Ahogy azt már több cikkünkben is megírtuk, Salman Rushdie 2022-ben egy New York állambeli irodalmi beszélgetésen vett részt, amikor egy férfi felment a színpadra, és 10-15 késszúrással súlyosan megsebesítette őt.
A szerző a merénylet következtében elveszítette a látását a jobb szemére, illetve ideg- és májkárosodást is szenvedett.
Mától az alig 1500 lakossal rendelkező falura, Mayville-re szegeződik a világ szeme, a többszörös halasztás után ugyanis végre bíróságra kerül az ügy – írja a Guardian.
Hosszas halasztás
Az első napon az esküdtszék kiválasztására kerül sor, amelynek már 2023 januárjában meg kellett volna történnie, a védelem azonban ekkor bekérte Rushdie Kés című művének (itt írtunk róla, és a tavalyi 50-es listánkra is felkerült) kéziratát, amelyben a szerző azt próbálja megérteni, hogy miről is szólt az ellene zajló támadás.
Később, októberben a helyszín megváltoztatását követelték, azzal érvelve, hogy Chautauqua megyében nincsenek pártatlan esküdtek. A támadás hátterében ugyanis jóval nagyobb közösséget érintő motivációk húzódhatnak: Irán vallási vezetője, Khomeini ajatollah 1989-ben kimondta a fatvát a szerzőre a Mohamed próféta élete által inspirált könyve, A sátáni versek miatt, amely nemcsak kiközösítést, hanem életveszélyt is jelentett számára.
Matarnak éppen ezért a terrorizmus, illetve az Irán által támogatott, libanoni székhelyű Hezbollah katonai-ellenállási szervezettel való együttműködés vádjával is szembe kell néznie. A férfi az Egyesült Államokban született, de libanoni kettős állampolgár – a Guardian cikke szerint édesanyja utalt rá, hogy egy 2018-as libanoni út során radikalizálódhatott.
Korábban 20 év börtönbüntetésről szóló vádalkut ajánlottak a neki, de Matar visszautasította azt, és ártatlannak vallotta magát.
Az ügyben a 77 éves Rushdie is valószínűleg tanúskodni fog, csakúgy, mint Henry Reese, akivel együtt alapítottak menedékhelyet (City of Asylum) az üldözött íróknak.
Jason Schmidt ügyész elmondása szerint az elvárásokkal ellentétben nem fognak a fatvával foglalkozni. Ezt azzal indokolta, hogy a merénylet motivációjának bemutatása nem lényeges, hiszen számos szemtanú volt, sőt telefonos felvételek is készültek.
(Guardian)
Fotó: Wikipédia