Relle Ágnes műfordító díjat kapott Németországban

A jó hírt a Magyar Műfordítók Egyesülete osztotta meg.

sa | 2021. április 19. |

„A magyar irodalom közvetítésének egyik központi alakjává vált Németországban”

– indokolták meg, miért kapta Agnes Relle, azaz Relle Ágnes München város fordítói díját. Relle Münchenben és Budapesten él, több antológia szerkesztője és fordítója. Neki köszönhetjük, hogy többek között Kertész Imre, Márton László, Bartis Attila és Kiss Noémi prózája is olvasható németül.

A pesti nő 2017-ben készített vele interjút, amiből kiderül, hogy Relle Ágnes szülei 1956-ban emigráltak, ő már Németországban született. 

“Egész életemben az elveszett fészek iránti honvággyal éltem. Pest volt a gyerekkori meséim színhelye. Apám, Gabi lurkó kalandos gyerekkori történetei Óbudán játszódtak, anyám meséi pedig a Rózsadombon. (...) Ott voltam a légópincében, 1947 karácsonyán, amikor bejöttek az orosz katonák, anyám pedig ott lapult beágyazva a kétéves öccse alatt. (...) Átéltem azt a rettegést, amikor elvitték Rajk Júliát, aki nagyapám unokatestvére volt. Elvették tőle a kis Lacit, aki még egy éves sem volt akkor. Mire kiszabadult, az összes fogát kiverték. A családi vonatkozások miatt sokat hallottam otthon a Rajk-perről, a meghurcoltatásokról. 1956. október 23-án lélekben ott voltam anyámmal a Parlament előtt, amikor Sinkovits Imre elmondta a Talpra magyart. Követtem a tizenhárom éves öccsét, aki meglógott otthonról es végignézte, ahogy ledöntik a Sztálin-szobrot. Látom magam előtt, ahogy dübörögnek az orosz tankok Budapest utcáin, látom a szüleimet menekülni (...) Ezt az örökséget hoztam magammal, ezeken a történeteken nőttem fel” - mesélte az interjúban. Tízévesen járt először Magyarországon, a magyar identitása pedig azóta is fontos számára. 

A műfordítással kapcsolatban kifejtette: “Amióta gondolkodni tudok, a két nyelv, a két kultúra között közvetítek. (...) Különösen hálás vagyok a sorsnak, hogy Kertész Imre Kudarc című regényét fordíthattam – a szüleim történeteit ismertem fel benne. Hogy mit jelent egy diktatúrában élni. Rengeteget tanultam a vele folytatott eszmecseréből. 1999-ben összeállítottam egy válogatást a rendszerváltás utáni magyar irodalomból. (...) Szinte mindegyik mű, amit fordítottam, valahogy kapcsolódott a saját gyökereimhez, a saját életemhez is. A családom történetét átszövik a huszadik századi magyar történelem traumái. Rendkívül mélyen érintett Bartis Attila műveinek, különösen a Nyugalom fordítása. A sors különös ajándékának tekintem, hogy Párizsban volt alkalmam megismerni Fejtő Ferencet. Rájöttem, hogy az Érzelmes utazás még sosem jelent meg német fordításban, úgyhogy elkezdtem foglalkozni azzal is. Fejtőnél rábukkantam egy cipős dobozra, amiben családi fényképek voltak az Érzelmes utazás szereplőiről. Végül ezekkel a fotókkal és hozzájuk fűződő visszaemlékezéseivel egészítettük ki a német kiadványt. Ritka kordokumentum ez, itt értettem meg, hogyan működhetett az együttélés a Monarchia területén és hogy mi veszett el azzal, hogy szétszakították ezt a térséget. Fejtő egy életen át küzdött a szabad gondolkodásért, kiállt az igazság, az emberi jogok mellett. A huszadik század ördögeinek tekintette a rasszizmust és a nacionalizmust. Meggyőződéses européer és világpolgár volt, miközben rengeteget tett a magyar hazájáért. Magamévá tettem a jelszavát:

„Csökönyösen, dacosan: remélek!”

Kapcsolódó cikkek
...
Általános cikkek

Bartis Attila A nyugalom című regénye lett a legjobb fordítás 2008-ban

...
Hírek

Bartis Attila kapja a Térey-ösztöndíjat Bartók Imre helyett

...
Kritika

Egy könyv azokról, akik a náci Németországban "úsztak az árral"

A német-francia Géraldine Schwarz újságíró Emlékezet nélkül című esszéregényében saját családja második világháborús szerepéből kiindulva vizsgálja az emlékezetkultúrát és a múlttal való szembenézést.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY