ő szemén át látjuk,

hogyan csúszik át a család és a newarki zsidó közösség a korábbi biztonságból a félelmetes és kiszolgáltatott bizonytalanságba, és hogy ki milyen stratégiát választ.

Ki az, aki ellenáll, ki az, aki csak magára gondol és hasznot húz a helyzetből vagy ki az, aki kollaborál, mint Bengelsdorf rabbi, Philip nagynénjének udvarlója, aki Lindbergh szolgálatába áll. Ő felügyeli az idénymunka programot is, amelyben Philip bátyja, Sandy is részt vesz, sőt, később szóvivője lesz, fizikailag és lelkileg is eltávolodva szüleitől. Ő az, aki nem hajlandó “amerikai Hitlernek” tekinteni Lindberghet.

Mindeközben Philip próbál csak gyerek lenni, de azt sem lehet felhőtlenül: rémálmok gyötrik, a barátjával szórakozásból embereket követnek, a szomszéd sráctól ruhákat lop. Érzékeli és egyre inkább felfogja, hogy baj van a világban és a családban is, és még neki is feltűnik, hogy a biztosítási ügynökből rakodómunkássá lett apja már nemcsak ünnepnapokon, hanem minden egyes melós nap után legurít egy pohár italt.

A zsidókat a verbális fenyegetés után végül az idő előrehaladtával fizikai erőszak is éri, de az ilyen esetek még az egy-két haláleset ellenére sem az európai forgatókönyv mentén alakulnak, és nem is feltétlenül a Roth család közvetlen környezetében történnek, hanem olyan városokban, amelyekről

eddig csak annyit tudtak a newarki srácok, hogy van-e zsidó játékos a baseball-csapatban.

Itt nem részletezett fordulatok után aztán az erőszak is a múlté lesz, ahogy Lindbergh elnöksége is, visszatér Roosevelt és kiegyenesedik a történelem: Amerika belép a háborúba.

Ami a vészjósló történet után velünk marad, az a törékeny demokrácia, és a társadalom mélyén megbúvó félelem és indulat, ami bármikor felszínre törhet és pusztító támadásba lendülhet.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A Drót rendezője Philip Roth-ot adaptál

...
Beleolvasó

Philip Roth prózai alteregója már a New York-i buszon sem utazhat nyugodtan

...
Hírek

Meghalt Philip Roth

Egy kiállítás képe
...
Egy kiállítás képe

Selyem Zsuzsa: Ne fázz! [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Hírek
...
Hírek

Jövőre jön a Presser-könyv folytatása

...
Hírek

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

...
Hírek

Umbridge-es Harry Potter-idézettel üzennek az SzFE-sek

...
Hírek

Nemes Z. Márió kapja idén a FISZ Csáth Géza-díját

...
Nagy

Szegedet két nagy katasztrófa alakította - Vaktérkép // Szeged

...
Hírek

Tóth Kinga elnyerte a Pompidou Központ irodalmi díját

...
Hírek

Sofi Oksanen, Jonas Jonasson, Bereményi Géza és Háy János is részt vesz az őszi Margón

...
Hírek

Akunyin szeretné megérteni, hogy Oroszország miért olyan, amilyen

...
Hírek

J.K. Rowling új krimije a brit toplista élén

Olvass!
...
Beleolvasó

Egy apa, akinek az üldöztetés, a túlélés és az újrakezdés hármasa alakította az életét

Marianna D. Birnbaum édesapja történetét meséli el új kisregényében, akinek az életét úgy alakotta a történelem, hogy újra és újra előről kellett kezdenie mindent. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A dánok Zalában ismerkednek a magyar valósággal

Magyarország jó hely - főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Maros András hősei vidékre utaznak, ahol sokkal többet megtudnak, mint amit valaha reméltek. Mutatunk egy részt a Két-három dán című könyvből.

...
Beleolvasó

„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden" [Térey 50]

Ma Térey Jánosra emlékezünk, aki ezen a napon ünnepelné 50. születésnapját.. Ebből az alkalomból jelenik meg hátrahagyott önéletírása, a Boldogh-ház, Kétmalom utca. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az éjszaka színesre fújt Budapestet mutatja be Szöllősi Mátyás új könyvében

Illegál címmel új kötete jelenik meg a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak. A könyvben két kisregény olvasható - az egyik a hatalom és a pénz viszonyára világít rá, a második pedig visszapörget jó húsz évet, és a graffitizők világát idézi meg. A kötethez készült egy trailer is - mutatjuk!

...
Beleolvasó

Szendi Nóra hőse a tekintet hiányába fog tönkremenni

Szendi Nóra új regényének perifériára szorul hősei a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni kifordult hétköznapjaikhoz. Mutatunk egy részletet a készülő regényből és egy rajzot is.

...
Beleolvasó

Lucia Berlin novelláit jóval a halála után fedezte fel magának a világ

Lucia Berlin jó tíz évvel a halála után lett igazán híres. Az amerikai novellista életében összesen hetvenhat novellát publikált, a magyar olvasók főként a Bejárónők kézikönyvéről ismerik, most pedig itt az újabb novellaválogatás, az Este a paradicsomban.