1949-ben George Orwell izgalmas levelet kapott egykori franciatanártól, Aldous Huxley-tól. Az író éppen akkoriban publikálta 1984 című regényét, amely nagyon jó kritikákat kapott az angol nyelvterület minden szegletéből.
Huxley azzal indította a levelét, hogy dicsérte Orwell könyvét, hangsúlyozva, hogy rendkívül fontosnak tartja azt. Később azonban kritikákat is megfogalmazott a disztópiával szemben, amelyben megkérdőjelezte, hogy az 1984-ben felvázolt hatalmi rend hosszú távon működőképes lenne: „Azt hiszem, a következő generációban a világ vezetői fel fogják ismerni, hogy a csecsemőkori kondicionálás és a narkohipnózis sokkal hatékonyabb eszközei a kormányzásnak, mint a különféle társaságok és börtönök, és hogy a hatalom iránti vágyuk ugyanúgy teljesen kielégíthető, ha az emberekbe beleszuggerálják rabszolgaságuk szeretetét, mintha erőszakos eszközökkel kényszerítenék őket engedelmességre.” Azt is hozzátette, hogy szerinte a Szép új világban ezt ő jobban megragadta. Lényegében tehát azt gondolta, hogy az ő víziója hitelesebb annál, mint amit Orwell talált ki.
A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. De mi történik ezekkel a könyvekkel, ha lekerül róluk a kötelező címke és felnőtt fejjel, önszántunkból térünk vissza hozzájuk? Ott Anna beszélget Péterfy Gergellyel az 1984-ről.
Tovább olvasokHogy melyik disztópia áll közelebb a jelenünkhöz, vagy hogy melyik fog valóra válni a jövőben, arról azóta is folynak a viták, persze ezt minden olvasó eldöntheti maga. Mindenesetre Huxley teljes levelét angolul ITT lehet elolvasni.
Aldous Huxley Szép új világáról (és a belőle készült sorozatról) ITT írtunk. Orwellről az egyetlen fennmaradt felvételt ITT lehet megnézni. Arról pedig, hogy mikor és miért döntött az 1984 megírása mellett, ITT olvashattok bővebben.
Forrás: Open Culture