Kampány indult azért, hogy a műfordítók neve is szerepeljen a könyvborítókon

Az író és műfordító Jennifer Croft - aki a 2018-as Nemzetközi Man Booker-díjas író Olga Tokarczuk angolul is megjelent Flights című regényét is fordította - nemrég a Twitteren arról írt, hogy nem hajlandó több könyvet fordítani, amennyiben nem tüntetik fel a nevét a borítón. Croft szerint az olvasó számára is nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, ki fordította a könyvet, amelyet megvásárol, ezért kampányt indított az ügyben, a kezdeményezéséhez pedig más írók és fordítók is csatlakoztak - írja a Publishers Weekly

Simon Eszter | 2021. október 28. |

Croft lengyelből és spanyolból fordít angolra, az olvasók többsége a lengyel Olga Tokarczuk regényének fordítása révén ismerheti. Tokarczuk a Booker-díj mellett - erről korábban itt írtunk - 2018-ban az irodalmi Nobel-díjat is elnyerte.

A Twitter-poszt után egy hónappal, a nemzetközi fordító napon Croft nyilvános kampányt indított és Mark Haddonnal, A kutya különös esete az éjszakában szerzőjével

létrehozták a #TranslatorsOnTheCover hashtaget,

illetve nyílt levelet írtak a brit szerzőket tömörítő U.K.’s Society of Authorsnak. Ebben arra kérik az írókat, győzzék meg a kiadóikat arról, hogy a fordítók nevei is szerepelhessenek a kötetek borítóin. “Túl sokáig természetesnek vették a fordítók munkáját, ezért mostantól kezdve a szerződéseinkben kérni fogjuk, hogy a kiadó jelenítse meg a műfordító nevét a borítón” - fogalmazott a nyílt levélben Croft és Haddon.

Az Authors Guild - amely Amerika legrégebbi és legnagyobb írói szakmai szervezete, - hamar csatlakozott a kampányhoz, és támogatta az ötletet. “A műfordítók nevének már régóta ott lenne a helye a könyvek borítóján, sőt eljött az idő, hogy a fordítók szerzői jogdíjat és részesedést is kapjanak munkájukért” - mondta Mary Rasenberger, az Authors Guild vezetője. 

Hogy a fordítók nevét is feltüntessék a könyvborítókon, már évtizedek óta téma a műfordítók körében, azonban eddig nem sikerült átütő változást elérniük. A közösségi médiának köszönhetően Croft egyre több támogatót tudott maga mellé állítani, így olyan neves írók csatlakoztak a kezdeményezéséhez, mint Alexander Chee, Chris Kraus, R.O. Kwon, Jhumpa Lahiri, Yiyun Li, Olga Tokarczuk és Bryan Washington, így jelenleg mintegy ezernyolcszázan írták alá a nyílt levelet. Az aláírók teljes listáját itt olvashatod el.

A PW adatbázisa szerint a 2021-ben megjelent 368 angol nyelvű szépirodalmi fordítás közül mindössze 162 köteten, vagyis a könyvek mindössze 44 százalékán jelent meg a műfordító neve. 

Croft saját tapasztalatai is eltérőek, ugyanis a Bloomsbury, a Feminist Press, a Transit Press és a Charco Press is megjeleníti a fordítók nevét az általuk fordított köteteken. Croft szerint ennek minden esetben így kellene történnie, sajnos azonban a fordítóknak minderről és a  szerzői jogdíjakról sokszor hónapokon keresztül kell egyezkedniük a kiadókkal. 

“Sajnos előfordul, hogy néhány kiadó, még tárgyalni sem hajlandó a fordítókkal, ami viszont egy még régebbi problémához vezet vissza, ugyanis a kiadók olykor nem hajlandók társalkotóként és művészként elismerni a műfordítókat”- magyarázta Croft. Ő viszont azzal érvel, hogy az olvasóknak érdemes tisztában lenniük azzal, kinek a fordításában olvasnak egy-egy kötetet.“Ha egy filmet nézünk, akkor is szeretjük tudni, hogy milyen színészek játszanak benne, vagy, hogy ki a rendező” - mondta Croft, aki a hangoskönyvek narrátoraival hozta párhuzamba a műfordítók munkáját. “Amikor hangoskönyvet vásárolok, gyakran az alapján döntök, hogy ki olvassa fel a könyvet, és így sokszor olyan könyvekre is rábukkanok, amelyekről egyébként lehet, hogy nem hallottam volna. Ugyanez igaz a műfordításokra is. 

