Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

sa | 2021. április 19. |

„A magyar irodalom közvetítésének egyik központi alakjává vált Németországban”

– indokolták meg, miért kapta Agnes Relle, azaz Relle Ágnes München város fordítói díját. Relle Münchenben és Budapesten él, több antológia szerkesztője és fordítója. Neki köszönhetjük, hogy többek között Kertész Imre, Márton László, Bartis Attila és Kiss Noémi prózája is olvasható németül.

A pesti nő 2017-ben készített vele interjút, amiből kiderül, hogy Relle Ágnes szülei 1956-ban emigráltak, ő már Németországban született. 

“Egész életemben az elveszett fészek iránti honvággyal éltem. Pest volt a gyerekkori meséim színhelye. Apám, Gabi lurkó kalandos gyerekkori történetei Óbudán játszódtak, anyám meséi pedig a Rózsadombon. (...) Ott voltam a légópincében, 1947 karácsonyán, amikor bejöttek az orosz katonák, anyám pedig ott lapult beágyazva a kétéves öccse alatt. (...) Átéltem azt a rettegést, amikor elvitték Rajk Júliát, aki nagyapám unokatestvére volt. Elvették tőle a kis Lacit, aki még egy éves sem volt akkor. Mire kiszabadult, az összes fogát kiverték. A családi vonatkozások miatt sokat hallottam otthon a Rajk-perről, a meghurcoltatásokról. 1956. október 23-án lélekben ott voltam anyámmal a Parlament előtt, amikor Sinkovits Imre elmondta a Talpra magyart. Követtem a tizenhárom éves öccsét, aki meglógott otthonról es végignézte, ahogy ledöntik a Sztálin-szobrot. Látom magam előtt, ahogy dübörögnek az orosz tankok Budapest utcáin, látom a szüleimet menekülni (...) Ezt az örökséget hoztam magammal, ezeken a történeteken nőttem fel” - mesélte az interjúban. Tízévesen járt először Magyarországon, a magyar identitása pedig azóta is fontos számára. 

A műfordítással kapcsolatban kifejtette: “Amióta gondolkodni tudok, a két nyelv, a két kultúra között közvetítek. (...) Különösen hálás vagyok a sorsnak, hogy Kertész Imre Kudarc című regényét fordíthattam – a szüleim történeteit ismertem fel benne. Hogy mit jelent egy diktatúrában élni. Rengeteget tanultam a vele folytatott eszmecseréből. 1999-ben összeállítottam egy válogatást a rendszerváltás utáni magyar irodalomból. (...) Szinte mindegyik mű, amit fordítottam, valahogy kapcsolódott a saját gyökereimhez, a saját életemhez is. A családom történetét átszövik a huszadik századi magyar történelem traumái. Rendkívül mélyen érintett Bartis Attila műveinek, különösen a Nyugalom fordítása. A sors különös ajándékának tekintem, hogy Párizsban volt alkalmam megismerni Fejtő Ferencet. Rájöttem, hogy az Érzelmes utazás még sosem jelent meg német fordításban, úgyhogy elkezdtem foglalkozni azzal is. Fejtőnél rábukkantam egy cipős dobozra, amiben családi fényképek voltak az Érzelmes utazás szereplőiről. Végül ezekkel a fotókkal és hozzájuk fűződő visszaemlékezéseivel egészítettük ki a német kiadványt. Ritka kordokumentum ez, itt értettem meg, hogyan működhetett az együttélés a Monarchia területén és hogy mi veszett el azzal, hogy szétszakították ezt a térséget. Fejtő egy életen át küzdött a szabad gondolkodásért, kiállt az igazság, az emberi jogok mellett. A huszadik század ördögeinek tekintette a rasszizmust és a nacionalizmust. Meggyőződéses européer és világpolgár volt, miközben rengeteget tett a magyar hazájáért. Magamévá tettem a jelszavát:

„Csökönyösen, dacosan: remélek!”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Bartis Attila A nyugalom című regénye lett a legjobb fordítás 2008-ban

...
Hírek

Bartis Attila kapja a Térey-ösztöndíjat Bartók Imre helyett

...
Kritika

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

A német-francia Géraldine Schwarz újságíró Emlékezet nélkül című esszéregényében saját családja második világháborús szerepéből kiindulva vizsgálja az emlékezetkultúrát és a múlttal való szembenézést.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcastsorozata a szülővé válás és az alkotás viszonyáról szól. A sorozat negyedik részének vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok