A magyarok negyede egyáltalán nem olvas, 15 százalék viszont napi rendszerességgel

A magyarok negyede egyáltalán nem olvas, 15 százalék viszont napi rendszerességgel

Egy több, mint ezer fő részvételével készült kutatás a magyarok olvasási szokásait vizsgálta, és úgy találta, hogy negyedük soha, 15 százalékuk azonban naponta olvas. A felmérésből az is kiderült, mit és hol olvasunk legszívesebben, illetve honnan szerezzük be a könyveket. 

ko | 2023. június 14. |

Pár napja írtunk arról, hogy a britek harmada az olvasásba menekül, ha rossz napja van, és arról is, mivel vehetnénk rá a gyerekeket arra, hogy a nyári szünetben könyvet vegyenek a kezükbe. Osztottunk már meg olvasási statisztikákat Európa országairól, és több cikkünk szólt arról, mi mindenre jó az olvasás. 

De mi a helyzet itthon: mennyit és mit olvasnak a magyarok? Az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből (amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő 18 és 79 év közötti személy részvételével) az derül ki, hogy 2023-ban a magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára pedig napi rutinnak számít az olvasás. A kutatás arra is rákérdezett, mit olvasnak szívesen honfitársaink, és kiderült, a könnyű műfajt, regényeket, krimiket és romantikus történeteket részesítik előnyben, de a fiatalok körében hatalmas népszerűségnek örvendenek az önfejlesztő könyvek is. A kötetek kiválasztásakor pedig elsősorban az ismerőseik, barátaik ajánlására hallgat a nagy többség. 

Mennyit olvasunk?

Nem hangzik jól, de a magyarok több, mint negyede egyáltalán semmit nem olvas, 73 százalék azonban igen. 15 százalékuk naponta, 13 százalék hetente, míg másik 13 százalék havonta vesz könyvet a kezébe. Olyanok is vannak, akik negyedévente (9%) vagy csak alkalomszerűen olvasnak (23%). Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatalabb generációk szoktak le leginkább erről a sok szempontból igen hasznos, emellett szórakoztató tevékenységről, azért

a 18-30 éves korosztály is olvas, sőt, körükben a legalacsonyabb azok aránya, akik egyáltalán nem tudják elképzelni az időtöltésnek, töltődésnek ezt a formáját. 

Honnan tájékozódunk a könyvekről?

Bár a közhiedelem szerint a nők olvasnak többet, a felmérés nem talált hatalmas különbséget a nemek között, sőt kicsivel több férfi olvas naponta (17%), mint nő (14%), azonban a heti és havi rendszerességgel olvasók között nagyobb arányban vannak hölgyek. Az olvasók többsége (51%) ma is könyvesboltban szerzi be a szellemi betevőjét, elsősorban print könyvek formájában, de a vásárlók 16 százaléka e-könyv formátumban is szívesen vásárol könyveket. Az olvasók harmada (32%) pedig ismerőseitől (is) kap kölcsön olvasnivalót. Használtan tízből három (28%) ember szerez be könyvet, főként a napi gyakorisággal olvasók, mint ahogy a könyvtárba is elsősorban ők járnak. 

Mit olvasunk?

A könyvek kiválasztásakor egyértelműen a téma, illetve műfaj az elsődleges szempont, az olvasók kétharmada ez alapján dönti el, mit vegyen a kezébe. A sikerlisták a megkérdezettek 13 százaléka számára mérvadóak és 39 százaléknak vannak kedvenc írói. Fontos az ismerősök ajánlása is: tízből három ember rájuk hallgat. Számít még a könyv, a borító, valamint a közösségi médiában megjelenő posztok, ajánlások is.

Minden második olvasó a könnyedebb hangvételű regényeket, fikciókat, krimiket, romantikus történeteket kedveli, ezek a műfajok főleg a nők (52%) körében népszerűek. A második helyen az önismereti, önfejlesztő könyvek állnak (12%). Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy ez a kategória kelti fel legjobban az érdeklődését - a 18-29 éveseknek már bő ötöde jelölte kedvencnek. A komolyabb témájú szépirodalmi, drámai műveket az olvasók tizede (11%) szereti legjobban, míg további tizedük (10%) a dokumentarista jellegű könyveket részesíti előnyben. Ez a kategória a férfiak kedvence, köztük 16 százalék választja a valóságot bemutató műfajt, míg a nőknek csupán 4 százaléka. Az életrajzi könyveket 9,

verseket viszont csak 6 százalék olvas.

Hol olvasunk?
 
Tízből nyolc olvasó az otthonában olvas a legszívesebben, 4 százalék pedig akár a mosdóba is magával viszi a könyvet, ez utóbbi inkább a férfiakra jellemző. A könyvolvasók harmada utazás, negyede pedig várakozás közben üti el ezzel a tevékenységgel az időt. A legalább heti rendszerességgel olvasókra jellemző, hogy mindig lapul náluk egy könyv, amit bármikor elő tudnak kapni.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

Az emberek harmada a könyvekhez menekül akkor, amikor rossz passzban van. A Publishers Association felmérése úgy találta, hogy az olvasás népszerűbb, mint a moziba járás vagy a közösségi oldalak böngészése, és a tévézés után a második helyen áll.

...
Gyerekirodalom

Öt lépés, hogy olvasson a gyerek a nyári szünetben

Öt egyszerű lépés, mely segíthet olvasóvá nevelni a gyerekeket. 

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

A Libri június 7-én induló, bármikor elkezdhető olvasásnépszerűsítő programjában is az olvasás pozitív élettani hatásaira helyezi hangsúlyt. 20 perc könyvklub elnevezésű kezdeményezésük keretében 30 napon keresztül napi legalább 20 perc olvasnivalót biztosítanak a közönségnek.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

...
Zöld

Milyen szülő a bántalmazó férfi? Könyv anyáknak, hogy segíthessenek a gyerekeiknek és maguknak

...
Zöld

Boldogok a sajtkészítők! - A legrégebbi brit sajtos könyvet publikálták online

...
Zöld

Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz

...
Zöld

Radioaktív sok európai vaddisznó a korábbi atomrobbantások miatt

...
Zöld

Vlad Dracul véres könnyeket sírhatott egy új kutatás szerint

...
Zöld

Rejtélyek a magasban: az állatvilág jóléte a trópusi lombkoronák egészségétől is függ

...
Zöld

Először végeztek valódi vérrel kutatást a menstruációs termékekről, az eredmény is meglepő