Összesen négy könyvet távolítottak el nemrég a Francia Nemzeti Könyvtár 16 millió példányt számláló állományából. Amiatt helyezték karanténba a köteteket, mert attól tartanak, hogy a borítójukon méreg, egész pontosan arzén lehet.
Minden zöld borító mérgezett?
A gyanús kiadványok mindegyike 19. századi, és közös bennük az is, hogy zöld színű a fedelük. A Delaware-i Egyetem kutatói szerint a rejtély kulcsa épp ez lehet, az arzént ugyanis gyakran használták színpigmentálásra akkoriban, és előfordult,
hogy kötetek borítóihoz is alkalmazták az arzéntartalmú zöld pigmenteket.
A szóban forgó négy, a viktoriánus-kori Angliában nyomtatott könyv között van Edward Hayes Írország balladái című kétkötetes opusza, Henry Stanley 1856-os kétnyelvű román költészeti antológiája, valamint a Királyi Kertészeti Társaság 1862‒1863-as évkönyve is.
Jelenleg egy külső laboratóriumban vizsgálják a kiadványokat, hogy megállapítsák, milyen mértékben jelentenek veszélyt leendő olvasóikra.
Arzénos kiadványok adatbázisa
Elsőre talán furcsa lehet, hogy miért egy amerikai egyetem kutatói vizsgálódnak néhány párizsi, zöld fedelű kötet ügyében. Pedig az a helyzet, hogy a hasonló ügyek felgöngyölítésére a delaware-i tudósok a lehető legalkalmasabbak.
A 2019-ben indult Poison Book Project keretében ugyanis már több száz viktoriánus-kori kötet borítójának nehézfémtartalmát vizsgálták meg. A kutatásuk alapján összeállt listán szereplő könyvekkel pedig minden olvasónak vigyáznia kell.
Idilli vasárnap délután a vidéki Donge-villa napsütötte teraszán. Egy kecses kéz arzént perget François Donge kávéjába. A férfi életben marad, de élete legnehezebb kérdésére kell választ találnia: miért akarta megmérgezni őt a felesége, Bébé, akinek mindent megadott? Olvass bele A mérgezésbe!
Tovább olvasokPersze nem a tartalma, inkább a korabeli könyvkötészeti eljárásokból következő szennyezettsége miatt. Megkülönböztetett figyelmet igényel a tárolásuk és egészségügyi kockázatot jelent a velük való foglalatoskodás.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése szerint, ha hosszú távon szervetlen arzént viszünk be a szervezetünkbe (például az ételünkben vagy az ivóvízzel), az bőrelváltozásokhoz és bőrrákhoz vezet,
de az arzént tartalmazó tárgyakkal való érintkezésről a WHO nem tesz említést.
Akárhogy is, nem ez az első arzénos borítós eset. Nemrégiben a Bonni Egyetem könyvei bizonyultak szennyezettnek, és példájuk nyomán egyre több egyetem veszi le a könyvtára polcairól a 19. századból származó zöld színű könyveket.
Baskerville-i Vilmos és a fekete méreganyag
És persze emlékezhetünk valami jóval korábbira is. Umberto Eco A rózsa neve című, Jean-Jacques Annaud által megfilmesített regényében történik valami hasonló eset. A 14. században játszódó történelmi krimiben a ferences szerzetes, Baskerville-i Vilmos és tanítványa, Melki Adso egy észak-itáliai kolostorban kezd nyomozni egy titokzatos könyvhöz kapcsolódó különös haláleset után.
Arisztotelész Poétikájának második részéről van szó, aminek nem maradt ránk egyetlen példánya sem, pedig a legenda szerint létezett, a témája pedig a nevetés és a komédia. Ezeket márpedig a korban Isten ellen valónak tartották, ezért valaki, hogy gátat szabjon az eszmék terjedésének, fekete méreganyaggal vonta be a kötet lapjait.
Forrás: Euronews, University of Delaware
Nyitókép: pxhere.com
