Kampány indult azért, hogy a műfordítók neve is szerepeljen a könyvborítókon

Az író és műfordító Jennifer Croft - aki a 2018-as Nemzetközi Man Booker-díjas író Olga Tokarczuk angolul is megjelent Flights című regényét is fordította - nemrég a Twitteren arról írt, hogy nem hajlandó több könyvet fordítani, amennyiben nem tüntetik fel a nevét a borítón. Croft szerint az olvasó számára is nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, ki fordította a könyvet, amelyet megvásárol, ezért kampányt indított az ügyben, a kezdeményezéséhez pedig más írók és fordítók is csatlakoztak - írja a Publishers Weekly

Simon Eszter | 2021. október 28. |

Croft lengyelből és spanyolból fordít angolra, az olvasók többsége a lengyel Olga Tokarczuk regényének fordítása révén ismerheti. Tokarczuk a Booker-díj mellett - erről korábban itt írtunk - 2018-ban az irodalmi Nobel-díjat is elnyerte.

A Twitter-poszt után egy hónappal, a nemzetközi fordító napon Croft nyilvános kampányt indított és Mark Haddonnal, A kutya különös esete az éjszakában szerzőjével

létrehozták a #TranslatorsOnTheCover hashtaget,

illetve nyílt levelet írtak a brit szerzőket tömörítő U.K.’s Society of Authorsnak. Ebben arra kérik az írókat, győzzék meg a kiadóikat arról, hogy a fordítók nevei is szerepelhessenek a kötetek borítóin. “Túl sokáig természetesnek vették a fordítók munkáját, ezért mostantól kezdve a szerződéseinkben kérni fogjuk, hogy a kiadó jelenítse meg a műfordító nevét a borítón” - fogalmazott a nyílt levélben Croft és Haddon.

Az Authors Guild - amely Amerika legrégebbi és legnagyobb írói szakmai szervezete, - hamar csatlakozott a kampányhoz, és támogatta az ötletet. “A műfordítók nevének már régóta ott lenne a helye a könyvek borítóján, sőt eljött az idő, hogy a fordítók szerzői jogdíjat és részesedést is kapjanak munkájukért” - mondta Mary Rasenberger, az Authors Guild vezetője. 

Hogy a fordítók nevét is feltüntessék a könyvborítókon, már évtizedek óta téma a műfordítók körében, azonban eddig nem sikerült átütő változást elérniük. A közösségi médiának köszönhetően Croft egyre több támogatót tudott maga mellé állítani, így olyan neves írók csatlakoztak a kezdeményezéséhez, mint Alexander Chee, Chris Kraus, R.O. Kwon, Jhumpa Lahiri, Yiyun Li, Olga Tokarczuk és Bryan Washington, így jelenleg mintegy ezernyolcszázan írták alá a nyílt levelet. Az aláírók teljes listáját itt olvashatod el.

A PW adatbázisa szerint a 2021-ben megjelent 368 angol nyelvű szépirodalmi fordítás közül mindössze 162 köteten, vagyis a könyvek mindössze 44 százalékán jelent meg a műfordító neve. 

Croft saját tapasztalatai is eltérőek, ugyanis a Bloomsbury, a Feminist Press, a Transit Press és a Charco Press is megjeleníti a fordítók nevét az általuk fordított köteteken. Croft szerint ennek minden esetben így kellene történnie, sajnos azonban a fordítóknak minderről és a  szerzői jogdíjakról sokszor hónapokon keresztül kell egyezkedniük a kiadókkal. 

“Sajnos előfordul, hogy néhány kiadó, még tárgyalni sem hajlandó a fordítókkal, ami viszont egy még régebbi problémához vezet vissza, ugyanis a kiadók olykor nem hajlandók társalkotóként és művészként elismerni a műfordítókat”- magyarázta Croft. Ő viszont azzal érvel, hogy az olvasóknak érdemes tisztában lenniük azzal, kinek a fordításában olvasnak egy-egy kötetet.“Ha egy filmet nézünk, akkor is szeretjük tudni, hogy milyen színészek játszanak benne, vagy, hogy ki a rendező” - mondta Croft, aki a hangoskönyvek narrátoraival hozta párhuzamba a műfordítók munkáját. “Amikor hangoskönyvet vásárolok, gyakran az alapján döntök, hogy ki olvassa fel a könyvet, és így sokszor olyan könyvekre is rábukkanok, amelyekről egyébként lehet, hogy nem hallottam volna. Ugyanez igaz a műfordításokra is. 

