Kampány indult azért, hogy a műfordítók neve is szerepeljen a könyvborítókon

Az író és műfordító Jennifer Croft - aki a 2018-as Nemzetközi Man Booker-díjas író Olga Tokarczuk angolul is megjelent Flights című regényét is fordította - nemrég a Twitteren arról írt, hogy nem hajlandó több könyvet fordítani, amennyiben nem tüntetik fel a nevét a borítón. Croft szerint az olvasó számára is nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, ki fordította a könyvet, amelyet megvásárol, ezért kampányt indított az ügyben, a kezdeményezéséhez pedig más írók és fordítók is csatlakoztak - írja a Publishers Weekly

Simon Eszter | 2021. október 28. |

Croft lengyelből és spanyolból fordít angolra, az olvasók többsége a lengyel Olga Tokarczuk regényének fordítása révén ismerheti. Tokarczuk a Booker-díj mellett - erről korábban itt írtunk - 2018-ban az irodalmi Nobel-díjat is elnyerte.

A Twitter-poszt után egy hónappal, a nemzetközi fordító napon Croft nyilvános kampányt indított és Mark Haddonnal, A kutya különös esete az éjszakában szerzőjével

létrehozták a #TranslatorsOnTheCover hashtaget,

illetve nyílt levelet írtak a brit szerzőket tömörítő U.K.’s Society of Authorsnak. Ebben arra kérik az írókat, győzzék meg a kiadóikat arról, hogy a fordítók nevei is szerepelhessenek a kötetek borítóin. “Túl sokáig természetesnek vették a fordítók munkáját, ezért mostantól kezdve a szerződéseinkben kérni fogjuk, hogy a kiadó jelenítse meg a műfordító nevét a borítón” - fogalmazott a nyílt levélben Croft és Haddon.

Az Authors Guild - amely Amerika legrégebbi és legnagyobb írói szakmai szervezete, - hamar csatlakozott a kampányhoz, és támogatta az ötletet. “A műfordítók nevének már régóta ott lenne a helye a könyvek borítóján, sőt eljött az idő, hogy a fordítók szerzői jogdíjat és részesedést is kapjanak munkájukért” - mondta Mary Rasenberger, az Authors Guild vezetője. 

Hogy a fordítók nevét is feltüntessék a könyvborítókon, már évtizedek óta téma a műfordítók körében, azonban eddig nem sikerült átütő változást elérniük. A közösségi médiának köszönhetően Croft egyre több támogatót tudott maga mellé állítani, így olyan neves írók csatlakoztak a kezdeményezéséhez, mint Alexander Chee, Chris Kraus, R.O. Kwon, Jhumpa Lahiri, Yiyun Li, Olga Tokarczuk és Bryan Washington, így jelenleg mintegy ezernyolcszázan írták alá a nyílt levelet. Az aláírók teljes listáját itt olvashatod el.

A PW adatbázisa szerint a 2021-ben megjelent 368 angol nyelvű szépirodalmi fordítás közül mindössze 162 köteten, vagyis a könyvek mindössze 44 százalékán jelent meg a műfordító neve. 

Croft saját tapasztalatai is eltérőek, ugyanis a Bloomsbury, a Feminist Press, a Transit Press és a Charco Press is megjeleníti a fordítók nevét az általuk fordított köteteken. Croft szerint ennek minden esetben így kellene történnie, sajnos azonban a fordítóknak minderről és a  szerzői jogdíjakról sokszor hónapokon keresztül kell egyezkedniük a kiadókkal. 

“Sajnos előfordul, hogy néhány kiadó, még tárgyalni sem hajlandó a fordítókkal, ami viszont egy még régebbi problémához vezet vissza, ugyanis a kiadók olykor nem hajlandók társalkotóként és művészként elismerni a műfordítókat”- magyarázta Croft. Ő viszont azzal érvel, hogy az olvasóknak érdemes tisztában lenniük azzal, kinek a fordításában olvasnak egy-egy kötetet.“Ha egy filmet nézünk, akkor is szeretjük tudni, hogy milyen színészek játszanak benne, vagy, hogy ki a rendező” - mondta Croft, aki a hangoskönyvek narrátoraival hozta párhuzamba a műfordítók munkáját. “Amikor hangoskönyvet vásárolok, gyakran az alapján döntök, hogy ki olvassa fel a könyvet, és így sokszor olyan könyvekre is rábukkanok, amelyekről egyébként lehet, hogy nem hallottam volna. Ugyanez igaz a műfordításokra is. 

