81 ukrán kiadó vett részt abban az online felmérésben, amelyet március végén-április elején készítettek, és azt kutatta, hogyan hatott a háború az ukrán könyvpiacra, hogyan alkalmazkodtak a piaci szereplők a háborús viszonyokhoz. Kiderült, hogy a válaszadók 10 százaléka kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét, a szűk többség (51%) ugyanakkor folytatta a munkát, de kénytelen volt módosítani a működési modelljén - így például csökkentenie kellett a munkaidőt. A megkérdezettek között akadt olyan (Creative Women Publishing), amelynek képviselője azt mondta, hogy a háború ellenére folytatják megkezdett projektjeiket, és bár a munkatársaik földrajzilag szétszóródtak - volt, aki Ukrajnában maradt, más külföldre távozott -, tartják egymással a kapcsolatot.
Sok kiadó munkatársai a háború kitörése óta távmunkában dolgoznak. A Nash Format nevű kiadó alkalmazottai például Ukrajna különböző részeiből és külföldről folytatják a munkát, szabadúszó kollégáik, így a fordítók, nagy része pedig szintén tovább dolgozik. Ez a kiadó amúgy most kimondottan azokra a címekre fókuszál, amelyek különösen érdekesek lehetnek a háború alatt és az azt követő időszakban, a kiadók pedig általánosságban úgy nyilatkoztak, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek az e-könyvek kiadására.
A Meridian Czernowitz nevű kulturális fesztivál képviselője azt mondta, hogy keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel
pénzügyileg segíthetik az írókat.
Így például német nyelvű olvasóközönség számára szerveznek online felolvasásokat, ezenkívül megállapodást kötöttek a bécsi iparművészeti egyetemmel, hogy a jövőben a szerzőikkel nyilvános előadásokat és irodalmi esteket rendeznek. A hevesen támadott Harkivban működő Ranok Kiadó pedig megállapodott egy lengyel nyomdával, és az ott nyomtatott ukrán nyelvű könyveket ingyen juttatják majd el az országban élő ukrán menekült gyerekeknek. A kiadó hasonló megállapodásra készül Csehországban is. A felmérésből kiderül, hogy az ukrán városokban működő könyvesboltok egy része továbbra is nyitva tart - a Staryi Lev nevű hálózat könyvesboltja Lvivben még működik, Kijevben, Odesszában és Dnyipróban ugyanakkor már bezártak.
A kiadók 55 százaléka nem költözött a háború miatt, egy részük országon belül volt kénytelen máshová áttenni a működését (36 százalék részben, 7 százalék pedig teljes egészében), 2 százalék külföldre távozott. A háború első hónapjaiban érthető módon
drámaian visszaesett az értékesítés,
erről a kiadók 95 százaléka számolt be. A megkérdezettek 17 százaléka ugyanakkor továbbra is teljes bért fizet az alkalmazottainak, 55 százalék kénytelen volt visszavágni a fizetéseket, 28 százalék pedig képtelen fizetést folyósítani.
Az ukrán kiadók 24,6 százaléka dolgozik együtt külföldi partnerekkel, 51 százalék tervezi ezt, 24,4 százalék ugyanakkor azt mondja, nem tudja, hogyan léphetne ki a nemzetközi piacra. A kiadók egy része a közösségi médiafelületeken buzdítja arra a külföldi szerzőit, hogy támogassák Ukrajnát, és akadt olyan szerző is - az amerikai Ryan Holiday -, aki 15 ezer dollár adományt ajánlott fel az országnak.
A háborúban az ukrajnai kiadók több munkatársa eltűnt vagy meghalt.
A Bukrek kiadó képviselője azt mondta, hogy sok szerzőjükről, akik jelenleg Mariupolban tartózkodnak, semmilyen információval nem rendelkeznek. Március eleje óta nem tudtak kapcsolatba lépni velük, és nincsenek fent az evakuációs listán sem. Az ukrán kiadói szakmának több oszlopos tagja életét vesztette már a bombázásokban vagy ellentámadásokban, és olyan szerzők haltak már meg, mint Dmitri Jevdokimov vagy Jurij Ruf.
Az ukrán kiadók nagy része úgy vélte, a világnak továbbra is bojkottálnia kellene az orosz vállalkozásokat, meg kellene tiltani számukra a nyilvános rendezvényeken való részvételt, és meg kellene tiltania az orosz könyvek külföldi jogainak az értékesítését is.
Forrás: Publishers Weekly
