Kampány indult azért, hogy a műfordítók neve is szerepeljen a könyvborítókon

Az író és műfordító Jennifer Croft - aki a 2018-as Nemzetközi Man Booker-díjas író Olga Tokarczuk angolul is megjelent Flights című regényét is fordította - nemrég a Twitteren arról írt, hogy nem hajlandó több könyvet fordítani, amennyiben nem tüntetik fel a nevét a borítón. Croft szerint az olvasó számára is nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, ki fordította a könyvet, amelyet megvásárol, ezért kampányt indított az ügyben, a kezdeményezéséhez pedig más írók és fordítók is csatlakoztak - írja a Publishers Weekly

Simon Eszter | 2021. október 28. |

Croft lengyelből és spanyolból fordít angolra, az olvasók többsége a lengyel Olga Tokarczuk regényének fordítása révén ismerheti. Tokarczuk a Booker-díj mellett - erről korábban itt írtunk - 2018-ban az irodalmi Nobel-díjat is elnyerte.

A Twitter-poszt után egy hónappal, a nemzetközi fordító napon Croft nyilvános kampányt indított és Mark Haddonnal, A kutya különös esete az éjszakában szerzőjével

létrehozták a #TranslatorsOnTheCover hashtaget,

illetve nyílt levelet írtak a brit szerzőket tömörítő U.K.’s Society of Authorsnak. Ebben arra kérik az írókat, győzzék meg a kiadóikat arról, hogy a fordítók nevei is szerepelhessenek a kötetek borítóin. “Túl sokáig természetesnek vették a fordítók munkáját, ezért mostantól kezdve a szerződéseinkben kérni fogjuk, hogy a kiadó jelenítse meg a műfordító nevét a borítón” - fogalmazott a nyílt levélben Croft és Haddon.

Az Authors Guild - amely Amerika legrégebbi és legnagyobb írói szakmai szervezete, - hamar csatlakozott a kampányhoz, és támogatta az ötletet. “A műfordítók nevének már régóta ott lenne a helye a könyvek borítóján, sőt eljött az idő, hogy a fordítók szerzői jogdíjat és részesedést is kapjanak munkájukért” - mondta Mary Rasenberger, az Authors Guild vezetője. 

Hogy a fordítók nevét is feltüntessék a könyvborítókon, már évtizedek óta téma a műfordítók körében, azonban eddig nem sikerült átütő változást elérniük. A közösségi médiának köszönhetően Croft egyre több támogatót tudott maga mellé állítani, így olyan neves írók csatlakoztak a kezdeményezéséhez, mint Alexander Chee, Chris Kraus, R.O. Kwon, Jhumpa Lahiri, Yiyun Li, Olga Tokarczuk és Bryan Washington, így jelenleg mintegy ezernyolcszázan írták alá a nyílt levelet. Az aláírók teljes listáját itt olvashatod el.

A PW adatbázisa szerint a 2021-ben megjelent 368 angol nyelvű szépirodalmi fordítás közül mindössze 162 köteten, vagyis a könyvek mindössze 44 százalékán jelent meg a műfordító neve. 

Croft saját tapasztalatai is eltérőek, ugyanis a Bloomsbury, a Feminist Press, a Transit Press és a Charco Press is megjeleníti a fordítók nevét az általuk fordított köteteken. Croft szerint ennek minden esetben így kellene történnie, sajnos azonban a fordítóknak minderről és a  szerzői jogdíjakról sokszor hónapokon keresztül kell egyezkedniük a kiadókkal. 

“Sajnos előfordul, hogy néhány kiadó, még tárgyalni sem hajlandó a fordítókkal, ami viszont egy még régebbi problémához vezet vissza, ugyanis a kiadók olykor nem hajlandók társalkotóként és művészként elismerni a műfordítókat”- magyarázta Croft. Ő viszont azzal érvel, hogy az olvasóknak érdemes tisztában lenniük azzal, kinek a fordításában olvasnak egy-egy kötetet.“Ha egy filmet nézünk, akkor is szeretjük tudni, hogy milyen színészek játszanak benne, vagy, hogy ki a rendező” - mondta Croft, aki a hangoskönyvek narrátoraival hozta párhuzamba a műfordítók munkáját. “Amikor hangoskönyvet vásárolok, gyakran az alapján döntök, hogy ki olvassa fel a könyvet, és így sokszor olyan könyvekre is rábukkanok, amelyekről egyébként lehet, hogy nem hallottam volna. Ugyanez igaz a műfordításokra is. 

Szerencsére egyre több olvasó észreveszi és szóvá is teszi, hogy hiányolja a műfordító nevét egy-egy kötetről. Amikor az amerikai Farrar, Straus and Giroux kiadó megosztotta az Instagram-oldalán Tove Ditlevsen The Trouble With Happiness című novelláskötetének borítóját, amelyet Michael Favala Goldman fordított, néhány kommentelőnek rögtön feltűnt, hogy Goldman neve nem szerepel a borítón. 

Vannak olyan kiadók is, akik néhány esetben már feltüntetik a fordítók nevét.