Szerencsére egyre több olvasó észreveszi és szóvá is teszi, hogy hiányolja a műfordító nevét egy-egy kötetről. Amikor az amerikai Farrar, Straus and Giroux kiadó megosztotta az Instagram-oldalán Tove Ditlevsen The Trouble With Happiness című novelláskötetének borítóját, amelyet Michael Favala Goldman fordított, néhány kommentelőnek rögtön feltűnt, hogy Goldman neve nem szerepel a borítón. 

Vannak olyan kiadók is, akik néhány esetben már feltüntetik a fordítók nevét.

A New Directions - amely az egyik legkiválóbb, külföldi irodalmat megjelentető, független kiadó -  2021-ben huszonkét művet fordított le, ezek közül pedig hat köteten feltüntették a műfordító nevét is. A New Directions szóvivője azt mondta, hogy a kiadó nem ragaszkodik az előre eldöntött formulákhoz a borító tervezésénél, és fontosak tartják az olvasók reakcióit. A borítónak tükröznie kell a könyv hangulatát, ezért ha a kötet elején nem is szerepel a fordító neve, akkor a hátoldalán tüntetik fel. 

Kendall Storey, a Catapult and Soft Skull kiadó vezető szerkesztője igencsak markánsan fogalmazott a témával kapcsolatban: “Miért hagyják le a fordítók nevét a borítóról? Az olvasónak tudnia kell, hogy egy olyan kötetet készül megvásárolni, amit lefordítottak, és nem eredeti nyelven olvassa”. Az Archipelago Books kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette Storey véleményét: “Természetesnek vesszük, hogy a fordító neve ott van a borítón, ezáltal ha az olvasó a kezébe veszi a könyvet azonnal tisztában lesz vele, hogy nemcsak az író, de a műfordító munkáját is olvashatja”.  A Catapult és az Archipelago kiadók is egyaránt feltüntetik a műfordítók nevét a borítókon. Egy kisebb kiadó viszont, amely szintén műfordításokkal foglalkozik, névtelenül mesélt a PW-nek arról, hogy szerintük mi a probléma a #TranslatorsOnTheCover kampánnyal. “Az ügy sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. A kampány összemossa azt, hogy egy fordító neve nem szerepel a borítón azzal, hogy egyáltalán nem is ismerik el. 

A kiadó szerint a műfordítókat más módokon jobban lehetne támogatni, ide sorolva a részesedést és a jogdíjat is. 

Croft számára ugyanakkor fontos, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, hogy a műfordítás is egyfajta szerzői munka. „Az, hogy a nevünk szerepel a könyvek borítóján, csodálatos módon előtérbe helyezi a fordítás kollaboratív jellegét, amelyet szerintem az olvasók is értékelni fognak” – mondta. „Nincs ok arra, hogy elrejtsék a  kilétünket, mintha legalábbis szégyellnünk kellene az angolon kívüli nyelveket.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...
Hírek

Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

...
Hírek

Amanda Gorman katalán fordítójának is vissza kellett lépnie

A holland fordítás körüli botrány után Amanda Gorman katalán fordítóját is visszaléptették, hogy fiatal, női, és ha lehet, fekete fordítót keressenek helyette.  

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

...
Gyerekirodalom

A zseniális kópé azt üzeni a gyerekeknek, hogy minden jóra fordulhat

A Világszép Alapítvány kísérleti bábelőadása Zalka Csenge Virág meséit dolgozza fel, Nagy Zsolt és Karafiáth Orsolya közreműködésével. Nézzetek bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.