Szép Ernő (1884–1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett – e művei napjainkban is keresett és játszott előadások. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának – Legeza Ilona szavaival – „hiteles és szívszorító” krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.
Összegyűjtöttük, hogy a különböző országok szabályozásai szerint mely szerzők életműve és mely konkrét művek váltak 2024-től szabadon felhasználhatóvá.
Tovább olvasokNyirő József (1889–1953) elbeszélései tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence és a Madéfalvi veszedelem I–II. című regény. Uz Bence karakterét a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsítette. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén. Bár erre a sajtóközlemény nem tér ki, érdemes jelezni, hogy Nyirő életútjának része, hogy szimpatizált a Harmadik Birodalommal, illetve antiszemita kijelentéseket tett. A nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament tagja volt, Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékét, az Eleven Újságot szerkesztette, a kormányt Nagynémet Birodalomba is követte. Elsősorban erdélyi témákkal foglalkozó műveit a román és a magyar kommunista rendszerek is betiltották.
A tanítóként végzett Bagdy István (1882–1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnóta-szöveget írt. A Kossuth-díjas Gábor Andor (1884–1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.
Páratlan életút áll Fábián Gáspár (1885–1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze mögött. Iskolákat, kórházakat, száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, az Üllői úti Szent Kereszt-templom. Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára.
A magyar kultúra napja alkalmából felkerült
új címek között megtalálható az első magyar földön nyomtatott könyv, az 550 éves Chronica Hungarorum,
azaz a Budai krónika, valamint az ennek 2023-ban kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.
A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671–1685) kötetével az OSZK-nál tovább folytatódik az a szellemi hagyomány, amelynek régóta otthona a nemzeti könyvtár. A kötet nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.