Szerencsére egyre több olvasó észreveszi és szóvá is teszi, hogy hiányolja a műfordító nevét egy-egy kötetről. Amikor az amerikai Farrar, Straus and Giroux kiadó megosztotta az Instagram-oldalán Tove Ditlevsen The Trouble With Happiness című novelláskötetének borítóját, amelyet Michael Favala Goldman fordított, néhány kommentelőnek rögtön feltűnt, hogy Goldman neve nem szerepel a borítón. 

Vannak olyan kiadók is, akik néhány esetben már feltüntetik a fordítók nevét.

A New Directions - amely az egyik legkiválóbb, külföldi irodalmat megjelentető, független kiadó -  2021-ben huszonkét művet fordított le, ezek közül pedig hat köteten feltüntették a műfordító nevét is. A New Directions szóvivője azt mondta, hogy a kiadó nem ragaszkodik az előre eldöntött formulákhoz a borító tervezésénél, és fontosak tartják az olvasók reakcióit. A borítónak tükröznie kell a könyv hangulatát, ezért ha a kötet elején nem is szerepel a fordító neve, akkor a hátoldalán tüntetik fel. 

Kendall Storey, a Catapult and Soft Skull kiadó vezető szerkesztője igencsak markánsan fogalmazott a témával kapcsolatban: “Miért hagyják le a fordítók nevét a borítóról? Az olvasónak tudnia kell, hogy egy olyan kötetet készül megvásárolni, amit lefordítottak, és nem eredeti nyelven olvassa”. Az Archipelago Books kiadott egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette Storey véleményét: “Természetesnek vesszük, hogy a fordító neve ott van a borítón, ezáltal ha az olvasó a kezébe veszi a könyvet azonnal tisztában lesz vele, hogy nemcsak az író, de a műfordító munkáját is olvashatja”.  A Catapult és az Archipelago kiadók is egyaránt feltüntetik a műfordítók nevét a borítókon. Egy kisebb kiadó viszont, amely szintén műfordításokkal foglalkozik, névtelenül mesélt a PW-nek arról, hogy szerintük mi a probléma a #TranslatorsOnTheCover kampánnyal. “Az ügy sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. A kampány összemossa azt, hogy egy fordító neve nem szerepel a borítón azzal, hogy egyáltalán nem is ismerik el. 

A kiadó szerint a műfordítókat más módokon jobban lehetne támogatni, ide sorolva a részesedést és a jogdíjat is. 

Croft számára ugyanakkor fontos, hogy az olvasók tisztában legyenek azzal, hogy a műfordítás is egyfajta szerzői munka. „Az, hogy a nevünk szerepel a könyvek borítóján, csodálatos módon előtérbe helyezi a fordítás kollaboratív jellegét, amelyet szerintem az olvasók is értékelni fognak” – mondta. „Nincs ok arra, hogy elrejtsék a  kilétünket, mintha legalábbis szégyellnünk kellene az angolon kívüli nyelveket.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

...
Hírek

Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

...
Hírek

Amanda Gorman katalán fordítójának is vissza kellett lépnie

A holland fordítás körüli botrány után Amanda Gorman katalán fordítóját is visszaléptették, hogy fiatal, női, és ha lehet, fekete fordítót keressenek helyette.  

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

A svéd Jonas Jonasson most megjelent hatodik könyvével is azt bizonyítja, hogy még mindig közel állnak hozzá a szabálytalan, kivételes és különc figurák. A próféta és a hülye két címszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően sodródik egymás mellé, majd nyakukba veszik Európát, hogy még a végítélet napjának beköszönte előtt elrendezzék függőben lévő ügyeiket. Az íróval Skype-on beszélgettünk, az új könyv kapcsán szóba került Jack Sparrow, Gorbacsov és a tokaji is.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Dániel András íróasztala

Dániel András gyerekként örökké rajzolt - és felnőttként sem hagyott fel ezzel a jó szokásával. Neki köszönhetjük a kuflikat, Kicsibácsit és Kicsinénit (meg az Imikémet), de mesélt már nyúlformájú kutyáról, ágy alatti kalandokról, legutóbb pedig három pecásról. Most megmutatja az íróasztalát, amely tele van izgalmas, szokatlan és kreatív tárgyakkal.

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.