Aldous Huxley a saját vízióját a jövőről jobbnak találta Orwellénél

Az 1984 megjelenése után Orwell küldött egy példányt egykori tanárának is, aki levelében dicsérte ugyan a könyvet, de nem fukarkodott a kritikával sem. 

fk | 2022. június 28. |

1949-ben George Orwell izgalmas levelet kapott egykori franciatanártól, Aldous Huxley-tól. Az író éppen akkoriban publikálta 1984 című regényét, amely nagyon jó kritikákat kapott az angol nyelvterület minden szegletéből.

Huxley azzal indította a levelét, hogy dicsérte Orwell könyvét, hangsúlyozva, hogy rendkívül fontosnak tartja azt. Később azonban kritikákat is megfogalmazott a disztópiával szemben, amelyben megkérdőjelezte, hogy az 1984-ben felvázolt hatalmi rend hosszú távon működőképes lenne: „Azt hiszem, a következő generációban a világ vezetői fel fogják ismerni, hogy a csecsemőkori kondicionálás és a narkohipnózis sokkal hatékonyabb eszközei a kormányzásnak, mint a különféle társaságok és börtönök, és hogy a hatalom iránti vágyuk ugyanúgy teljesen kielégíthető, ha az emberekbe beleszuggerálják rabszolgaságuk szeretetét, mintha erőszakos eszközökkel kényszerítenék őket engedelmességre.” Azt is hozzátette, hogy szerinte a Szép új világban ezt ő jobban megragadta. Lényegében tehát azt gondolta, hogy az ő víziója hitelesebb annál, mint amit Orwell talált ki.

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]
Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? 

A sorozatban a kötelező olvasmányokról beszélgetünk írókkal, rendezőkkel, színészekkel, akiknek életében és munkásságában fontos szerepet játszott az adott mű, amivel a legtöbben az iskolapadban találkoztunk.

Tovább olvasok

Hogy melyik disztópia áll közelebb a jelenünkhöz, vagy hogy melyik fog valóra válni a jövőben, arról azóta is folynak a viták, persze ezt minden olvasó eldöntheti maga. Mindenesetre Huxley teljes levelét angolul ITT lehet elolvasni.

Aldous Huxley Szép új világáról (és a belőle készült sorozatról) ITT írtunk. Orwellről az egyetlen fennmaradt felvételt ITT lehet megnézni. Arról pedig, hogy mikor és miért döntött az 1984 megírása mellett, ITT olvashattok bővebben.

Forrás: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hallgasd meg, hogyan narrálta Huxley a Szép új világot!

1956-ban izgalmas rádiójáték készült a Szép új világból, amelyhez Aldous Huxley nemcsak egy izgalmas felvezetőt mondott, de ő maga volt a történet narrátora is. Hallgass bele!

...
Nagy

Család nincs, boldogság van – 5 különbség a Szép új világ könyv és sorozat között

Sorozat készült Aldous Huxley 1931-es disztópiájából, a Szép új világból. A regény üzenetének magját, szereplőit, cselekményének alappilléreit nagyjából megőrizték, ugyanakkor több ponton el is rugaszkodtak tőle. Összeszedtük, hogy mi az öt legfontosabb különbség a könyv és a sorozat között.

...
Podcast

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? Ott Anna beszélget Péterfy Gergellyel az 1984-ről.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...