Korábban már írtunk arról, hogy az ukrán könyvkiadók a háború kitörése után sem álltak le a munkával, sőt, arről is, hogy sajnálatos módon több ukrajnai kiadó munkatársa eltűnt vagy meghalt az elmúlt években. Egy másik cikkünkben pedig mi magunk is megkérdeztük a kiadókat arról, hogyan élik meg a válságos időszakot. Ezúttal az NPR cikke nyomán számolunk be arról, hogy áll most a helyzet.
Bombatalálat érte az egyik legnagyobb nyomdát
Az ukrán könyvesboltok továbbra is nyitva vannak és nagy a forgalmuk, de májusban az egyik legfontosabb nyomdát pusztító csapás érte. Az orosz rakétatámadás után Ukrajna egyik legnagyobb könyvnyomdája gyakorlatilag mészárlás helyszínévé változott. Hét alkalmazott meghalt, több mint húsz megsebesült, egy beszakadt tető alatt pedig
több tízezer elszenesedett könyv és nyomdagép hevert parázsló kupacokban.
„A legtöbb könyv ezek közül a miénk volt” – mondja Artem Litvinets, a Vivat, egy nagy ukrán kiadó főszerkesztője, aki hozzátette, hogy „a támadás módszeresnek és szándékosnak tűnt”.
Ukrajna könyveinek mintegy 80 százalékát Harkivban, az ország második legnagyobb városában nyomtatják, amely mindössze 30 kilométerre van az orosz határtól. A kiadói tevékenység annak ellenére virágzik, hogy Harkivot folyamatos támadások érik azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját.
Virágzik a könyvkiadás
Az Ukrán Könyvintézet az NPR-nek elmondta, hogy a könyvesboltláncok csak az elmúlt évben több tucat új üzletet nyitottak, és a független könyvesboltok, mint például a kijevi Sens, is jól teljesítenek. Ukrajna legnagyobb könyváruházlánca 2023-ban 22 új üzlettel bővült, idén pedig további 22 nyitását tervezik.
Litvinets szerint a harkovi székhelyű Vivat a háború kezdete óta megduplázta személyzetét és könyvállományát, és háromról kilencre növelte könyvesboltjainak számát.
A gyakori áramszünetek és az internet hiánya miatt a könyvek még népszerűbbek lettek, az emberek zseblámpánál vagy gyertyafénynél olvasnak és a könyvek segítségével
egy másik világba menekülnek,
mondta el a Vivat főszerkesztője. Hozzátette, hogy a bűnügyi és a romantikus regények különösen népszerűek, illetve az ukrán szerzők iránt is nagy az érdeklődés.
Kitartanak az olvasók
A lap megszólaltatott egy 18 éves közgazdász hallgatót is a Vivat egyik harkovi üzletében, aki elmondta, hogy minden nap megnézi, mik a legújabb kiadványok. A fiatal folyamatosan aggódik amiatt, hogy mi lesz Ukrajnával, és azon töpreng, hogy az ország elveszíti-e szuverenitását és határait, valamint a nemzeti eszmét, amely mindenkit összetart.
Ukrán írók, költők
Bár Harkivban 2022 előtt sokan beszéltek oroszul, a Vivat gyűjteményében egyetlen könyv sem szerepel ezen a nyelven. „Teljesen elutasítottuk az orosz nyelvet, amelyet Oroszország fegyverként használt az ukrán nyelv kioltására” – mondja Litvinets.
A lap egy harkovi slam poetry esten fiatal költőket is megszólaltatott, akik elmondták, hogy a fiatalok szeretnék betölteni azt az űrt, ami az oroszok által megölt írók nyomán keletkezett az irodalomban.
A meggyilkolt szerzők között van Volodimir Vakulenko, gyermekkönyvíró, és Viktoria Amelina, díjnyertes regényíró, költő és esszéista is. Az orosz félkatonai szervezetek 2022 márciusában végezték ki Vakulenkót északkelet-ukrajnai otthona közelében, holttestét pedig tömegsírba dobták.
Amelina pedig, aki segített megtalálni és népszerűsíteni Vakulenko háborús naplóját, tavaly nyáron vesztette életét egy pizzériában, melyet rakétatalálat ért a kelet-ukrajnai Kramatorszkban. Egy másik költő, Makszim Krivcov januárban halt meg egy akcióban, az ukrán hadsereg katonájaként.
Nagyon emlékeztet egy korábbi időszakra
A cikkből kiderül az is, hogy az ukránok gyakran hasonlítják a mostani eseményeket a kivégzett újjászületésként vagy kivégzett reneszánszként emlegetett, a szovjetek által majdnem egy évszázaddal ezelőtt meggyilkolt irodalmi nemzedék sorsához .
Akkor, az 1920-as és 1930-as években több mint 200 ukrán írót tartóztattak le, és sokukat meg is ölték.
Nem adják fel
Oroszország továbbra is hevesen támadja Ukrajnát. Szerhij Politucsij, a májusban megsemmisült Factor Druk könyvnyomda tulajdonosa azt mondja, ami történt, nem tántorította el az üzem újranyitásának terveitől. Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter közölte, hogy Howard Buffett amerikai üzletember alapítványa finanszírozza az újjáépítést.
A támadás megsemmisítette a háború frontvonalában harcoló írókkal készült interjúgyűjteményt, de az elégetett példányokat a Kijevi Könyvarzenál egyik komor hangulatú tárlatán kiállították májusban, jelezve, hogy az ukrán kultúra kitart, nem adja fel.
(NPR)
Nyitókép: Flickr