Szerencsére egyre több olvasó észreveszi és szóvá is teszi, hogy hiányolja a műfordító nevét egy-egy kötetről. Amikor az amerikai Farrar, Straus and Giroux kiadó megosztotta az Instagram-oldalán Tove Ditlevsen The Trouble With Happiness című novelláskötetének borítóját, amelyet Michael Favala Goldman fordított, néhány kommentelőnek rögtön feltűnt, hogy Goldman neve nem szerepel a borítón. 

Vannak olyan kiadók is, akik néhány esetben már feltüntetik a fordítók nevét.

A New Directions - amely az egyik legkiválóbb, külföldi irodalmat megjelentető, független kiadó -  2021-ben huszonkét művet fordított le, ezek közül pedig hat köteten feltüntették a műfordító nevét is. A New Directions szóvivője azt mondta, hogy a kiadó nem ragaszkodik az előre eldöntött formulákhoz a borító tervezésénél, és fontosak tartják az olvasók reakcióit. A borítónak tükröznie kell a könyv hangulatát, ezért ha a kötet elején nem is szerepel a fordító neve, akkor a hátoldalán tüntetik fel. 

Kendall Storey, a Catapult and Soft Skull kiadó vezető szerkesztője igencsak markánsan fogalmazott a témával kapcsolatban: “Miért hagyják le a fordítók nevét a borítóról? Az olvasónak tudnia kell, hogy egy olyan kötetet készül megvásárolni, amit lefordítottak, és nem eredeti nyelven olvassa”. Az Archipelago Books kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette Storey véleményét: “Természetesnek vesszük, hogy a fordító neve ott van a borítón, ezáltal ha az olvasó a kezébe veszi a könyvet azonnal tisztában lesz vele, hogy nemcsak az író, de a műfordító munkáját is olvashatja”.  A Catapult és az Archipelago kiadók is egyaránt feltüntetik a műfordítók nevét a borítókon. Egy kisebb kiadó viszont, amely szintén műfordításokkal foglalkozik, névtelenül mesélt a PW-nek arról, hogy szerintük mi a probléma a #TranslatorsOnTheCover kampánnyal. “Az ügy sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. A kampány összemossa azt, hogy egy fordító neve nem szerepel a borítón azzal, hogy egyáltalán nem is ismerik el. 

A kiadó szerint a műfordítókat más módokon jobban lehetne támogatni, ide sorolva a részesedést és a jogdíjat is. 

Croft számára ugyanakkor fontos, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, hogy a műfordítás is egyfajta szerzői munka. „Az, hogy a nevünk szerepel a könyvek borítóján, csodálatos módon előtérbe helyezi a fordítás kollaboratív jellegét, amelyet szerintem az olvasók is értékelni fognak” – mondta. „Nincs ok arra, hogy elrejtsék a  kilétünket, mintha legalábbis szégyellnünk kellene az angolon kívüli nyelveket.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...
Hírek

Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

...
Hírek

Amanda Gorman katalán fordítójának is vissza kellett lépnie

A holland fordítás körüli botrány után Amanda Gorman katalán fordítóját is visszaléptették, hogy fiatal, női, és ha lehet, fekete fordítót keressenek helyette.  

Olvass!
...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!

...
Könyvtavasz

A németalföldi festő megtanít arra, hogy szavak nélkül is lehet beszélni

Johannes, a néma festő a homokdűnék között találkozik egy lánnyal, de milyen esélyük lehet a boldogságra a 17. századi Hollandiában? Olvass bele Mörk Leonóra új regényébe!

Szentjánosfű című regényben

...
Beleolvasó

Rockynak kicsit túl erős az igazságérzete

Lackfi János új regényének hőse megtapasztalja a börtönt, miközben veszélyes barátokat szerez. Olvass bele a Rockyba!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.