Egyre több ukrán szabadul meg az orosz könyveitől, ezáltal is kifejezve az Oroszországgal szembeni ellenállásukat. Az orosz irodalom az utóbbi időben az elnyomás szinonimája lett, az egyik legismertebb orosz írót, Alekszandr Szergejevics Puskint például többen a háború szimbólumának látják, de könyvégetésre is van példa.
Ez nem az első eset, hogy a kultúrában is megjelenik a háború: június végén az oroszok egy teljes ukrán kiadót megsemmisítettek egy támadásban.
Az orosz-ukrán konfliktus 2014 óta tart, más fokozatba azonban 2022-ben kapcsolt, amikor Vlagyimir Putyin invázíót indított Ukrajna ellen. A háború a kultúra működésére is hatással van. Korábban az ukrán kormány megtiltotta az orosz könyvek importját, több kiadó elvesztette a dolgozóit, könyvtárakat zártak be és az orosz nácis-zombis propaganda is megjelent.
Puskin, a háború jelképe
Puskin időközben pedig valahogy a háború szimbóluma lett: például amikor az oroszok megszállták Herszont, a tankok megérkezése után nem sokkal Puskint ábrázoló óriásplakátok kerültek ki az utcákra, ezzel kulturális területekre is kiterjesztve az orosz megszállást. Azóta az író több szobrát is lebontották vagy megrongálták Ukrajna területén, illetve több róla elnevezett utcát is átneveztek.
Russians started process of deleting Ukrainian identyty in occupied Kherson. As usual first Russians tanks appeared and immediately after - Russian poet Pushkin. #RussianWarCrimes
— Oleksandra Matviichuk (@avalaina) May 31, 2022
Photo from Karyna Struk pic.twitter.com/kfqsdCNFwm
Egy ukrán képzőművész, Stanislav Turina például arról számolt be, hogy a Puskin verseskötetét elégette, pedig ellene van ennek, de nem tudta volna sem elajándékozni, sem eladni másnak. A költő tehát egyfatja tabu lett az ukránok számára.
De a probléma ennél széleskörűbb, több olvasó is inkább ukrán nyelvű könyvekre váltott az orosz helyett, hogy ezzel is kifejezzék önállóságukat és ellenállásukat.
Ezzel együtt viszont olyan könyvek is megkérdőjelezhetővé válnak, mint például Dosztojevszkij regényei.
Júniusban Mariana Matveichuk szabadúszó újságíró 90 kilónyi orosz könyvet szállított el egy újrahasznosító üzembe, hogy bedaráltassa azokat. Annak ellenére is így döntött, hogy szerette ezeket a könyveket, például több nyugati elméleti könyve (Gilles Deleuze, Jacques Rancière) könyve csak oroszul volt meg neki, illetve kifejezetten kedvelte Csehov írásait.
Nem mindenki akar megválni a könyvektől
Amellett, hogy rengetegen felszólalnak és vállalják, hogy megszabadulnak egykori orosz könyveiktől, sokan mégis inkább megtartják, mert valamilyen okból sokat jelent nekik a könyv.
Érdekes példa, hogy más például annak ellenére, hogy meggyűlölte az orosz nyelvet, mégis ragaszkodik egy orosz nyelvű Murakami Haruki könyvhöz, mivel egykori önmagát látja benne.
De ez egy általános probléma, sokkal több az orosz nyelvű fordítás, mint az ukrán.
Mások úgy gondolják, hogy érdemes megtartani, sőt beszerezni az orosz könyveket, mert azáltal többet tudhatnak meg az elnyomó rezsimről, esetleg jobban megismerhetik az ellenségüket. Természetese többekben az is felmerült, hogy könyvet égetni szentségtörés, mivel bármilyen hatalomról is legyen szó, a könyv érték.
(Guardian)
Fotó: Pexels