A New York Times utazós sorozatából természetesen nem maradhatott ki Izland, pontosabban Reykjavík, utazás előtt/után/helyett pedig az író Olaf Olafsson ajánlott könyveket. A 350 ezer lelkes Izland az az ország, ahol valószínűleg a legnagyobb az egy főre eső írók száma, és az a hír járja az izlandiakról, hogy az irodalom ugyanolyan fontos számukra, mint a tőkehal, a tej és az időjárás.
Olafsson hangolódásként amúgy az izlandi sagákat javasolja, melyek főleg a 13-14. században keletkeztek, és persze rengeteg küzdés, konfliktus, becsület, árulás, vérontás és szépség van bennük. Középkoriak és modernek egyszerre, és együttesen az izlandiak második Bibliájaként tartják számon őket. Az izlandi irodalmi ikonok közül a Nobel-díjas Halldór Laxnesst ajánlja, művei közül pedig a Független embereket.
A kortárs szerzők közül Sjóntól A macskarókát, Hallgrímur Helgason A nő 1000 fokon című kötetét, valamint Jón Kalman Stefánssontól Az angyalok bánata című regényt (Menny és pokol-trilógia 2.) említette. Olafsson nem feledkezett meg az izlandi krimiírókról is, közülük Arnaldur Indriðason, Ragnar Jónasson és Yrsa Sigurðardóttir nevét emelte ki. Utóbbival pár éve mi is interjúztunk:
A múlt héten amúgy pont egy izlandi lett a hét könyve nálunk, erről itt olvashattok:
Nem kell nagyon sok oldalt teleírni, hogy egy történet befogjon egy életet: a Válasz Helga levelére 82 oldal hosszú, mégis egy nagyregény sűrűsödik benne. Titkos szerelem, városba költözés, meddőség, elmúlás és a zord északi szél.
Tovább olvasok
