Elönti a víz a parajdi sóbánya járatait, miután megsérült a heves esőzések miatt megduzzadt Korond-patak medrét védő geofólia. Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága teljesen víz alá kerül.
Az áradás miatt veszélybe került a helyi turizmus és több száz munkahely. A közösségi médiát elárasztották a drámai felvételek, amelyek a sóbányát búcsúztatják, és azt jelzik előre, hogy a község élete már sosem lehet olyan, mint volt.
Ha szeretnél olvasni arról, hogyan dolgozzák fel az emberek a természeti katasztrófák történéseit, illetve hogyan válnak ezek az események szimbólumokká, az alábbi köteteket ajánljuk.
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Tüzek
Míg nálunk a természet gyakran egyszerűen háttér, metafora, hangulati elem, az izlandi irodalomban nagyon fontos szereplő, hiszen az időjárás halálos erő a valóságban is. A Tüzek a vulkán okozta katasztrófát állítja párhuzamba a magánéleti katasztrófával, a mindent elsöprő szerelemmel, amivel a főhős, az elismert geológus, Anna Arnardóttir szembesül.
Mikor Björnsdóttir belefogott a könyv megírásába, éppen az Anna Kareninát olvasta, amiben a szerelem szintén romboló ösztönként jelenik meg és tönkreteszi egy előkelő hölgy életét. Egy napjainkban játszódó regényhez viszont egy rendezett életet élő tudóst választott főszereplőnek, a kihívást pedig abban látta, hogyan ne váljon kliséssé a megvalósuló regény, hiszen a szerelmet minden nyelven a lángolással asszociálják.
Az írónő riporterként is dolgozik, és gyakran ír vulkánkitörésekkel kapcsolatos eseményekről.
Egy korábbi Margó fesztiválon azt mondta, hogy „a kitörések annyira szépek és drámaiak, hogy a világ legszerencsésebb emberének érzi magát, hogy írhatott róluk”.
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó
1977. március 4-én késő este egy 7,2-es erősségű földrengés rázza meg Románia délkeleti részét. A Pokoltó (ITT bele is olvashatsz) című regényben azonban nem a természeti katasztrófa a „főszereplő”: a hetvenes évek Romániája és a negyvenes évek Erdélye állnak a középpontban, és persze egy tó, mely „a pokol száját fedi el”.
A kötet elsődleges elbeszélője, Ila számol be arról, hogy férje, Laci válni szeretne, a férfi elmegyógyintézetbe vonul, hogy ürügyet szolgáltasson a szétköltözéshez. Egy váratlan levél Ilát arra készteti, hogy visszatérjen a közös múltjukat meghatározó Pokoltóhoz: 15 éves korában ugyanis, 1940 nyarán, néhány nappal a magyarok erdélyi bevonulása előtt édesanyja a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adta. A magyarok erdélyi bevonulásával veszi kezdetét a múltidézés, melyben többek között a szilágysomlyói zsidók elhurcolása, az 1944-es kolozsvári bombázás és a háborús frontok eseményei is megelevenednek (hét könyve kritikánk itt).
A Látó folyóirat szerkesztőjeként is ismert Szabó Róbert Csaba nem először nyúl történelmi témához, hiszen Alakváltók című 2016-os regényében a hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezette az olvasókat.
Gabriel Zuchtriegel: Pompeji – A pusztulás varázsa
Pékségek, rabszolgaszállások, színházak, villák, thermák és templomok – a pompeji ásatásokon egy egész világ tárul fel előttünk. De vajon mi köze van hozzánk ennek a régmúlt világnak? Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója könyvével új megközelítésben mesél arról, hogy a rég betemetett ókori emlékek, mozdulatlan romok és néma freskók még ma is képesek megváltoztatni bennünket. A könyvből itt elolvashatsz egy részletet.