A New Directions - amely az egyik legkiválóbb, külföldi irodalmat megjelentető, független kiadó -  2021-ben huszonkét művet fordított le, ezek közül pedig hat köteten feltüntették a műfordító nevét is. A New Directions szóvivője azt mondta, hogy a kiadó nem ragaszkodik az előre eldöntött formulákhoz a borító tervezésénél, és fontosak tartják az olvasók reakcióit. A borítónak tükröznie kell a könyv hangulatát, ezért ha a kötet elején nem is szerepel a fordító neve, akkor a hátoldalán tüntetik fel. 

Kendall Storey, a Catapult and Soft Skull kiadó vezető szerkesztője igencsak markánsan fogalmazott a témával kapcsolatban: “Miért hagyják le a fordítók nevét a borítóról? Az olvasónak tudnia kell, hogy egy olyan kötetet készül megvásárolni, amit lefordítottak, és nem eredeti nyelven olvassa”. Az Archipelago Books kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette Storey véleményét: “Természetesnek vesszük, hogy a fordító neve ott van a borítón, ezáltal ha az olvasó a kezébe veszi a könyvet azonnal tisztában lesz vele, hogy nemcsak az író, de a műfordító munkáját is olvashatja”.  A Catapult és az Archipelago kiadók is egyaránt feltüntetik a műfordítók nevét a borítókon. Egy kisebb kiadó viszont, amely szintén műfordításokkal foglalkozik, névtelenül mesélt a PW-nek arról, hogy szerintük mi a probléma a #TranslatorsOnTheCover kampánnyal. “Az ügy sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. A kampány összemossa azt, hogy egy fordító neve nem szerepel a borítón azzal, hogy egyáltalán nem is ismerik el. 

A kiadó szerint a műfordítókat más módokon jobban lehetne támogatni, ide sorolva a részesedést és a jogdíjat is. 

Croft számára ugyanakkor fontos, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, hogy a műfordítás is egyfajta szerzői munka. „Az, hogy a nevünk szerepel a könyvek borítóján, csodálatos módon előtérbe helyezi a fordítás kollaboratív jellegét, amelyet szerintem az olvasók is értékelni fognak” – mondta. „Nincs ok arra, hogy elrejtsék a  kilétünket, mintha legalábbis szégyellnünk kellene az angolon kívüli nyelveket.”

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...

Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

...

Amanda Gorman katalán fordítójának is vissza kellett lépnie

A holland fordítás körüli botrány után Amanda Gorman katalán fordítóját is visszaléptették, hogy fiatal, női, és ha lehet, fekete fordítót keressenek helyette.  

Olvass!
...

Megérkezett a fasiszta Olaszországban játszódó Goncourt-díjas regény magyar fordítása – olvass bele!

Részlet Jean-Baptiste Andrea Vigyázni rá című regényéből.

...

„Rangon aluli, hogy én csak szaros krimiket írok?” – részlet Szlavicsek Judit Végzetes Kékszalag című regényéből

Megjelent Szlavicsek Judit új krimije, olvass bele!

...

A Ceaușescu-rendszer végnapjai egy groteszk mesevilágban: Olvass bele a Minden idők legjobb regényébe! 

Daniel Bănulescu disztópikus történelmi regényében újragondolta az 1989-es romániai eseményeket.

SZÓRAKOZÁS
...

Ryan Gosling nem akar asztronauta lenni – itt A Hail Mary-küldetés előzetese

Matt Damon vagy Ryan Gosling a jobb elveszett űrhajós?

...

Gálvölgyi Örkény-egypercesben segít Dolák-Salynak megtalálni a feleségét

Vajon a férj egy nagyon ügyetlen gyilkos vagy csak egy nagyon figyelmetlen élettárs? 

...

Jön Matthew McConaughey második könyve

Matthew McConaughey új kötete várhatóan ugyanolyan rendhagyó lesz, mint az előző könyve.

A hét könyve
Kritika
Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?
Török Ábel: Most próbáltam meg először igazán kiengedni a saját hangomat

Török Ábel: Most próbáltam meg először igazán kiengedni a saját hangomat

Meglepi, hogy az olvasók mennyire szeretik a könyvét. Török Ábellel Norvégiáról, sóvárgásról, a mesék erejéről és egy vágyott igazságos világról beszélgettünk.

Gyerekirodalom
...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

A biológus és a vadmalac kalandjai a lengyel rengetegben: videojáték készült a Cser Kiadó új mesekönyvéhez

 A kötetet  a közép-európai „Jane Goodallként” is emlegetetett biológus, Simona Kossak ihlette.

...

A Bogyó és Babóca hetedjére is meghódítja a mozikat

Mesés nyári program.

Kiemeltek
...

Török Ábel: Most próbáltam meg először igazán kiengedni a saját hangomat

Meglepi, hogy az olvasók mennyire szeretik a könyvét. Török Ábellel Norvégiáról, sóvárgásról, a mesék erejéről és egy vágyott igazságos világról beszélgettünk.

...

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Egy 1600 fős kisvárosba százezrek érkeznek a könyvek miatt, bár az aprócska települést még megközelíteni is nehéz. 

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

Megjelent Tandori Dezső első verseskötete, az Egyetlen: nem kellett a kiadónak, de a költő elkészített egy példányt a legjobb barátja számára. Fantasztikus sztori és podcast Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal, hallgassátok!