A Z irodalom nem a generációra, hanem az orosz győzelem jelére utal és az ukrán háború kezdete óta teljes gőzzel érkeznek ezek a sztorik, amelyek között gyakori a popadantsy, vagyis a véletlen utazás motívuma, amikor a hős egy másik korban találja magát. Jellemzően az orosz történelem sorsfordító pontjain kötnek kim és a modern tudásukat és képességeiket használva képesek fordítani a történéseken. A hősök nacionalisták, a történet háborúpárti, az üzenet pedig egyértelmű. (Az ororsz agresszióról és a nyelvről Vonnák Diánával beszélgettünk a totális háború kitörésekor, és podcastoltunk Sz. Bíró Zoltánnal Putyinról - a szerk.)
Propaganda fantasykból
Ez egy puhább eszköze a propagandának, amely arra buzdítja a férfiakat, hogy álljanak katonának. A hagyományos propagandával szemben azonban ez a bújtatott, történetmesélésen és szórakoztatáson alapuló forma megmozgatja a célcsoportokat. A Z irodalom pont azért figyelmereméltó a kutatók szerint, mert nem a hagyományos propagandagépezet termeli ki, hanem független alkotók készítik. Természetesen a történetek sematikusak és kiszámíthatóak, mutat rá Nicholas O’Shaughnessy, a Londoni Egyetem professzora.
„Kétpólusú világot mutatnak be, ahol a csodálatos oroszok állnak szemben a gyűlöletes idegenekkel. A nyilvánvalóan férfi olvasóknak szánt kötetek hihetetlenül durvák, a pusztítás- és a bosszúvágy ijesztő mélységeit tárják fel. A középpontjukban az a hit áll, hogy az oroszok felsőbbrendűek, illetve, hogy a második világháborús győzelem szinte kizárólag az oroszok érdeme" – vázolja a professzor.
„Ezek a könyvek a nosztalgiára játszanak és a történelem újraírásával szolgálnak illúziókkal az olvasóknak, akik még mindig az elveszett nagyhatalmi státuszt siratják" – foglalta össze a Mediazona nevű független orosz hírforrás, aki felhívta a figyemet ezeknek a könyveknek a terjedésére.
Ilyen történet például Nikolai Marchuk Crimean Cauldron (Krími üst) című regénye, ahol az ukránokat náciknak tüntetik fel és az egész világ az oroszok ellen van. Mikhail Mikheev White Z on the Front Armour (Fehér Z a mellvérten) című könyvében az orosz ügynök a megszállt Ukrajnában fog el egy nyugati kémet.
Andrej Beljanin popadantsy-jének, a PMC Chersonesusnak főhőse egy volt tengerészgyalogos, aki Aphroditéhez, Héraklészhoz és Dionüszoszhoz hasonló társaival együtt próbál visszajuttatni műkincseket a Krímbe.
Útközben számos más görög mitológiai alakkal találkoznak, de zombi nácikkal is küzdenek. A céljuk, hogy visszajutassák Hollandiából az ellopott szkíta aranyat. A cselekményszál nyilvánvaló utalás arra a valós eseményre, hogy a Krím elcsatolása előtt Amszterdamnak kölcsönzött aranyat a bírósági döntés értelmében Ukrajnának kell visszaadni, nem a Krímnek.
„Öt év múlva a mostani olvasók katonák lesznek, a Kreml ezekkel a történetekkel szítja az agressziójukat" – mutat rá Jaroslava Barbieri angol kutató.
kép: pexels.com
